HUEN

Kezdőoldal

Csepeli Miklós - 2016. február 1.

A miniszter félrenéz – interjú Járai Zsigmonddal

Járai Zsigmondot mint minisztert, bankelnököt felesleges bemutatni az olvasónak. Egyéb beosztásait nem is sorolom, úgysem érnék a végére. A vele készült interjúból az is kiderül, hogy az alkotó emberben lehet játékos vér is. Zsiga, mert a mi köreinkben – rangtól és beosztástól függetlenül – keresztnéven, sőt becenéven szólítjuk egymást, a közelmúltban helyettesként beült a versenyasztalhoz, ugyanis versenyjátékos partnerének egy társasági partiban feltűnt kiváló játéka. Életében először találkozott a screennel és a tálcán mozgó licitkártyával. Jól ment minden, csak egyszer jött zavarba, ugyanis az ellenfél licitjét a partnerének tulajdonította. A félrenézésnek sok bukás lett a vége, ámde kontra nélkül nem is lett túl rossz az eredmény.

– Hol és mikor ismerkedett meg a briddzsel? Milyen kártyajátékokat ismert előzőleg?
– 16 éves koromban, Debrecenben a matematikus bátyám tanított meg bridzsezni, és mivel ő mindig sokkal jobban játszott, megtanultam elviselni a vereséget. „Minden kártyás” vagyok, szeretek ultizni, néha tarokkozni, családi körben kanasztázni, de síelés után estenként még rikikizni is. Még az 1990-es évek végén kialakult egy baráti ultikör, azóta is együtt játszunk úgy kéthavonta, néha két asztalnál is, bár inkább a beszélgetés kedvéért. Ott van a fél volt kormány, régebben, amikor még jobban ráért, néha Orbán Viktor is beszállt.

– Politikusok számára az ulti vonzó játék, az überelés kötelező. Betlizni is lehet. A bridzsben viszont tágabb tere van a blöffnek. Tevékeny életet élt sokáig, a munka és a család mellett mennyi időt tudott fordítani a bridzsre? Gondolom, az utóbbi években többet.
– Egyetemista koromban elég sokat foglalkoztam a briddzsel, még a Kőris utcába jártunk, rendszeres olvasója voltam a Bridzséletnek. Aztán úgy hozta a sors, hogy több energiát kellett a munkámra fordítani, de baráti társaságban mindig is játszottunk. Amióta nyugdíjas vagyok, újra jobban ráérek ilyen komoly dolgokkal foglalkozni.

– Értem a viccet. Ironikusabb lenne, ha azt mondaná, hogy végre komoly dolgokkal is foglalkozhat. Társasági játékos, vannak-e a bridzspartnerei között is ismert személyek? Elemzik a partikat?
– Egy ideig szinte kizárólag baráti körben bridzseztünk, többek közt a zebegényi klubban, régi egyetemi társakkal vagy Vizi E. Szilveszterékkel. A zebegényi klubvezető barátunk szokott néha feladványokat is adni, és az utóbbi időben rászoktunk arra, hogy nem sietünk, két-három percben szinte minden partit elemzünk. Nagyon tanulságos.

– Úgy vettem észre, hogy a licitálásban kissé visszafogott, noha az elnökök szeretik a lapokat felértékelni és túllicitálni. A pénzvilág szakértői valószínűleg megfontoltak és óvatosak. Milyen licitrendszert alkalmaz? Tanulmányozza a szakirodalmat? Játszik az interneten?
– Sokféle licitrendszeren „átmentem”. A bátyámtól az 1970-es években a Texasi Ászok A-rendszerét kellett volna megtanulnom. A Kőris utcában – szintén a ’70-es években – egy Béta nevű mesterséges rendszert játszottunk. Később rájöttem, hogy a bridzs társas játék, fontosabb, hogy jól megértsük egymást a párunkkal, minthogy legalább harminc konvenciót bemagoljak. Mostanában a feleségemmel a Standard American „lebutított”, úgynevezett zebegényi változatát játsszuk, de elég jól megértjük egymást. Amióta jobban ráérek, többet olvasok a bridzsről és játszom a BBO-n is. Néha jó játékosoktól is van alkalmam tanulni, mint például öntől, vagy Varga Laci volt kollégámtól.

– Standard Zebegény. Jól hangzik. Zebegényben biztos nem licitkártya volt a tálcán, hanem sütemény. Megtisztelő, hogy engem is említ. Kár, hogy nincs szükségem befektetési tanácsra. Igaz-e az a vélekedés, hogy a bridzs szórakoztató játék, de agytréning is? Sok kiváló közgazdász bridzsezőről tudunk. Például néhai Csikós Nagy Béláról. Ő is társasági játékos volt, a 80-as években a bridzsszövetség elnökeként a játék társadalmi elfogadottságát is segítette.
– Gyakran komoly agykutatókkal is kártyázom. Vizi E. Szilvesztert említettem, de régi kedves ultipartnerem Hámori József professzor, úgyhogy megerősíthetem, tőlük is tanultam, hogy az agyat ugyanúgy kell edzeni és munkában tartani, mint a testet, az izmokat. Játszunk közgazdász barátokkal, van, akivel már az egyetem óta, az utóbbi tíz-húsz évben Kádár Béla professzorral. De vannak jó játékosok orvos- és mérnökismerőseink között is. Csikós Nagy Béla bácsival jóban voltam, de csak szakmai kérdésekről beszélgettünk, sohasem bridzseztem vele.

– Természetesen nem kell közgazdásznak lennie a jó játékosnak. A common sense, vagyis a józan ész a fontos. A favágó is figyelembe veszi a szél erejét és irányát. Információkat kell gyűjteni és gyorsan hasznosítani. Például ahogy a kiválóan bridzsező közgazdász, Warren Buffett csinálja. Kikapcsolódásnak, játéknak, kihívásnak tekinti a bridzset? Álkérdés, tudom a választ.
– Szerintem a lényeg a játék, a kikapcsolódás, az agytréning és a kellemes társaság. Nem igazán szeretek mogorva vagy durva emberekkel játszani. Persze, baráti körben is előfordulnak „komoly” esetek. 25 évvel ezelőtt például egy kedves festőművész barátommal játszottunk a feleségeink ellen, ilyenkor ő nagyon nehezen bírta a vesztést. A lányok 6 pikket játszottak ellenünk, ő a káró 4-essel indult, ütöttem az ásszal, és mivel az asztalon volt a KDJ, új színt hívtam. Ütöttek tizenkettőt, majd a barátom jogosan kérdőre vont, hogy miért nem hívtam vissza a kárót, ő lopta volna, és bukik a felvétel. Ezt elismertem, párszor elnézést kértem, majd többször megismételtem, hogy elrontottam, és csakis én vagyok a hibás. De amikor a barátom felpattant, és azt kiáltotta, hogy: „Jó, de az ügy ezzel még nincs elintézve” – nem tudtam, hogy mi fog következni. Talán párbaj? Megállt a kés a levegőben, egy pillanatig néma csend volt, majd kitört a hatalmas kacagás. A történetet gyakran emlegetjük, és gazdagabbak lettünk azzal a mondással is, hogy „ezzel az ügy még nincs elintézve”.

– Szerencsére férfi partnere volt, így a colt az övtáskában maradt. Szegény John G. Bennett rosszabbul járt. Lelőtte a felesége, Myrtle Adkins Bennett, de felmentették, mert a férj pocsékul játszott. Milyen fizikai sportot űz? Bár most is sejtem a választ…  A jó bridzsezők teniszeznek. A rosszak is…
– Én az utóbbiak közé tartozom. Szeretek sportolni, régebben sokat síeltem, bicikliztem, golfoztam, teniszeztem, mostanra a tenisz maradt számomra a legfontosabb sport. Ott is barátokkal találkozom, de a piros salakon valamivel többet mozgok, mint a zöld asztalnál.

– Köszönöm, hogy a Bridzsélet megkeresését elfogadta. Reméljük. hogy a félrenézés nem vette el a kedvét, és a jövőben is félrelép néha, Zebegényből a versenyterembe. Az online-nickname javaslatom pedig: Zsuga Zsiga.
 


További cikkek ebben a témában