Kezdőoldal

A 2. fordulót a Fischer Brigitta–Macskásy Gábor páros nyerte, de a Homonnay–Winkler pár is jól szerepelt, és 4. helyükkel az összetettben növelték előnyüket az élen. Ezúttal a 31. leosztást vesszük górcső alá, mert ez a parti több ponton is kiváló ellenjátékra adott lehetőséget, felvevői oldalról nézve pedig a gondos előrelátás vagy a jó kártyaérzék bemutatására is alkalmas.

31. leosztás
A tizenhat Dél közül tizenkettő 4 kőrt játszott, négy asztalon pedig 3 szan volt a felvétel. A 4 kőr mindössze három asztalon bukott, a többin tízet ütöttek a felvevők. Nézzük először a 3 szanokat!

Három felvevő kőr ász, kőr szöktetéssel kimagasította kőrjeit és a pikk impassz mellőzésével kilencet ütött. Ezzel átlag alatt végeztek, mert csak 33 százalékos partit írtak. Szilágyi–Zöld azonban topszkórt ért el Kelet–Nyugaton, mert a Délen ülő felvevő kockáztatott, és a káró mariázs szöktetésére játszott.

A treff dáma indulást kézben ütötte, a kőr ásszal asztalra ment és kárót hívott. Ütött a király, mert a ravasz Szilágyi kicsit tett! A felvevő kikergette a kőr királyt, a treff visszahívást kihagyta, az újabb treffet ütötte az asztali király, kézből elment a pikk négyes. Ismét a biztosnak látszó káró expassz következett, mert Délről úgy látszott, hogy már csak a káró ász fog ütni. Azonban derült égből lecsapott a villám, miután a dámát Szilágyi ütötte az ásszal, lehívta káró és treff ütését, pikket hívott, és Kelet ütött még a pikk királlyal és a káró tízessel is. Három bukás!

A 4 kőr felvételeknél az első két ütés sok asztalon ugyanaz volt.

A treff dámát ütötte az ász, majd a felvevő körbeengedte a kőr dámát. Kelet ütött a királlyal és itt eltértek az utak, mert új szín bontása és egy nagyon fontos lap hívása következett.

1. Néhány Kelet a káró hetest hívta (nagy lap = tagadja a figurát?), mellyel néhol tévútra vezette partnerét. A királyt Nyugat ütötte az ásszal és nem káróval, hanem a biztonságos treff hívással folytatta, melyet az asztali király vitt. Kőr ász, treff lopás, kőr bubi és még egy kőr következett, majd az alábbi végállásban Dél a pikk bubit hívta és az asztalról az ötöst tette.

Ha Kelet hezitálás nélkül kicsit tesz, azaz nem üt a királlyal(!), akkor van egy nagyon kicsi esély arra, hogy a felvevő hibázik és impasszt ad a pikk dámával is. De ekkor csak egy pikket üthet, mert a dámát viszi a király és elesik a pikk ász, így Dél egy kárót még kiad, egy bukás. Ezt az ellenjátékot egyetlen Kelet sem kísérelte meg, ami érthető, hiszen nagyon kockázatos játék, mert ha Délnél eredetileg KQJ van káróból, akkor eltűnik egy biztos pikk ütés. Arról már nem is szólva, hogy ezen a szinten minden Nyugat lefedné a pikk bubit, ha nem a Grosvenor-coup-ra* játszik.

2. A harmadik ütésben a Kelet helyén ülő Hegedüs Orsolya kis kárót hívott (kis lap = figura, mert a tízes is figurának számít) (vagy lapszám szerint hívta felülről a harmadik lapot függetlenül attól, van-e figura a kezében – a szerk.). A királyt Kelen Károly megütötte az ásszal és a káró bubival folytatta, melyet a dáma vitt. Ekkor a felvevőnél már rezgett a léc, hiszen ha rossz a pikk impassz, akkor egy kőrt, két kárót és egy pikket kiad. De Délen a jó kártyaérzék és kártyaolvasás segíthetett volna, ha Kelet kis káró hívásából arra következtet, hogy a káró tízes nem Nyugatnál, hanem Keletnél van. Kőr ász, treff király, treff, lopás, kőr bubi, és még egy kőr után a helyzet az alábbi:

Dél kárót hív, Kelet üt a tízessel és pikk hívásával kénytelen megadni a tizedik ütést. Persze felmerülhet a kérdés: hogyan lehet ezt a végállást elkerülni? Kanyarodjunk csak vissza a harmadik ütéshez, ahhoz, ahol Nyugat a káró ásszal ütött. Ha Nyugat most nem a káró bubit, hanem a négyest hívja vissza, akkor teljesen más a helyzet. Ekkor ugyanis Kelet a végén megússza a pivot-t, mert a magas kárót Nyugat tudja tartani, és a felvevőn sem a pikk impassz, sem a végállás nem segít.

Látszólag tehát jó ellenjátékra bukós a parti. Az előrelátó felvevők azonban máshogy játszottak. Dumbovich Miklós, Fehér Péter, Kotányi Balázs és Homonnay Géza ugyanis nem bízták a véletlenre a teljesítést. Ők rögtön látták a káró veszélyt, és a treff ász után nem kőrt, hanem a pikk bubit hívták! (Benedek Béla kis pikket hívott a dámához, az is jó játék.) Kelet ütött, de a káró hívás és visszahívás már elkésett, mivel a magas pikk dámára kézből eltűnt a vesztő káró ötös, így ezzel a szép és gondos játékkal a felvétel teljesült. Az érdekesség kedvéért itt jegyezzük meg, hogy a 4 kőr azért egy kitalálhatatlan, „látnoki” ellenjátékra buktatható. Ha Nyugat a káró négyessel kezd!
(Ennél bonyolultabb a helyzet, hiszen a pikk azonnali meghívása után eldobható ugyan a káró a kézből, de ennek csak akkor van jelentősége, ha a pikk és a káró figura is rosszul fekszik, és a kőr impassz sem ül. A pikkes játék viszont megnyitja az utat az esetleges szürkú felé, hiszen aduzás előtt kell eldobni a kárót, ha kiüt a pikk király, majd kibontják a kárót, és a beszorítással szerezhető extra ütés(ek)re is talán jobb a kilátás, ha kőrrel kezd a felvevő. 5–2-es pikknél ülő kőr impassz és rossz káró fekvés esetén például a kőrrel kezdés nyer. Ugyanakkor fontos szempont lehet Nyugat esetleges négyes kőrje esetén az adu coup előkészítése is. Szóval összetett parti… – a szerk.)

* Grosvenor-coup
Ehhez a cseljátékhoz nagy merészség kell, és kimondottan arra megy ki, hogy az elkövetője felidegesítse az ellenfelet. Egy képzelt személyről, Philip Grosvenorról kapta nevét, akinek történetét Frederick B. Turner írta meg, és annyira szellemesnek tartották a sztorit, hogy a The Bridge Worldben is megjelent. Fordítása a Bridzsélet 1985. évi 1. számában is megtalálható, és ha valaki szórakozni akar egy jót, akkor érdemes elolvasnia. Tételezzük fel az alábbi színelosztást:

Dél lehívja az ászt, és Kelet beejti a királyt. A kettesre Nyugat a kilencest teszi, Észak a tízest. Meglepetésre üt a bubi...