Kezdőoldal

...hogy a nagyobb lap kisebb lett volna. Az I/A 6. fordulójában a lapok nekünk, Kelet–Nyugatnak kedveztek.

Az osztó, Kelet első helyen szemrevaló hatos kőrt szorongatott, és mivel mi konzervatív kizárásokat játszunk, ez prímán belefért a 2 kőr indításba. Mivel sok pár játszik 0–7 pontos, 5-6 kőrt ígérő első vagy harmadik helyes gyenge 2-est, ott Kelet esetleg nem is tudott elindulni (az ennyire destruktív gyenge 2-es indulás első helyen inkább csak mansban bell ellen jellemző, de ha ebben a szkórban is az van, akkor mivel indulnak 3 kőrrel, ha nem ezzel? – a szerk.) – és amikor visszaért a tálca, gondolkodhatott, hogy a barátunk 1 treff indítása és az ellenfél 3 pikk kizárása után mi is történjen. Volt olyan asztal is, ahol ez a 3 pikk kontra nélkül maradt a végkontrakt.

A 2 kőr–passz után Nyugat következett. Tudunk Kelet 6–9 pontjáról és minimum dáma-tízes vezetésű, hatos kőrjéről. A 3 szan is lehet esélyes, és a 4 kőr is elbukhat – a mi rendszerünkben nem tudtuk volna kideríteni, hogy mennyire fájó pont a káró szín. Nyugat végül is a 4 kőr mellett döntött – félt attól, hogyha Keletnek van is káró fogása, azt 3 szanban egyből kiveszik, és nincs átmenet a magasodó kőrökhöz. Most épp mindkét gém hazaért volna, mégis szerencsés döntésnek bizonyult, ugyanis Északnak még akadt mondanivalója. A 3 szan vélhetően elvette volna a kedvét a licittől, de a 4 kőr máshogy festett – a saját három kicsihez a partnernél nagyjából egyet várhatott, a káróban nincs kiadó –, a 4 pikk teljesítésének reális esélyei is lehetnek! Sok asztalon lett 4 pikk kontra a felvétel, de az asztalok többségén nem bukott el a megérdemelt 800-t.

Kelet a kőr ásszal nézett körbe, és konstatálta, hogy ügyesen deblokkolta a partner királyát. A felvevőnél három kis kőr, a partnernél jelentős erő – nem homokkal gurigáztunk, amikor ezt a 4 kőrt bemondtuk és aztán amikor a kontrát elengedtük. A folytatás azonban katasztrófába fúlt.

Kelet ugyanis kétségek között hánykódott, hogy a tízes vagy kilences hívását a partner nem Lavinthalnak fogja-e érteni, és akkor is lopni fog, ha nem fed a felvevő a dámával. A kőr bubit hívta hát, a dámát Nyugat ellopta, és gyorsan átlátta a helyzetet. Keletnek vélhetően káró ásza van vagy sikénje. A káró ász azonban nem meglepő módon a felvevőtől jött, aki nekiállt aduzni. A kis pikket Nyugat megütötte a királlyal, és – für alle Fahle – lehívta a treff ászt. Ebbe Kelet nem tudott kérni, mert azt rendszerükben páratlan lappal kellene tenni, és azt Nyugat is látta, hogy nem lesz nekije. A lapszámokkal még megoldható lett volna a helyzet – Kelet káróban és treffben is páratlant tudott jelezni – de Nyugat már a reménytelenség hajóján evezett, és senkinek sem hitt, főleg nem a lapszámoknak. Még egy kárót hívott. A felvevő halk sikongatások közepette eldobta a kőr és a treff vesztőjét, és két bukással hazaért. Az I/A-hoz méltatlan módon 50-ből, 150-ből és 300-ból is akadt még.

– Nem mertem a tízest hívni – vallotta meg Kelet szemlesütve –, hátha azt veszed a sorozat tetejének.

– De hát a tízes itt most kis lap lett volna! A nyolcas vagy a hetes, amit a semmi tetejéből nagynak vettem volna a káró forduláshoz – zárta bölcselkedve a vitát Nyugat.

31. leosztás

De még nem volt vége a napnak, a kicsi-nagy problematikából jól is lejöttünk. De ez már a második félidőben történt, ahol kiültünk a nyílt terembe, Észak–Délre

.

Két passz után Észak 1 treffel nyitott, Kelet pedig kontrázott. Dél a küzdelmi 2 treffel jelentkezett, és most jött Nyugat. Az asztalnál megoszlottak aztán a vélemények, miért 2 káróval jelentkezett, az egyik mérvadó értelmezés szerint felmerült benne, hogy a Gulyás-kontra névadója ezúttal is olyan kontrát adott le, mely minden színben ígér támogatást, beleértve az indulás színét is, és így próbált nyolcas fittet találni. Észak némileg szepegett a kőr színtől, de úgy érezte, ha már ebben nem egyezett meg az ellenvonal, az asztalon egy harmadik tízes vagy ne adj isten, bubi is várható lehet, úgyhogy bemondta a végkontraktot.

Kelet töprengett egy szemhunyásnyit, mivel is induljon – de aztán a pikk kettes mellett döntött, hiszen ebből a színből látott esélyt akár hármat is ütni. A felvevő kicsit kért az asztalról, Nyugat hetesét pedig a királlyal(!) vitte. Kis treff következett a kézből, de a felvevő sóhaja, hogy szingli bubi vagy ász érkezzen Keletről, beteljesítetlen maradt. De hopp, a királyba hátulról a bubi(!) érkezik. Treff vissza, Nyugatnál van a kettes is, dáma és ász.

Kelet ezúttal hosszú gondolkodásba merült – bár Nyugat ezt a parti végi elemzésben a zéró toleranciát messze túllépő módon megkérdőjelezte. Ha barátunknál negyedik pikk bubi van, és 4–3–4–2 az elosztása, miért nem 2 pikkel jelentkezett? Ha csak harmadik a pikk J97-e, miért akkor ötlet a hetest rakni? És miért nem próbálta volna a felvevő a harmadik ász-király kicsit szorongatva a tízessel ütni az asztalon? Kelet fejében mindinkább az a gyanú kezdett befészkelődni, hogy vagy valaki irtózatosan átveri éppen, vagy többen is mesterkednek ebben. Én mint asztal, igyekeztem ebből kimaradni és szokásomhoz híven szerényen viselkedni, de az ördöngös partnerről és a galambarcú felvevőről mindent el bírt képzelni.

Lehet, hogy partner káróból AQ-val ül, és alig várja, hogy kétszer is aláhívjuk? De akkor két-három kicsivel mondott ellentmondást nem tűrően három szant a felvevő? Vagy kőrre kellene váltani? Amiből a partnernek pontosan három, a felvevőnek pedig négy van – és sajnos partnernek a három darabban a tőlünk hiányzó KQBT nem lehet hiánytalanul, hogy a harmadik lapját átütve a buktató negyediket is lehívjuk. Ahhoz el kellett volna kőrrel indulni. De ha a felvevő üt is három pikket és négy treffet, akkor is lehet, hogy a pirosokat nem tudja egyedül megoldani. Mondjuk a barátunknál van a káró ász és a kőr QTx, és történik valami csoda?

Kelet végül is feladta, és beletörődött sóhajjal még egy pikket hívott – 11 ütés az asztalok többségére jellemző egy bukás helyett.