„Ha tudom, hogy ilyen bátor vagy, meg is kontrázlak” – mondta Hegyi András a 26. parti számukra jól sikerült indító kijátszása után. Hangjából nemcsak a nevelő jelleget, hanem az elégedettséget is ki lehetett érezni. És mintha a bátor szót sem a pozitív értelmében használta volna.
A partinak volt előzménye, jelesül a 25-ös sorszám, ahol a nagy lapot nekik osztották.
25. leosztás
A licit sorsát Lévai Ferenc döntötte el, aki az 5–4-gyel, a két rövid színben egy ásszal és a védendő káró királlyal nem riverzet, hanem másfél szant licitált. Hegyi András ezek után hármas káró támogatást gondolt a legvalószínűbbnek, és káróban tett szlemkísérletet. A végén mindketten igyekeztek még a lehető legtöbb pontot ígérő felvételben kikötni. A kétségbeesetten hangzó licitmenetet Tóth András nevelő szándékú kontrája zárta. Az induláshoz kikészített kis kőr címletet egyből pikkre cseréltem. Ezzel pár potenciális többletbukásról lemondtunk, de kellett a kontrázott bukás – kontra nélküli három és öt bukás is sorakozott a lőlapon.
A 26-os partiban viszont nálunk volt a lap.
26. leosztás
A felvételt ismét Lévai Ferenc döntötte el: a kvázi gémforszos 2 treff licit után passzosként belépett 2 kőr licittel. Úgy éreztem, Feri jószándékúan nekem segít, hogy felmérhessem a jó helyen ülő kőr ász-dámát: ezek birtokában a kiálló ásszal és az üres káróval is szlemre kell törnöm. Sajnos, Hegyi Andrást kihagytam a számításból. A kőr licit abban segített neki, hogy ne a bemondott színnel, hanem a nem licitált káróval induljon a királya alól. Az ötös támogatás után persze logikusnak tűnt máshol keresni a buktató ütést. Partnerem meg is nyugtatott, hogy csak két másik Nyugat indult káróval, azaz a 10 százalékot rontottuk nullára.
A kérdéses „bátorságot” igazival büntette…
