HUEN

Kezdőoldal

Koltai Gábor - 2011. december 2.

Csak ne kapkodj! – csb I/A 11. forduló

Látszólag csendben, békében ért véget a bajnokság – az utolsó forduló nem sok változást hozott a tabellán. De ha kicsit közelebbről megnézzük, akkor egy-két dráma lezajlott most is, csak nem az első helyért, hanem a helyezésekért folyó küzdelmekben.
 

Az alsóházban nem történt csoda – arrafelé tekintve annyi az érdekes, hogy a sokáig a kieső helyek környékén kóválygó Fészek csapat huszáros hajrával utolérte a középmezőnyt. Végül azonos pontszámmal és rosszabb egymás elleni eredménnyel maradt csak le az országos döntős hatodik helyről. A Royston a mérkőzése félidejében még biztos befutónak számított, de a végén csak egy hajszálnyival csúszott be, az egész bajnokság alatt az élmezőnyben forgolódó Tömör csapat pedig az utolsó két fordulóban kicsit kevés pontot gyűjtve nem került be az első hatba. A negyedik-ötödik helyen álló Dumbovich és Elastron „szalonremit” játszott az utolsó fordulóban, de nem volt eseménytelen ez az összecsapás sem…

A forduló rangadója viszont a Galim–Vakrandi meccs volt, itt az érem színe volt a tét _ezüst vagy bronz_. Az érdekesebb leosztások bemutatása mellett ezen a mérkőzésen is rajta lesz a szemünk. A Galim 3 VP előnnyel rajtolt, így legalább 17–13 különbségű Vakrandi-győzelem kellett a helycseréhez. Ez átszámítva legalább 11 IMP, tehát lehet azt is mondani, hogy a Galim 10,5 IMP előnnyel rajtolt, és így követjük az eseményeket _valahol láttam már ezt a módszert, így elloptam az ötletet kedves kollégám utólagos engedelmével_.

Kezdjük egy ellenjáték-problémával:
4. leosztás

Pikkel indultunk – hetes, tízes, dáma. Valamelyik királyunknak feladata lesz a következő ütésben, attól függően, hogy
a_ egy kis kőrt hív a felvevő
b_ a treff tízest hívja a felvevő

Mit tudunk a licitből? A válaszoló passzolható invitet adott, tehát a felvevőnek vagy egy kis káró csatlakozása van, vagy a minimálisnál jobb lapja.

Miután nem a kárót kezdte bolygatni, nem nehéz kitalálni, hogy melyik esettel kalkuláljunk. Úgy néz ki, hogy a káró figurákon kívül szinte minden a kezében van – tehát a partnerünknél a kárókon kívül túl sok figurában nem reménykedhetünk. A kőr tízesnek kell még a partnerünk kezében lennie, anélkül nem fog elbukni soha ez a 3 szan.

a_ parasztosan egyszerű játék ütni a kőr királlyal, és kárót hívni, hogy a partnerünk hívja meg a pikket. Csak az a baja, hogy az okos felvevő ütni fog az ásszal, ami akkor is jó, ha 3–2 a káró és osztva vannak a figurák. Van már két pikk, négy kőr, egy káró és két treff ütése. A kőr bubi lehívása után bármije van a treff dáma mellett _DT9, DTx, D9x…_, kézbe tud vele menni a treff bubi átütésével, de ha mégse, akkor meg mi tesszük kézbe, és közben a kőr ütés mellett most maximum három treffet tudunk ütni _a felvevőnek az is jó, ha egy kárót és két treffet, esetleg két kárót és egy treffet ad ki a három treff helyett_. Bíznunk kell a partnerünk pikk bubijában  – így hiába van kilenc ütése a felvevőnek, nem tud időben kézbe menni, és rá kell játszania a 3–3 kőrre.

b_ ha dubló treffje van Északnak, akkor szóba jöhet az, hogy fedjük a treff tízest. De akkor valószínűleg csak 11 lapja van a felvevőnek, 3 pikk, 5 kőr, 1 káró és 2 treff. Ha a felvevőnek ADJ a pikkje és T9xx a treffje, mi meg a treff király betevésével ügyesen kivédtük azt, hogy a partnerünk a szingli dámájával ütve aláhívhassa a pikket, az nem kis derültséget fog kelteni.

A másik eset meg az, hogy DT9x a felvevő treffje, és így a treff királyunk „feláldozása” után négy treff, két pikk, két kőr és egy káró ütéssel teljesít a felvevő. Ha türelmesen kivárunk, és nem küldjük a vérpadra a treff királyunkat, akkor később a kőr királyunkkal ütve pikk hívással el tudjuk buktatni a gémet, mert csak 2 pikk, 2 kőr, 1 káró és 3 treff ütés a felvevőé.



Három helyen volt 3 szan a felvétel, mindenhol pikk volt az indulás – és senki se bukta el a partit! Kíváncsi lennék a „rémtörténetekre” _mármint a többire_.

Az ezüstrangadón töredéket buktak mindkét asztalon – nem gondoltak arra, hogy a gémet könnyebben lehet teljesíteni. Ott egyébként az első 12 partiban nem voltak nagy írások – a kis partikból rendre a Galim jött ki jobban, és „összesítve” 32,5 IMP-vel vezetve erősen közeledett a képzeletbeli dobogó második foka felé.

12. leosztás


Ezt a partit is kihúzták a rangadón, de nem volt sima ügy: az egyik asztalon elbukták a 4 kőrt, a másikon ütöttek tízet, de az 5 kőrben…

A káró király indulás után nem tudjuk eldönteni, hogy mit dobjunk a káró ászra, tehát lopjuk az indulást a kezünkben, és hívunk egy kőr figurát, amivel ütünk.

Ha még egyet aduzunk, akkor könnyen lehet, hogy visszahívják az adut, amit majd kézben szeretnénk ütni, tehát másodszorra kicsit hívunk. Megütik, visszahívják, és most már csak a fekete színeket kell megoldanunk. Északnál lévő dubló vagy harmadik pikk figurára és Délnél lévő treff ászra játszunk, ez elég jó esélynek látszik. Pikk a tízeshez – kiüt a bubi, és hívnak egy treffet. Ha az üres bubi alól hívták, akkor a pikk király is ott lesz, de akkor hívhatott volna pikket is, tehát inkább az ász alól hívták. Ütünk a treff királlyal, lemegyünk a pikk ásszal, újabb treffet hívunk, majd pikk lopással megyünk le, és a káró ászra akkor már tudni fogjuk, hogy mit dobjunk. Csak akkor nem ütünk tízet, ha Északnak xx, x, KDJxxxxx, xx volt a lapja – még az is jó, ha  Északnál nem volt pikk figura, de 3–3 a treff.

Játszhatunk másképpen is: abbahagyjuk az aduzást, és pikket hívunk – Dél üt, és aduász, adut hív – tehát ugyanott vagyunk.


13. leosztás


Időeltolódást lehetett észlelni ebben a partiban, jó néhányan egy héttel „elcsúsztak”.

A négy pikk ellen kőrrel indulnak _páratlan számút mutatva_, és a tíz ütés nem lehet gond, csak a szür, ami a következő versenyen lesz fontos… Mi a veszélye annak, hogy nem aduzunk, hanem hívunk egy treffet? Tényleg nem sok:  treff ász, kőr lopás, káró ász, kőr lopás, vagy treff ász, káró, káró, káró és 4–1 adunál kimagasodik az ellenfélnél egy adu ütés.


Treff indulásra bukik a 4 pikk, hiszen az ásszal ütve nem is lehet mást hívni, mint kárót. De öt helyen kőrrel, egy helyen aduval indultak – viszont ezekből csak egy helyen teljesítették ezt a vonal tíz ütéses gémet. A felvevők már a párosversenyen érezték magukat.

A vakrandisok a bukhatatlan 3 szanban landoltak, a másik asztalnál meg valahogyan elbukott ez a 4 pikk. A mi asztalunknál se volt treff indulás, de hosszas csata után végül elbukott a gém, talán csak az asztal nem hibázott közben.

Az ezüstrangadón viszont ezzel a partival megfordult a széljárás. 20,5 pontra csökkent az eddig apránként növögető különbség, de egy lavina is elindult.

15. leosztás
Itt el kell találni a játékot ahhoz, hogy teljesítsük a gémet.


Kőr ötös az indulás _3./5._, és mivel jó kézből játszunk, látszólag békés partiban ülünk. Ha 3–2 az adu, akkor legfeljebb egy adut és két kárót adunk ki. Megpróbálhatunk a 4–1 adu és a rosszul helyen lévő káró ász ellen játszva kőröket hívogatni, de csúnya meglepetések érhetnek, ha a kőr 5–2 – még akkor is kiadhatunk három adut, ha a káró ász jó helyen van.

Én valószínűleg aduznék _az öregurak nem szeretik a kalandokat_, de nem tudom, hogy melyik a jobb játék. Mindenesetre a kalandot kedvelő vakon randizgató felvevő négy menet kőrt hívott – és ezzel megélt _ha kézből aduzik, akkor biztosan elbukik, ha az asztalról hív egy adut, akkor még elaludhat az ellenfél_. A másik asztalon talán az öt kis pikket négyesnek licitálták, talán tudatosan választották a 3 szant öt pikk ütésben reménykedve _mindkét gondolatmenetben van fantázia_. Most ez nem volt nagy siker, mert a gyilkos pikk indulásra kettőt buktak _káró indulásra megvan a 3 szan, kőr vagy treff indulásra egy pikkel kellene meglógni a kilencedik ütésért_.


Az első félidő utolsó négy leosztásában 38 pontot gyűjtött a kupagyőztes _többet, mint a maradék 28-ban_, és ezzel az ezüstérem átvándorolt az ő nyakukba – persze egy félidő még hátra volt, és csak 5,5 pont volt az előnyük.

17. leosztás


A gyenge szan a kizáró hatása miatt erős fegyver, de néha visszafelé sül el. Most az összeemelt pikk sokat javított a lapokon, így tulajdonképpen belehajszolták a gémbe az Észak-Dél vonalat. A másik asztalon Észak 1 szan indulása „mindenkinek tetszett”. 8 IMP a Galimnak, így megfordult az állás, 2,5 IMP lett az előnyük, ami a következő partiban 0,5 pontra zsugorodott.

A 19. partiban megint fordult a kocka, mindkét asztalon 1 szan volt a felvétel pikk indulásra, valószínűleg az ellenjáték különbözött. Az állás: 3,5 IMP a Vakrandi javára.

20. leosztás


A licitmenet fiktív _mint általában_, szerintem így kellett volna mennie a licitnek – és biztos nem így ment volna, ha nálunk lett volna ez a lap.

Pikk nyolcas indulásra kell teljesíteni a szlemet. Sejtjük, hogy rövid pikkből indultak, hiszen J8x_x_, T8x_x_, 86x_x_ felszerelésből miért pont a nyolcast tennék ki? „Ha rövid a pikkje, hosszú a kőrje” – szól a népi rigmus, ezért kőr király, kőrt hívunk, és… Na egy picit még tűnődünk. Ha 3–2 a kőr, akkor kiadhatjuk az adu dámát, és nem kell megkockáztatnunk azt, hogy most kiüt a dubló dáma, és ellopják a pikket. És ha 4–1 az adu? Akkor fordítva is igaz a rigmus: „hosszú kőr, rövid pikk” – tehát kiadhatjuk az adudámát, és a hiányzó ütést megszerezzük pikkben. Bármit hív, leaduzunk, és pikket hívunk – de hogy is vannak ezek a pikkek? Az indító kijátszást fedtük a kilencessel, Nyugat is fedett. Most a hetest körbeengedjük, és terítünk – de ha Nyugat ezt is fedi, akkor legközelebb az asztalra kerülve kíméletlenül beimpasszoljuk a pikk hatosát…

Hárman is voltak a mezőnyben, akik elkapkodták a játékot, és a 4–1 adu ellen védekezve „biztonsági játékkal” bukták el a szlemet. Tréfás helyzet, hogy ha 5–0 lett volna az adu, akkor teljesítettek volna – 4-1 esetén szürrel is, 3–2 adunál meg perec lett a vége.

Káró indulásra is érdekes a dolog, talán jól játszott az, aki lehívta a két magas adut, dubló dámára, vagy barátságos treff elosztásra játszva a szívünk hölgyének keresgélése helyett. Valaki aduval indult a szlem ellen, neki az lehetett a terve, hogy néhányszor ütésbe kerülve mindig adut hív, így meggátolja azt, hogy a felvevő adui külön üssenek.

A galimosok most megelégedtek a gémmel, a vakrandisok viszont felértékelték a pikk ötöst _AKD4 mellékszínnel eggyel kevesebb ütésük lett volna, és úgy könnyen el lehet bukni a partit_, és teljesítették a szlemet a langyos treff indulásra. Ezzel már 16,5 ponttal vezettek, a következő parti után meg már 20,5 IMP volt az előnyük.

23. leosztás.
Egy felvevőjáték csemege.


A káró ász-király az első két ütés _jobbról páros számút jeleznek_, majd az adu nyolcas jelenik meg az asztalon. Mielőtt ráteszünk, gondoljuk végig az eddigieket. Nyugathoz kell tennünk a treff királyt, tehát csak azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor az ott van. Milyen lapjai lehetnek a közbeszólónak?

– Ax, xx, AKDxxxx, Kx –  ilyen biztos nincs, ezzel 3 kőrt licitált volna az 1 kőr indulásunkra
– xx, xx, AKDxxxx, Kx – ez se nagyon valószínű, és inkább pikket hívott volna az adu helyett
– Axxx, xx, AKxxx, Kx – ezzel valószínűleg kontrázott volna az 1 kőrre
– Axxx, x, AKxxx, Kxx – ezzel meg biztos kontrázott volna az 1 kőrre

Mindenesetre azt kell kitalálnunk, hogy hány treffje van, mert a négy treff ütés nagyon kell. Ha két aduja van, akkor nincs nagy baj, hiszen vagy 3–3 a treff, vagy dubló pikk ásza van, ha szingli aduja van, akkor meg tuti legalább négyes a treffje _esetleg Ax, x, AKxxx, Kxxxx lehet még a lapja_.

Amellett, hogy fel kell deríteni Nyugat elosztását, még a részletekre is ügyelni kell.

A kőr nyolcasba bele kell helyezni a hatost és ütni a tízessel, majd a kőr dáma hívásba _balról kimutatnak_ a hetest kell belepottyantani. Ha a treff bubinkat lefedik _ebből már sejtjük, hogy a treffje nem ötös_, akkor az adukirályt fejbe verjük az ásszal, és a treff hetest hívjuk _Nyugat közben két kárótól válik meg_. Kicsit tesznek, és ütünk a dámával, bízva abban, hogy esik a 98 közül az egyik. Ha így van, akkor az eddig dédelgetett adu kettest átütjük a hármassal, és bekerítjük Nyugat maradék treffjét a T6 villával. Ha mégis ötös volt Nyugat treffje, akkor treff lopással jövünk kézbe, és Nyugat dubló pikk ászára játszunk.

Mindenki ütött tízet kőr adu mellett, tehát mindenki valahogy így játszhatott...



24. leosztás


Ezekkel a lapokkal kell licitálni általános mansban az ellenfél 1 káró indulása után.

Kétszínű közbeszóláshoz gyengének, „szendvics” gyenge ketteshez megfelelőnek ítélték néhányan ezt a lapot azok közül, akik nem bírnak magukkal, ha nem 4–3–3–3 az elosztásuk.

Szinte minden héten van egy ilyen parti, és mindig megjegyzem, hogy az ellenfél indulása után nagyon más a helyzet, mint ha még nem licitáltak volna semmit. Úgy került 800-ba az akció, hogy négy pikket lehetett ütni a lapból _mást nem_, és még a 420-ért is meg kellett volna küzdenie az ellenvonalnak, ha nem kap semmi támpontot a játékhoz.

Az ezüstrangadón az utóbbi három partiban _22., 23., 24._ nem változott az állás, továbbra is 20,5 IMP a Vakrandinak. „Érdektelen” partik zajlottak – egy 0 százalék esélyű szlemet bemondtak mindkét asztalon _–1, –2_, a jó bellgémből meg ugyanúgy kimaradtak, végül a vehemens fiatalok felnőtt módjára viselkedtek, a rutinos öregek meg fiatalosan virgonckodtak – de a szerencsétlen indító kijátszásból kifolyólag megúszták 500-ból a kis segítséggel összevakart 450 ellen.

25. leosztás
Ez is egál lett ezen a meccsen, de a többin történt ez-az…


Minden asztalnál valamilyen szlemet játszottak, három helyen kontra nélkül teljesítették a 7 pikket, Kelet a két ászával csak két helyen kontrázta meg a nagyszlemet: ahol a partnere indult, ott elbukott, ahol ő maga, ott meglett. De nem ez volt a legnagyobb írás, egy helyen a kisszlemet kontrázták meg, és ott a rekontrázott szürrel túlírták a kontrázott nagyszlemet.

Ezek után két majdnem húzós parti után hirtelen megint szoros lett a mérkőzés.

28. leosztás


Nem ismerem a licitmenetet, de valószínűleg egy újranyitó kontrában maradhatott benne Dél – így lett 2 pikk kontra +1 az eredmény, a másik asztalon meg rossz színt játszottak _4–4-ben játszottak a 6–1 helyett_, és kontra nélkül buktak a 2 kőrben egyet. 7,5 pont előnye maradt a Vakrandinak az utolsó négy partira.

Ebből az első három abszolút egál lett, így a végső döntés a legutolsó partira maradt.

32. leosztás


Egyetlen pár tudott úgy licitálni a mezőnyben, hogy a jó esélyű, Kelet kezéből játszott 3 szan legyen a felvétel – ez a Galim párja volt, a másik asztal káró töredéket játszott és 11 ütést vitt el. A 10 IMP az utolsó pillanatban fordította meg a mérkőzést, és újból bebizonyosodott, hogy bármi megtörténhet a bajnokság folyamán, a vége mindig ugyanaz: a Galim az ezüstérmes…

Gratulálok a bajnokság győzteseinek _A Gamax annyira simán nyerte az utolsó mérkőzését, hogy ott nem sok izgalom lehetett_, és az ezüstrangadón színvonalas és izgalmas mérkőzést produkáló érmeseknek!