HUEN

Kezdőoldal

Szetei Zsolt - 2017. május 5.

Első negyed – IMP I/B 1–2. forduló

Mindig elcsodálkozom azokon a (korábbi) ifi vagy női válogatott játékosokon, akik leülnek velem játszani a bajnokságban (Kiss Gábor, Tubak Dani, Zalai Ági). Most is találtam egy balekot (Zalai Ági), akivel még helyünk sem volt. A VRB meg talált nekünk egy helyet az I/B-ben. Így egyből a mély vízbe kerültünk.

1. oktáv, ellenfél: (állandó csapattársaim) Magyar Ádám–Hoffmann Tamás
Szorosnak nem mondható meccsen sima vereséget szenvedtünk. Volt egy nagy hibám, amikor rossz tempóban kontráztam (–800), és egy szlemet a jó kézből vettek fel ellenünk, így eleve nem volt kérdés, hogy ki nyer. A 4. partiban nekünk is volt szlemesélyes partink. Jól oldottuk meg, mégse írtunk rajta.

4. leosztás

A kőr indulást elvettem az ásszal, majd a pikk dámát hívtam. Hofi a treff dámával folytatta, kihagytam (hiba volt). Adu folytatásra tizenegyet ütöttem. Amennyiben szlemet mondunk, úgy elveszem a treffet, és azonnal pikkre játszom, mivel nincs más esélyesem. Hárman vállaltak 12 ütést, és senki nem találta ki ellenük a licitált színt támadni a negyedik király alól. Pff.

2. oktáv, ellenfél: Koroknai Erzsébet–Gráf Gábor
A kezdeti sokkból viszonylag hamar kellett (volna) felocsúdnom. Ebben az oktávban egy lapértékelési feladat volt a legérdekesebb.

13. leosztás
Partnerem esküszik a 6–10 pontos kizárásra, míg engem a vesztőütés számolására tanítottak. Bellben 7-8 vesztőm van, így a szolid és nyugdíjas 2 pikk kizárásra szavaztam. Hiába, rég voltam már ifi. Igaz, akkor én még nem bridzseltem.

A treff király indulást megütöttem, a kőr ászra eldobtam a treff tízest. Bíztam benne, hogy ha nem 4–1 a treff, akkor legalább ott lesz a dubló pikk, ahol a rövid treff. Rossz felé imádkoztam, 9 ütés. A 3 pikkel kizáró ugyanennyit fog ütni, már kezdtem a falba verni a fejem, mikor megláttam az eredményeket a bridzsgépben. Nyolcan bukták a 4 pikket, sőt, két Kelet–Nyugat 4 kőrt teljesített.

3. oktáv, ellenfél: Lénárt Zoltán–Gyulai András
Precízióst játszó pár ellen mindig megbeszéljük, hogy nem játszunk semmit. Ez kicsit furcsának tűnik akkor, amikor tucatszám letölthetők az internet bugyraiból különböző szokatlan védekező licitek, de 1. úgy véljük, az ilyen licitek túl sok információt adhatnak az ellenfélnek, 2. feleslegesen nem szeretünk konvenciókat tanulni, 3. a bridzsnek egyikünk sem azt a részét szereti, ami szándékosan tönkreteszi az ellenfél játékát tökismeretlen (és állandóan elrontott) licithelyzetekkel, konvenciókkal.

Az első kontra után klasszikus licithelyzet állt elő: válaszerő alatti lap, van négyes nemes, és az ellenfél kitette az ikszet. Ilyenkor szeretünk árnyaltabb laperővel is jönni, mivel 1. küzdelmi szagot érzünk, 2. zavarni 1-es magasságon általában ingyen van, 3. ha most nem mutatom meg az egyetlen értékét a lapomnak, talán már később nem lesz alkalmam, 4. most épp pikkünk van. Ezért 1 pikkel szóltam közbe, ami meg is tette hatását. Bár volt benne azért rizikó is, kiblöfföltem őket a nyolclapos pikkből, de még így is akadt a kalapban mellette egy kilences kőr…

22. leosztás
Ez a lapértékelési feladat ezen a szinten már rutin.

5–3–3–2, 15 pont, villák: automatikus 1 szan indulás, a hosszú szín sincs telítve figurákkal.

Sokan kérdezik tőlem a klubban és az órákon is, hogy miért jó nekünk, ha ötös major lehet az 1 szan indulásban. Pláne, ha nincs eszközünk rá, hogy kiderítsük. 1. Komoly gondban vagyunk 1 major indulás után a viszontválasszal 15–17 ponttal, egyenletes lappal (leginkább 1 kőr–1 pikk pároslicit után, 1 pikk indulást követően az esetleges 1 szanra könnyebb második licitet találni – a szerk.). 2. Két egyenletes lap találkozik, 5–3 az adu, de a hármas adunak kicsi a lopási értéke, ráadásul könnyen lehet, hogy mind színben, mind szanban ugyanannyi ütésünk van. 3. 5–3–3–2-nél nem mindig fontos kideríteni az ötös majort. 4. Van konvenció, amellyel ki tudjuk deríteni az ötös majort, ha nagyon akarjuk. 5. Akár hiszik, akár nem, még kizáró jellege is van. És még sorolhatnám.

Amikor majd rossz partit írunk belőle, akkor leírom a negatívumait is.

4. oktáv, ellenfél: Réti Zsuzsa–Vida Mihály
Egy rendkívül tapasztalt pár ellen mindig nehéz jó módszert kitalálni. Ilyenkor azt szoktuk csinálni, hogy maximális fegyelemmel játszunk, és semmilyen kétes helyzetbe nem megyünk bele, hiszen ők nagyobb eséllyel jönnek ki belőle győztesen. Itt most ilyesmi nem fordult elő. Most inkább egy érdekes indítókijátszásról és egy szép végállásról lesz szó.

2. leosztás

Viszonylag érdektelen licitmenet után (mivel Kelet nem zárt ki 2 kőrrel) 3 szanban landoltunk. Szerencsére partnerem volt a felvevő. Mindig boldog vagyok, ha az éles gémek megfelelő kézbe kerülnek. Nekem azok a partik fekszenek, amelyekben maximum egy impasszt kell megadni, de az elegendő fejütésnek tudok csak igazán örülni.

Nyugat a treff ász indító kijátszást választotta, majd a kőr nyolcast hívta. Szerencsére partnerem megjegyezte ezt a lapot, mivel a későbbiekben kulcsfontossága lesz. Ágnes megütötte az ásszal, majd lezongorázta a káróit, az asztalon végzett, és most megadta a pikk impasszt. Tudtuk, hogy nem ül. Réti Zsuzsa lehívta magas treffjét, és kiszállt treffel.

A NEXT gomb használatával eljuthatunk a kőr végállásig. Amelyben Kelet kénytelen elhívni a kőr villájából, cserébe a felvevőnek a beragad a pikk ász ütése. Sajnos a bridzsben nincs külön pontozás a kivitelre, pedig itt Dél megérdemelte volna plusz pontokat. (Persze korábbi pikk hívással, a káróátmenetek megőrzésével egyszerűbben is összeszedhetőa kilenc ütés, igaz, akkor nincs szép végjáték... –a szerk.)

És akkor térjünk vissza az indító kijátszásra. Merrimac-coup-t idézi a pikk király kirakása első lapként. Igaz, hogy az alapvetően az a trükk, hogy elszigeteljük a felvevőt és az asztalt egymástól. Itt most tempóban elsüllyeszti a pikk dubló figurát, mint anno a hadihajó parancsnoka a saját hajóját…

A következő két partiban lapértékelési feladataink voltak.

5. leosztás

Az elsőt rosszul oldottam meg, (Csepeli-bonmot-val) most rossz licittel írtam jó partit. A 2 kőr felvételben káró lopás miatt csak nyolcat ütöttem. A parti most nem érdekes, térjünk vissza a licitre. Modern korunkban 3 licit esélyes. 1 kőr, 2 kőr, 3 kőr. Passz a szkórhelyzet miatt kizárt. A Kaplan&Rubens-féle kalkulátor 13,90 pontra értékeli a lapot. Én úgy gondolkodtam, hogy a rövid pikkem és a koncetrált kőr pontjaim miatt, jobb, ha elveszem a területet az ellenféltől. Szokás szerint rosszul kalkuláltam, mivel megint a partneremnél volt a ponterő. Szerencsére ismeri felvevőjátékomat, így nem erőltette a gémet.

6. leosztás

A gémorientált számolási stílus miatt szeretünk agresszívan licitálni indulóerőt. Kiváló ok az indulás mellett a hosszú major vagy a jó elosztás. Itt most az ötös major minősége késztette arra partneremet, hogy elinduljon 1 pikkel (a Kaplan@Rubens skálán 12 pontot ér a lap). Az én gémforszom sem volt kérdéses, a bubi póker, a dubló pikk JT és a sok villa miatt. Meglepő volt, hogy mennyien nem mondtak gémet.

Nagyarányú győzelmet arattunk.

5. oktáv, ellenfél: Hodosi Péter–Mérei Balázs
13. leosztás
Régóta együtt játszó, MP-ben (nem véletlenül) I/A-ba jutó pár ellen partnerem került választási helyzetbe. 3-as magasságú kizárásra kellett licitálni árnyalt, de jó elosztású lappal.

A K&R-kalkulátor 11,85 pontra taksálja ezt a lapot. A licit mellett szól a kiváló elosztás, valamint a hasznos tízesek és a 9 major. A passz mellett pedig elsősorban a passzos partner áll.

A kontrát választotta, amire én jó passzos lapommal, 9 majorommal 4 kőrt licitáltam. A 3 kárót licitáló Hodosi a szingli pikkjével jött, amit Mérei a pikk ásszal(!) ütött meg, lehívta a királyát, majd a pikk kilencessel meglopatta partnerét. A mellettem ülő Hodosi vette az adást, de nem vállalta a rizikós kis káró hívást és a biztos egy bukást eredményező káró ász lehívása mellett döntött.

Amennyiben a látványosan lavinthalozó partnere által kért kis káró hívást választja, akkor –2. Az egy bukást közel 0 IMP-et ért, míg a két bukás majdnem 3 IMP-et hozott volna a konyhára.

Még, hogy az IMP-en nem kell szürt ütni, többször buktatni… Érdekes, hogy az 5–5-ös 4 kőr kettőt bukik, míg a 4–4-es 4 pikk csak egyet.

10. leosztás
Itt két feladatom is volt. (Nem is írtunk jó partit belőle…)

Az első az volt, hogy mit reagáljak Észak lapjával Nyugat harmadik helyes 1 kőr indulására.

A kontra a szingli pikk miatt kizárt. A passz, az 1 szan és a 2 treff közül akartam választani. Szokásomhoz hívem a passzt választottam, ami a három opció közül most a legrosszabbul fizető volt.

A második feladatom az indító kijátszásomra a partner által tett lap értelmezése volt. Káró ász indulás után az asztalon két kicsi káró terült le, partnerem a káró kettes tette bele. Treff érdekeltségnek vettem. Függöny.

Még szerencse, hogy a felvétel így is bukott egyet…

A 6 és fél IMP-es vereség főleg annak köszönhető, hogy kiváló ellenfeleink felvettek egy expasszos szlemet, ami működött.

6. oktáv, ellenfél: Hámori Zsuzsa–Jakus László
A Hodosi csapat tagjaival töltöttük a napunk felét. Amikor kétévenként a csapattal kipottyanunk az I/A-ból, rendre óriási küzdelmet folytatunk ellenük a visszajutásért. Pároson is általában egy osztályban játszunk, függ ez persze attól, hogy találok-e valakit, aki elindul velem egy hosszabb eseményen.

Első komoly feladatom megint egy lapértékelés volt.

17. leosztás

Ez még csak a második napunk volt új partneremmel, így a kizárási stílusunk még nem volt összeszokott. (Most se az.) Próbáltam magamból kiindulni. Tehát 6-7 ütést képzelek el pikk adu mellett. Ehhez, ha hozok 3 fedőt, közel a gémünk. Ha a káró király mégsem fedő, és kiáll egy magas pikk, odaát szinte tuti a gém. 4 pikket mondtam, amit partnerem könnyen teljesített.

21. leosztás
Egy újabb feladvány, ami kifogott rajtam. Borderline lappal érdemes-e kinyitni a gyenge szan utáni javasolt leállást?

Az igazi következetlenség az volt a részemről, amikor azok után, hogy majdnem elindultam 2 pikkel, nem mertem 2 pikkel licitálni az 1 szan–2 kőr pároslicitre. Gyávaságomnak meg is lett az ára. Közel 6 IMP-et adtunk le a döntésemen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy majdnem 4 IMP-es vereséggel távozzunk az asztaltól.

Az sem gyógyír, hogy a legtöbb pár nem játszik bellben gyenge szant, így a partnerem az 1 káró indulásra könnyedén tud kontrázni. A folytatás automatikus…

7. oktáv, ellenfél: Marczona Mariann–Minarik Attila
Egy kérdéses magasságú kizárás és egy kontra (hiánya).
29. leosztás

Ellenünk Észak sajnos csak 3 kőrrel indult általános bellben. Erre az én kontrám Keleten erősen kérdéses. Nem is cselekedtem meg. A parti egyet bukott. Borzalmas eredménnyel számunkra.

Ahol mernek kontrázni, ott Nyugat 3 szant mond, és a szingli kőr király blokkolja a kőrt. Így a 3 szan elvehetetlen, hiába van ott a treff ász, ahol a hosszú kőr… Ahol 4 kőrrel indultak, ott könnyebb kontrázni Keleten, Nyugat ebben könnyű szívvel marad benne két ászával.

31. leosztás
Türelmes ellenjáték bukást terem.

Az összeszokott és precíziós rendszert játszó ellenfél ellen a vége felé már érezni lehetett, hogy rosszul állunk. Be is erőltettek egy bellgémet. Nem csoda, hiszen tudták, hogy én indulok…

Láttam, hogy minden egyes hívásom fájdalommal jár a parti alatt. Eldöntöttem előre, hogy amíg a partnerem nem ad egyértelmű jelzést, inkább visszahívom a felvevő által hívott színeket, mert a licit alapján feltételezhető volt, hogy a királyaim ütőlapok lesznek, ha nem én hívok el alóluk…

Pikk ász, pikk hetes indulásra leterült a sok-sok pikk figura az asztalon. (Virtuálisan megveregettem a vállamat, ugyanakkor azt is tudtam, ezzel még nem buktattuk el a felvételt). Partnerem a pikk kettes után a pikk hármast tette ki az asztalra. Ez treff érdekeltséget jelez, de azt is tudtam, hogy maximum 3-4 pontja lehet.

Felvevő testbeszéde (és első szavai a partneréhez) árulkodó volt, így csak arra figyeltem, hogy fegyelmezetten csináljam, amit eldöntöttem előre. Felvevő eltalálta a kárót, ütöttem a királlyal, partner páros lapszámot jelzett, így úgy tűnt, hívhatom is vissza. Partnerem fedett a bubijával, de nem volt mit eldobnia a káró ászára az asztalról, –1, +5 IMP-ért. Azonban ezzel is csak kozmetikázni tudtuk a vereségünket.