Kezdőoldal

Itt a december, tehát folytatódik a párosbajnokság. A két játéknap alatt találkoztunk már minden ellenféllel, ez tekinthető teljes körnek. Még 6 nap van hátra, tehát van lehetőség a javításra, azonban idén már csak egyszer bridzsezhetünk a bajnokságban.

I/A
Mi a különbség az első és az utolsó közt? Nekünk nem hozott szerencsét a 13-as parti.

Általában azt tanácsolják, hogy a kipasszolt 1 szant érdemes kinyitni, ha van hozzá elosztásunk, hiszen gyakori a pontegyenlőség, és a 2-es magasságon megérheti küzdeni. Magam nagyon ellene vagyok az IMP értékelésben az újranyitásnak, hacsak nem egyértelmű a lap, de az adott kártyákkal még ott is felmerül a licitálás. Többen is hasonlóan tettünk, és buktunk kettőt bellben, ami sosem öröm – azonban csak Dombi Gergelynek jutott eszébe kontrázni, amire jó érzékkel passzolt Gál Péter.

Ha az embernek nem megy a játék, sokszor az ellenfelek is épp ellenük találják meg a góllövő cipőt.

Talyigás Péternek (és egy másik asztalon Zöld Ferencnek) jutott csak eszébe, hogy a partner által ígért treff színben ne a hetessel, hanem a királlyal induljon! A felvevő várhatóan ebből a színből rövid lesz, tehát az esetleges asztali figurát így könnyebb bekeríteni – és az aktuális kiosztásban ez létfontosságú volt.

Csipka Szilvia (a múlt heti forduló győztese) jobb úton járt nálam, az utolsó pillanatban botlott csak meg, de erre az indulásra nagyon nehéz dolgunk volt.

Egy pozitív partit is megírok a sajátjainkból ezúttal – bár ezekből volt a kevesebb nyilván.

Összesen hat pár teljesítette ezt a szlemet (két helyen 300-ért lementették 7 treffel), nekünk volt szerencsénk, hogy kontrát is kaptunk – a szokatlan indulást kitalálta Harangozó László, de a buktatáshoz ez kevés volt. Az 5 pikk jelentése pedig az ún. Lackwood konvenció: partner, szeretnék szlemet mondani, de kiállhat kettő az ellenfél színéből, te hogy állsz? Erre a válaszok: a 6 az összeemelt színből másodmenet fogást ígér, a többi licit ászválasz, első menet fogással (a siként az ellenfél színében ászként jelezve). Az adott lappal persze fennáll a veszély, hogy máris túl magasan vagyunk, ha kiáll két káró, hiszen még a treff ászt és a zárt adut sem ígérte a partner. Aki a biztos 4 pikket választotta, átlagot írt így is.

Meglepően sokan csak 3 káróval szóltak közbe Nyugat lapjával – ők vajon mikor szólnak közbe 4-gyel? 5-tel? Ennél védtelenebb, ugyanakkor offenzívebb lapot nehéz elképzelni, ráadásul minorjaink vannak, tehát a majorokkal túl fognak minket licitálni hamarosan. Akik csak 3 kárót mondtak, bizonyára egy nagyobb bukásra emlékeznek egy korábbi kizárásukból… Hogy régi barátomat, Szalay Györgyöt idézzem: aki sosem bukik 800-at, nem licitál eleget.

Érdekes módon olyanok is voltak Nyugaton, akik még licitáltak treffet is, ha adódott rá lehetőség, ők jártak a legjobban, ugyanis partnerük ezután persze mindent lementett, és a 6-7 treff kontrával még gém alá is bukott.

A tabellát Dombi Gergely és Gál Péter vezeti, mögöttük szorosan Szabó Csaba és Tubak Dániel, míg a harmadik helyen a Young Boysban összecsiszolódott Kovács–Szappanos–Selmeci hármas feszít. (G. D.)

I/B
A második forduló után a tabella rendeződni látszik. A nagy esélyes Kemény–Trenka páros 65 százalék fölötti eredménnyel nyerte a fordulót, és ezzel két és fél toppal, azaz 4 százalékponttal vezet a jól összeálló, azaz összeülő Marjai Gábor–Vági Máté páros előtt.

Az 1. parti egyből 11-féle eredményt hozott a 16 asztalon. Ahol Kelet erős szannal indult, ott Dél 3 káróval szólt jellemzően közbe, és a Nyugatok egyik fele tűrte, a másik fele kontrázta a felvételt. Kelet káró figuráival és egyenletes lapjával az ellenjátékra vállalkozott. Nyolc ütés jár a felvevőnek, hiszen a védők a pikk lemenetet nem tudják ütésvesztés nélkül megakadályozni, és vagy a pikk bubi, vagy a magasodó kőrök ütéssé válnak.

Ahol hiba csúszott az ellenjátékba, ott a felvevő haza is ért.

A mi asztalunkon nem szólt közbe az ellenfél, és megpróbálkoztunk 140-t írni. A Staymant megúsztuk, Keletnek volt négyes majorja, és azt játszottuk. Ezzel légüres térbe kerültünk, mivel 100 és 420 között nem volt írás – Bárány György gondos felvevőjátéka azért pszichológiai pluszt adott.

Hozzánk képest jobban oldotta meg a Kemény–Trenka páros a helyzetet. Az 1 szanra a 2 treff Déltől egyszínű lapot ígért, amire Nyugat 2 szant licitált – ez vélhetően treffben legalább géminvit (Rubensohl). Északnak minden színben volt támogatása, 3 treffel kérdezett, melyet Kelet megkontrázott – és amint kiderült, ami sejthető volt, hogy Délnek kárója van, Nyugat máris öt treffbe repülhetett.

A gyenge szanosok más menetet játszottak. Kelet 1 treffel indult, 2 káró közbeszólás után Nyugat kontrázott, és 5 treffig kormányzott.

Volt, ahol bátran a 3 szanban reménykedtek. Ebben csak hat ütés van, hiszen a treffet, ha az asztalról hívják, blokkoltatni lehet, ha a kézből, akkor kiszabadul a féltucat káró ütés. Persze, meg is leeht csinálni a felvételt, ha ezek egyike sem sikerül.

És végül, ha az 1 treff indulásra Nyugat megvadult, és egyből 5 treffre ugrott, akkor Kelet csinos 17 pontjával félreértékelhette a helyzetet – az, hogy pontjai főleg királyokból állnak, nem javított a helyzeten, de azért 30 százalékot megért.

Viszonylag gyorsan, a 3. partiban is százféle – pontosabban szintén 11-féle eredmény született. Több pontja és bármelyi színben teljesíthető felvételei csak Kelet–Nyugatnak voltak, mégis a védekező vonalra kényszerültek. Erős szanos sztenderdben Nyugat először passzolt, majd az ellenfél 1 treff–1 káró pároslicitre 1 kőrrel közbeszólt. Észak–Dél szinte mindenütt megtalálta a treffjét – ez ugyan a 2-tes magasságon is 300-at bukna, de sem ezt, sem a 3-mas magasságot senki sem kontrázta.

A szép felvevőjátékot mutató Sztrapkovics Lászlót hagyták kőrt játszani, és a végén Észak beszorítás áldozata lett, és jogos 93 százalékot kapott.

Ha Dél egyből 1 szant válaszolt, annak csúnya vége is lehetett: a passzos Nyugat kontrázott, a pályán már jóllátó Kelet bennemaradt, és felírták a topszkórt (–500). (F. G.)

II. osztály
Ezúttal a legjobban a Cziffra–Holyinka–Csernátony triónak sikerült a forduló, 64 százalékukkal akkorát javítottak a múlt heti eredményükön, hogy máris elsők. Második helyen Tóth András és Csépán Gábor áll, míg harmadik a Meskó Géza–Pós Tibor kettős.

Nézzünk egy izgalmas partit innen is!

27. leosztás

Az élen álló pár bemondta és meg is csinálta ezt a szép szlemet (érdekes módon a hat próbálkozóból csak négy járt sikerrel).

A problémát a treff indulás és a 3–0 adu jelenti persze, de a káró magasítással hamar célba érhetünk. A megoldás az, hogy a rossz adu miatt ki kell próbálni a káró 3–3 elosztását, így máris van 12 ütésünk, egyébként ugyanis nincs elég, és rossz kézben vagyunk a kárók lehívása után.

A licitet feltehetően Dél indítja 3 treffel, erre Nyugat még passzol, de a kontrára 4 kőrre ugrik, Kelet pedig látja, hogy esélyes lehet a szlem, ezért 5 treffel sikénes ászkérdést tesz fel, és be is mondja. (G. D.)

III. osztály
A nagy esélyes Gyulai–Lénárt pár 62 százalék fölött lőtt, és ezzel ők is 5 százalékpont környéki előnyt raktak össze. A hét asztalon folyó játék esetleges eredményeket okozott – volt, amelyiket csak négy asztalon játszottak le, és nem volt ritka a hét különböző végeredmény sem.

16. leosztás

Itt speciel csak ötféle eredmény alakult ki. Észak–Dél a káró király kivételével az összes ász-királlyal rendelkezik, és Észak kezében a nyolcadik ász-dáma káróból szlemre hívogat. Hat ütés kívül, csak a kárót kellene megoldani egy kiadóval – furcsa, hogy csak egy pár próbálkozott a káró szlemel. (Volt egy kőr szlemes vállalkozó is, de persze ő sem járt sikerrel.)

A 27 pont és az ász-királyok tömege három párt is a 3 szan felé csábított. Treff indulásra nincs sok esély: a káró impasszal nem érdemes bíbelődni, meg kell próbálni egy kiadóval hazahúzni a színt. Ketten buktak, egy felvevő teljesített – a 11 ütés is topszkór lett volna, de a védők egy 690-be is besegítettek. Nyertek (75 százalékot) a pesszimista 5 kárósok. (F. G.)

Folytatás a jövő héten az idei utolsó fordulóval, és reméljük, megkapjuk az év végi magazint is!