HUEN

Kezdőoldal

Koltai Gábor - 2013. április 11.

Tanmesék – Magyar Kupa 8. játékhét

Közeledik a hajrá, a négy kupában más és más célokért küzdenek a csapatok. A Treff Kupába jutottak a kupadöntőn való részvételért, a Káró Kupások emellett az alsóház legjobbja címért, a Budapest kupában a döntőbe jutásért, a Magyar kupában az egyenes ágon való továbbjutásért, tehát a „vidéki kiruccanás” elkerülése a cél. A Treff és Káró Kupában ugyanazokat a leosztásokat játszották, ezek közös elnevezés alatt szerepelnek.
 
 
Treff, Káró Kupa, 5. leosztás


Három kérdésre kellene válaszolni:
1. káró ász indulásra mi legyen a játékterv?
2. a felvevők hány százaléka teljesítette ezt a partit, amit több esélyre lehet játszani _adu impassz vagy hátul lévő szingli király, kőr dáma vagy pikk dáma elleni impassz…_
3. az 1. kérdésben mi a hiba?
 
Először a harmadik kérdésre keressük a választ. Természetesen az hiányosság, hogy nem mindegy, mi volt a folytatás. Nagyon valószínű, hogy hívtak még egy kárót. És akkor? Akkor nem mindegy, hogy melyiket. Ha Dél kezében jelenik meg a káró király, akkor nehéz helyzetbe kerül a felvevő. Dél lapja lehet ilyesmi: Qxx, AQxx, KJxxx, x – de lehet ehhez hasonló is: Qxx, Axxx, KJxxx, K.
 
Ha valaki eddig eljutott, annak elárulom, hogy Észak a káró ász után a káró királyt hívta, és ezzel a felvevők gondjai megoldódtak. Ugye látszik, hogy miért?
 
A második kérdésre lehet, hogy senki sem tippelt jól _hacsak nem lesett_, mert minden felvevő teljesített, a licit és az első két ütés után a hiányzó figurák helyzetét könnyedén felderítették. A tanulság csak annyi, hogy nem is olyan ördöngösség az „átülés”, néha egész könnyen rá lehet jönni, mi van az ellenfelek kezében – persze csak akkor, ha megbízhatunk a licitjeikben. Ha teljesen kiismerhetetlenül, össze-vissza licitálnak, akkor nem, de akkor amúgy is írunk elég meccspontot ellenük.
 
Treff, Káró Kupa, 7. leosztás
Még egy találós kérdés, ha már elkezdtük:
Az alábbi partiban kis pikk indulásra hogyan lett meg a 3 szan? _Ötből öt helyen teljesült._ 

 
Szerintem többféleképpen történhetett.
 
Az egyik. Az indító kijátszásba az asztalról a felvevő kicsit tett, így Kelet hetesét a dámával kellett ütnie. Treff hívásába Nyugat elment a királyával, és most egy pikk figurát „minden veszély nélkül” hívhatott. A felvevő ezt megütötte és a következő treff hívás után már megvolt a kilenc _2 pikk, 4 kőr, 1 káró és 2 treff_ ütése.
 
A másik. A pikk dámával való ütés után a treff hívásba Nyugat a tízest tette, és Kelet a treff ásszal ütve nem kárót hívott.
 
És még biztos van más variáció is, például Nyugat üt a treff királlyal és kőrt hív.
 
A lényeg az, hogy ha az indító kijátszást sikerül az asztalon ütni a tízessel _vagy a nyolcassal_, az valószínűleg bukáshoz vezet! Még tanulságosabb lenne a parti, ha a pikk nyolcas a kézben lenne, és nem az asztalon. Az indító kijátszás után Kelet hetesét akkor is a dámával lenne jobb ütni, és nem a nyolcassal. Miért is? Mert ha ász-dáma marad pikkből a kezünkben, akkor Nyugat nem fogja a pikket folytatni, és nekünk a káróra fordulás a veszélyes. Ezért sem szerencsés az első pikket az asztalon ütni – meg azért sem, mert inkább kézből szeretnénk hívni.
 
A Nyugatok persze észnél lehettek volna, és fordulhattak volna káróra, de nem voltak könnyű helyzetben. A felvevők viszont jól oldották meg a feladatukat.
 
Treff, Káró Kupa, 15. leosztás
Egyszerű, de tanulságos parti – páran el is rontották, de nem lett belőle nagy baj. Káró király volt az indulás a szlem ellen, ami után „biztonsági játékot” kell játszani.  


Megvan?
 
Kicsit meglepő a dolog, de szerintem a biztonsági játék az adu impassz! Ha kiüt a szingli király, hát kiüt, még nem buktuk el a szlemet, mert ezek után se szingli, se négyes pikk nem valószínű a hosszú káró mellett. De ha nem adunk adu impasszt és 4–1 a pikk, akkor mindkét színből kiadhatunk egyet, és az már „kicsit savanyú”.
 
Lehet másképpen is játszani: aduzás helyett pikk dáma, kis pikk. Ha Északnak elfogyott a pikkje, akkor valószínűleg el fogja lopni. Most lett egy többlet esélyünk, ha Északnál már szingli lenne az adu király, akkor az ászunkba már beleesne. De ezt nem nagyon fogjuk játszani a kőr impassz helyett, tehát az akciónk felesleges volt, kivéve azt az igen valószínűtlen esetet, amikor Északnak a szingli pikk mellett eredetileg szingli adu királya volt.
 
Van egy másik verzió is: lehívni az adu ászt, majd pikk dáma, pikk. Ha Észak nem lop, akkor káró lopás és még egy pikk. Észak most sem lop, hívjuk a treffeket, végül egy adut. Zseniális játékkal teljesítettünk, ha pikkben és kőrben is volt egy kiadónk, Északnál dubló adu király és szingli pikk volt. Csak az a baj, hogy elbuktuk a partit, ha ült a kőr impassz és 4–1 volt a pikk.
 
Élőben 3–2 volt a pikk és ült az adu impassz _4–0 volt, de az „befogható”_. Akik nem csináltak szűrt a 6 kőrben, azok nem játszottak „biztonsági játékot”, pedig az adu impassz mellőzésével valószínűleg azt akartak játszani.
 
Treff, Káró Kupa, 16. leosztás
Egy kis egyszerű csiki-csuki – páran nem vették észre.  


Pikk vagy kőr indulásra, esetleg káró indulás után pikk vagy kőr visszahívásra egyszerűen hívni kell a treff bubit. Ha ezt megütik, akkor két pikket tudunk eldobni az asztali treffekre _ha le tudunk menni a kőr tízessel_, ha nem ütik meg, akkor meg kiadunk egy pikket a két káró mellett _és treffet nem_. Tényleg egyszerű a dolog, csak azért hoztam fel, mert elég gyakran áll elő ehhez hasonló, de kicsit nehezebben felismerhető helyzet. A lényege: ha ütnek, az egyik módon teljesítünk, ha nem ütnek, egy másikon.
 
Treff, Káró Kupa, 23. leosztás
Kicsit bonyolultabb parti következik, kössük fel a fehérneműt…  


Kis káró az indulás _páratlan számúból_, és azonnal az első akadály előtt találjuk magunkat. Kiállhat esetleg egy adu, valószínűleg két kőr, egy káró és még két treff is – tehát a káró impassz nélkül nem nagyon vagyunk meg. A jó aduelosztásra valószínűleg rá vagyunk szorulva, a kőr színen viszont segítene Dél szingli figurája, és akkor még a káró impassz is ülhet. Nem is olyan rossz a helyzet, Északnál lesz a káró király, meg a kőr király-tízes, a többi meg Délnél.
 
Várjunk egy kicsit.
 
Ekkor Dél lapja Jx, Q, Jxxxx, AQxxx lenne, amivel talán nem indult volna el.
 
Ha Dél kulturáltan licitálgató játékos, akkor legalább KB9xx a káró színe, gyengécske lappal akkor szoktunk inkább elindulni, ha a színünk jó. Északnál is inkább lesz az árnyékolt kontrája után két kőr figura, mint egy – mert az érintkező figurák értékesebbek. Csak az a kérdés, hogy ilyen kiosztásnál _nincs Délnél szingli kőr figura és nála van a káró király_ tudunk-e teljesíteni.
 
Néhány példát már láttunk ilyen esetekre, de az ismétlés soha sem árt. Ha Északnál van a kőr király-dáma, akkor valószínűleg minden más Délen lesz, és akkor is van egy kis remény. Ütünk a káró ásszal, treffet hívunk, és a tízessel ütésben maradtunk. Lemegyünk a pikk dámával, és újabb treffet hívunk, Dél üt az ásszal és kihívja a kőr tízest _ha az első treffet ütötte az ásszal, és akkor hívott kőrt, akkor lemegyünk a pikk dámával, treff impasszt adunk, és ugyanitt vagyunk_.
 
Ütünk a kőr ásszal. Alakul tehát a dolog, még egy adut hívunk, amibe Déltől a bubi jön, és most már sejtjük, hogy működni fog az, amire játszottunk. Treff királyra eldobjuk a kis kárónkat, majd a káró hívásunkat Dél üti, és mivel 2–1–5–5 volt az elosztása, bármilyen hívásába elmegy az egyik rossz kézi körünk.
 
Nem tuti ez a játék, lehetett volna Északnál a treff dáma és a kőr király, de ez nem az a parti, amikor minden lehetséges elosztás ellen lehet egyszerre játszani.  


Két helyen teljesült a 4 pikk, az egyiken kőr király indulásra, a másikon pedig káró tízes indulásra. Érdekesség, hogy még a káró impassz megadása után is meg lehet élni a partiban. Ha Dél treff ász, treffel folytatja, akkor még a treff dáma elleni impassz se kell: treff király, treff lopás, káró ász, káró lopás, aduk. Ha Északnál volt a treff dáma, akkor szingli kőr figura volt Délnél, ha nem, akkor meg király-dáma van Északnál. Utóbbi esetben kis kőrt hívunk a bubi felé, és csak egy kőrt adunk ki _mivel Északnak már csak kőrje van_, az előbbiben meg lehívjuk a kőr ászt _esik a figura_, és így vagyunk meg.
 
Ha a káró tízes indulás után a dámánkat Dél üti és kőrt hív, még akkor is van egy szalmaszál. Kőr ász, pikk ász, pikk dáma, treff. Ha most Dél üt és treffet hív, akkor még élünk. Treff impassz, treff király, majd káró ász, és még egy káró. Ha a káró ászba Dél hanyagul a kis káróját helyezi el, akkor most rajta ragadhat az ütés _kézből kőrt dobunk_, és a következő hívásába elmegy a másik kis kőrünk is, mivel az asztali adunk magasabb Észak kint maradó adujánál.
 
Budapest Kupa, 3. leosztás
Licitmeneteket nem nagyon szeretek elemezni, hiszen rengeteg szisztéma kering, és ugyanazt a rendszert vagy konvenciót is lehet különböző felfogásban játszani. Persze mindegyik rendszernek, és a különböző stílusoknak is vannak előnyei és hátrányai.  


Tételezzük fel, hogy olyan stílusban játszunk, amiben ezzel a jó kis lapokkal első helyen 2 kőrrel _gyenge kettes_ még kedvező szkórban is el lehet indulni. Tudom, hogy sokak számára ez elképzelhetetlen, de sokan vannak olyanok is, akik képesek erre vetemedni. Az utóbbiak licitáljanak tovább, az ellenfél passzol, a partner 2 pikket licitál, a másik ellenfél is passzol.
 
Nem tudom, ki mit mondana, szerintem 4 treff a helyes licit. Olyan maximumunk van, amiben a partnerünk nem is nagyon reménykedhet, és még akkor is jók vagyunk, ha a partnerünknek éppen most jutott eszébe blöffölni _tíz évenként egyszer ez is előfordulhat_.
A folytatás már nem nagyon érdekes, a terített 6 pikket _a nagyszlemet is meg lehet csinálni_ összesen hárman vették fel – de a 6–3-as pikk színt is csak a mezőny fele találta meg.

 
Budapest Kupa, 12. leosztás  


Kicsit harmatos Észak 1 pikk indulása, de az a játékos, aki ezzel a lappal gyenge kettessel indulna, az nincs teljesen tisztában azzal, hogy egy bridzsező pár két játékosból áll. Passzolni lehet vele, de a védekező indulástól nagyon távol van ez a lap.
 
Kevesen indulhattak el 1 pikkel, mert kevesen játszottak 4 pikket a lapokból. Kár, mert kíváncsi lettem volna, hogyan birkóznak meg a feladattal.
 
Kelet a káró királlyal indul és lehet tervet kovácsolni.
 
Az első ütésnél már gondok vannak. Jó ötletnek látszik megütni a káró királyt, aduzni, és abban bízni, hogy Kelet majd nem mer eljátszani a káró alól, hogy a partnerét ütésbe hozza, helyette leveszi a kárót és valami bénát hív. De ennél még jobb ötlet kihagyni az első kárót, és akkor élből meghiúsítjuk az ellenfél hőstettét, amivel el is buktatna minket. Kelet jobb híján hív még egy kárót _Nyugat páros számút jelez, de Kelet ötös káróját már amúgy is sejtettük_. Adu tízesünkbe a négyes, a hetes és egy kis treff érkezik, ajaj, ez rossz hír.
 
Egyszer láttunk már egy ilyen partit, amikor a hosszabb aduban lévő figurát egy rövidebb aduval el lehet fogni, de már nem emlékszünk rá, hogyan kellett azt csinálni. Valami olyasmi volt a helyzet, hogy a sok ütésünket lehívtuk, aztán a másiknak kiadtuk az ütést a végén. Hát ez a parti nem hasonlít arra, ezért beletörődhetünk, hogy két adu kiáll, tehát mást már nem adhatunk ki.
 
Mit tudunk Kelet lapjáról? 4–2–5–2 elosztása van, ez biztos. Az 5–4 már tuti, és olyan ellenfél még elképzelhető, aki szinglivel is 1 szant licitál, de a cikkíróban lehet bízni, hogy egy ilyen licitnek nem csinál reklámot…
 
Most egy kicsit sakkozni kell _azaz egy-két lépésre előre gondolkodni_: az asztali kőrt kell valahogy magasítanunk, és ha most hívunk még egy pikket, akkor idő előtt használjuk el a létfontosságú átmenetünket hozzá. Látszik? Ha nem, akkor is menjünk tovább, később majd világosabb lesz. Kőr ász, kőr, Kelettől jön a bubi, amit megütünk és hívjuk a tízest. Nyugat habozás nélkül kicsit tesz, de már nem tud eltéríteni a tervünktől, dobunk rá egy treffet. Kelet ellopja, és megadhatja magát, hiszen már azt is tudjuk, hogy a treff király nála van. Mivel gondosan számolgattuk a pontjait, innentől nyílt lapokkal játszunk:  


Vagy ő hív adut, vagy kézbe tesz minket az adu híváshoz _treffel vagy káróval_. Van még két átmenetünk az asztalra, a kőr magasításhoz és az utolsó kőrhöz. Ha nem lopta volna el a kőr tízest, az se segített volna rajta.  


Egyetlen helyen játszottak 4 pikket, és teljesítették is. Le a kalappal érte _mondjuk azt, hogy pont így ment a játék és az ellenfél nem segített be egy picit se_. Két helyen Kelet–Nyugat lementette a 4 pikket 5 káróval _300_ – ők nem tudják, hogy jól jártak vele, vagy nem.
 
Budapest Kupa, 14. leosztás
Már megint egy licithelyzet – úgy látszik, ez egy ilyen nap. Most mindkét lapot látjuk, a
licit csak egy darabig van meg az ábrában, onnan folytatjuk.  


Szerintem Észak elvileg mondhat ezzel a lappal 2 kárót, ha az eleve nem gémforsz náluk. De csak akkor, ha utána a 3 treffje _még a 2 pikkre is_ egyértelműen erős, de passzolható invitet jelentene treffel. Mondhat még 2 szant is, ez szerintem teljesen korrekt licit, csak az a baj, hogy pont 2 szant nem szívesen játszanánk. Ha a partnerünk elég béna lapokkal is el szokott indulni, akkor lehet csak 3 treffet licitálni _pedig annál kicsit jobb lapunk van_.
 
Most üljünk át Dél helyére: megnőtt a lapunk ettől a treff emeléstől, és ezért megjött az étvágyunk. Kis fantáziával ilyen lapot is képzelhetünk a partnerünk kezébe: Axxx, x, xxx, AJxxx – de ez is lehet neki: Txxx, x, KQTx, KJxx.
 
Szerintem a 3 pikk a legjobb licit, ugyan inkább 3–5–1–4 elosztást mutat, de hát semmi se lehet tökéletes. Most visszabotorkálunk Északra, és már nem kell sokat tépelődnünk: maximumunk van, ötös adu támogatással, csupa értékes figurával – tehát irány a szlem. Nem okos dolog 3 szant licitálni ezzel a káró fogással, igen gyakran a 6 minor esélyesebb lesz _vagy ugyanolyan esélyű_ mint a 3 szan. A 4 káró kulcslicitünk logikusan most csak az ász lehet _a partnerünk szinglit licitált, így a királyunkra nem lehet nagyon kíváncsi_.
 
Délnek pedig látnia kell, hogy a káró ász mellett Északnak már nem lehet elegendő kulcslapja, a legjobb esetben impasszos lesz a szlem, tehát meg kell elégedni az 5 treffel.
 
Ha Észak 2 kárót vagy 2 szant licitál a 2 treffre, akkor egyaránt 3 pikkel folytatnám Dél helyén. Erre Észak lapjával csak azoknak szabad tovább kalandozni, akiknél a 4 treff egyértelműen a treffet jelöli meg adunak. Ennek hiányában a 4 treff, 4 káró kulcslicit a pikket fogadná el – tehát 5 treffre kell ugrani, mielőtt teljesen az erdőbe mennénk.
 
Budapest Kupa, 29. leosztás
A licitmenetért ne kövezzen meg senki, support kontra alkalmazásban tájékozatlan vagyok. De Kelet helyén manapság a hatos színüket nem sokan mondanák be, én se szeretném a „maradi vén trotty” jelzőt megkapni érte.  


Káró dáma az indító kijátszás _Dél páratlant jelez_ – és nem tetszik a parti. A pikket Dél lopja felül, a treffje Északnak lesz rövid, aduzni is kellene, meg ütésünk sincs elég. A treffel kellene kezdeni valamit, ha elég bátrak vagyunk, akkor még aduzás előtt. Ütünk a káró ásszal és kihívunk egy kis treffet _vagy esetleg a treff dámát?_. Terveink szerint 3–2 treff és 3–2 kőr esetén egy treffet és két kőrt foguk kiadni.
 
Dél üt és kárót hív _de hívhatna pikket is_, mi meg kőrt hívunk. Persze nem találjuk el, és pikk hívással levesznek még egy átmenetet. Most fellopjuk a treffet _Dél pikket dob_ és már el is buktuk a partit, hiszen már tudjuk, hogy Délnek négyes kőrje van, és nincs több pikkje.
 
Mi tehettünk volna másképpen? Talán kicsit korán aduztunk, mielőtt a treff magas lett volna és mielőtt az adu fekvést „kinyomoztuk” volna? Talán ha a treff dámát hívjuk, akkor a treff király helyzetét kipuhatolva a kőr ászt is jobban „el tudjuk helyezni”. Mi lett volna akkor? Ha a treff királyt Délnél találjuk, akkor Északnak kőr ásza lesz, de dámája nem. Ha viszont treff királya van, akkor kőr ásza nincs _de sajnos dámája még lehet_.
 
Akkor most foglaljuk össze az eddigiek lényegét. Nem is a treff lopás vagy felüllopás fenyeget, hanem a 4–1 adu. Északnak öt pikkje lesz és négy kárója – ha a maradék 2–2, akkor nincs nagy baj, ezért inkább a hármas treffje és szingli kőrje ellen dolgozzunk. Miért nem fordítva? Mert akkor nem nagyon leszünk meg, ugyanis a treffünk nem magasodik fel.
 
Fussunk neki még egyszer, és hívjuk a treff dámát _király, ász, hetes_, majd egy kis treffet, amit nagy megkönnyebbülésünkre Dél üt a bubival. Ha hív egy treffet, azt közepes lappal lopjuk, majd a kőr királyt hívjuk, és az igen valószínű 3–2 kőrnél meg is vagyunk. Ha egy pikket hív _ez erősebb_, akkor is nyeregben vagyunk, mert a treffünk húz. Meghívjuk a treff tízest, ha ellopja, akkor felüllopjuk és a kőr királyt hívjuk _ha AQxx volt a kőrje, akkor is teljesítünk, bármit hív_. Ha nem lop, hanem egy pikket dob, akkor kőrt hívunk és a kőr királyt tesszük az első kőrbe _az ász helyzetét ismerjük_. Ha meg treffet tesz, akkor meg ott vagyunk, mint az előbb, amikor ő hívta a treffet _lopunk, aduzunk és tudjuk, hogy 3–2 lesz az adu_.
 
Ha a treff dámát Dél üti a királlyal, akkor még jobb a helyzet _a kőr dáma jó helyen lesz_. Ha viszont Északnál van a treff KBx, akkor szingli kőrje van, és akkor talán a legjobb arra játszani, hogy az a szingli kőr a dáma. Ha meg a szingli treff bubi van Észak kezében, akkor arra játszunk, hogy a kőr ász van ott és a kőr dáma meg Délnél dubló – így az adu ászt meg egy lopást adunk ki.  


Az élő partiban még szürt is csinálhattunk volna ezzel a játékkal – nem százszázalékos terv, de talán nem is a legrosszabb…
 
Magyar Kupa, 18. leosztás  


A licitmenet tetszetős, hosszú és tanulságos. Azt hiszem, „állatorvosi ló” a szokásos kifejezés rá – ha valaki nem ismerne rá, annak kedvéért közlöm: természetes rendszerben zajlott. Talán az összes „betegségen” nem mennék végig, de annyit a tanulság kedvéért megjegyeznék, hogy szerintem gémforsz lappal, négyes pikkel és ötös minorral nem szabad az 1 kőr indulásra 1 pikket licitálni. Az 1 kőr–1 pikk–2 kőr–3 treff pároslicit ötös pikket és négyes treffet _vagy 4 pikket és 5+ treffet pontosan géminvit erővel – a szerk._, az 1 kőr–2 treff–2 kőr–2 pikk meg ötös treffet és négyes pikket ígér. Az nem okos dolog, ha a két elosztást nem tudjuk megkülönböztetni. A másik tanulság az, hogy a partner színében nem olyan nagy érték a színhiány, de azt is érdemes megfigyelni, hogy 5–4 aduval mennyivel komfortosabb lenne a játék.
 
Na mindegy, elindultak a treff bubival és most a „pályán” kell helyrehozni a licitben elkövetett hibákat. Annyit segítek, hogy van olyan játék, amire megvan a parti az adott kiosztásban, és nemcsak a mindent látó gép szerint, de az asztal mellett megtalálható módon is.
 
Lássunk neki. Treff ász, treff király _káró megy bele_, káró impassz _ül, de ez kell is_. Káró ász, kőr király, ütöttünk vele _a kulcslicitünket hallotta az ellenfél_. Számoljunk egy kicsit, ha már ilyen jól ment eddig minden. Ha ül az adu impassz is, akkor 5 adut, 3 kárót, 2 treffet és 1 kőrt ütünk – ez picit még rövid. Kell még egy kőr ütés, mert nem lehet két minor lapot lopni az asztalon a közlekedés hiánya miatt. És ha nem adunk impasszt az adu dámára, hanem lehívjuk a királyt meg az ászt? Akkor üthetünk 6 adut, a magas káró dámánkat elviszi az adu dáma, de ez sem jó, hiszen akkor csak két kárót ütöttünk. Egy ütésre még szükség van és azt csak kőrben lehet megszerezni, ha a kőr bubi legfeljebb harmadik.
 
Nézzük, mi maradt:  


Hívjuk a kőr dámát, Nyugat fed, lopjuk. Káró lopás _szépen estek a kárók, a dámánk magas_. Most vigyázzunk a sorrendre, két aduzás után az asztalon kell lennünk, majd lopunk egy kőrt az utolsó kézi adunkkal _amibe esik a bubi_. A káró dámára dobjuk a kis kőrt _nem lophatják el, mert akkor egy pikk és a kőr tízes marad a végére_, a kétlapos végállásban meg vagy elszökik az adu kilencesünk, vagy mögöttünk megütik a dámával vagy a tízessel, de akkor az utolsó kőrt ütjük meg.
 
A tanulság: aki ilyen rosszul licitál, annak ilyen jól kell játszania… A valóságban persze egy picit másképp ment a játék, a lapok egy kicsit még barátságosabban voltak kiosztva.  


Két asztalon mondtak kisszlemet, és mindkét helyen teljesítették. De egyik csapat sem írt rajta egy árva IMP-t sem…
 
Magyar Kupa, 29. leosztás  


A licitet nem nagyon kell elemezgetni, szerintem Észak lapját abszolút forsznak lehet licitálni _xx, xxxxx, xxx, xxx – ezzel a lappal szemben is gémet játszanék vele_.
 
Kelet a kőr ásszal indul _Nyugat a kilencest teszi_, majd gondokba merül, és végül az adu hatost helyezi az asztalra. Kinél van a kőr király? Mindkét kézben lehet, de mintha az indító kijátszónál inkább lenne. Ha partnerénél van, akkor az asztali minor figurákat meglesve talán meghívta volna a második kőrt. Az üres kőr ászból indulni se tuti dolog, ezért is inkább hozzá tesszük azt a királyt. Vagy esetleg tartja mindkét minort, azért nem hív kőrt? Az lenne a legjobb.
 
Még egyszer aduzunk _Kelet kőrt dobott_, káró ász, káró király _ha esik a bubi, akkor már jó_, de Nyugat ebbe treffet dob. Most kihívjuk a kőr dámát, Nyugat a kettest teszi, mi meg ellopjuk – úgy érezzük, lesz más esély is ebben a partiban. Ha Keletnél van a kőr király, akkor beszorul, ha nem, akkor még a treff király ott lehet. Hívunk egy-két adut, és Kelet nem várja meg a parti végét, sóhajtva megadja magát, mert a káró tartás mellett mindkét király nála lapult.  


Négy helyen mondták be a 6 pikket _pedig nem rossz szlem_, hárman meg is csinálták, valószínűleg ezzel a beszorítással _vagy lekapták a kőr királyt is_.
 
Két tanulság van, az egyik az ellenvonalon: a felvevő három kis kőrrel nem így licitált volna, tehát elég rossz játék a kőr ász után lehívni a királyt. A felvevő is megbecsülheti az ellenfelet: az adu hívás árulkodik arról, hogy minden hívása ütést adhat, ha a partner adu dámájának behajtását is vállalja.