Útelágazáshoz érkeztünk: befejeződött a bajnokság első szakasza az I/B osztályban. Az alábbi, nagy IMP-forgalmú partikon is múlhatott, hogy mely csapatok koncentrálhatnak a feljutásra, és melyeknek kell a kiesés elkerüléséért küzdeniük a továbbiakban.
9. leosztás
Nyugat a 19 figurapontja ellenére elégedjen meg a szleminvittel, mert nincs színtalálkozás, nem tud a vonalon ötös színről _ha a partnernek van, majd elfogadja az invitet_ és nincsenek középlapjai.
Sok feltételnek kell teljesülnie a szlem sikeréhez: egyenletes elosztás pikkből és treffből valamint az ülő káró impassz _treffből segíthet még a Délnél levő szingli vagy dubló figura, mert harmadszorra impasszolhatunk a kilencessel_. A mezőny nagy része felvette a kb. 7 százalék esélyű kisszlemet, amit érdekes módon hárman is elbuktak, pedig minden feltétel rendelkezésre állt, sőt Délnél nem volt treffből JTx sem, amin esetleg el lehetett volna csúszni.
12. leosztás
Ebben a partiban is azt a relatíve gyakran felmerülő kérdést kell eldönteni, hogy gémerővel és egy nyolc lapos nemes színtalálkozással melyik gémre vállalkozzunk. Néha még a vonal mind a 26 lapjának ismeretében sem könnyű a döntés. A 3 szan bukhatatlan, mert minden szín egyenletesen van kiosztva. Csak arra kell vigyázni, hogy káró indítás és treff visszahívás után ne a királyt tegyük kézből.
Egy pár kivételével a mezőny viszont a 4 kőrt választotta, ami már izgalmasabb felvétel nemes színű indításra. Mivel adu ütést ki kell adni, ezért csak két ütést engedhetünk ki a minorokban, tehát mindkét színben sikerülnie kell a szöktetésnek. Hacsak nem húz a pikk _márpedig húz_, mert ekkor az egyik minor vesztőt eldobhatjuk, de melyiket? A legjobb az lenne, ha rá tudnánk venni Északot, hogy ő hívja meg valamelyik minort. Erre mód is nyílik két menet adu és három menet pikk lehívása után, mert aduval ütésbe hozhatjuk. Kérdés, hogy le kell-e a negyedik pikket előbb hívni. Ha nem tesszük, akkor ugyan nem kötelezzük el magunkat, hogy melyik olcsóból dobjunk, viszont lehet, hogy már késő lesz, mert Dél üt a káró királlyal, és aláhívja a treffet. Tehát lehívjuk a magas pikket.
Ha ezt Észak hibásan ellopná, akkor arra treffet dobunk, és bármelyik olcsó szín hívására kapunk az asztalon egy ütést, amiért _legrosszabb esetben_ aduval le is tudunk menni. Észak tehát nem lop, de most is treffet dobjunk vagy inkább kárót? Ha mindkét kritikus minor lap egy játékosnál van _bármelyiküknél_, akkor mindegy, mert mindig nyerünk. Ha csak az egyik szöktetés sikeres, akkor persze célszerű lenne abból a színből dobni, amiből két ütés is kilóg. Ha eltaláljuk, nagyszerű. De mi történik, ha nem? Például kárót dobunk, pedig a treff király nem szökik. Ekkor Észak kárót hív, Dél üt, és beimpasszolják a treff királyunkat. Bukás. A másik lehetőség, hogy treffet dobunk, pedig a káró dáma nem szökik. Most Észak treffet hív Dél ászához, aki kárót hív vissza. Ha ez a káró a bubi vagy a tízes, akkor már nem tudunk egynél több kárót kiadni, és a treff király nem is kell. Tehát jobb a negyedik pikkre treffet dobni.
Érdekes módon a legrosszabbnak tűnő kis treff indításra is teljesíthető a felvétel, mert ha Észak nem hívja le azonnal mindkét treff ütését, mert kárót hív vissza, akkor ütünk az ásszal, és két menet adu után a negyedik pikkre elmegy a treff vesztő. Ha pedig lehívja Észak a treff ászt is, akkor két menet adu után a negyedik pikkre és a treff királyra megy el a két káró vesztő.
14. leosztás
Az előző parti párja licitálási szempontból, de itt egyértelműen a kilencütéses gém az esélyesebb. Piros színű indítás esetén a teljesítéshez az szükséges, hogy ne legyen 5–2 a megbontott szín, mert ekkor egy pikket ki is adhatunk. Ha 5–2 az indítás színe és ki kell adnunk egy pikket, akkor még mindig elvághatjuk egymástól a védőket, ha csak a második menetet ütjük meg. Treff indításra pedig _ami Dél lapjából elég természetes_ már biztonsági játékot is játszhatunk, hiszen most is elég négy pikk ütés, de nem kell félnünk a piros színektől. Üssünk kézben, és hívjuk le a pikk ászt, mert jó nekünk minden 3–2, az Északnál lévő negyedleges király és Dél szingli királya is. Később szöktetjük a pikk figurákat.
A pikk gém lényegesen rosszabb esélyű, hiszen ha ki kell adni pikket _márpedig ebben a partiban ki kellett_, akkor nem adhatunk ki három piros ütést, tehát szükség van egy második kőr ütésre. De az „osztógép szelleme” a rossz pikk elosztást kompenzálta azzal, hogy az összes lényeges kőrt Északhoz tette. Passzív ellenjátékra persze még így is bukhatna a 4 pikk, mert a felvevő az asztali átmeneteit a pikk impasszra kell, hogy fölhasználja, és a kőr impasszt már nem lesz módja megadni. Kivéve, ha a treffek lehívása után Északot ütteti a negyedik aduval, és ő nem tud szabadulni az ütéstől, maga kénytelen a kőrt megbontani.
28. leosztás
A parti sorsa rögtön az első licitnél eldőlhet. Ha Nyugat elindítja a lapját 1 kőrrel, akkor a partnerét már aligha tudja lebeszélni a szlemről. A 11 figurapont és nagyon jó hatos nemes szín az indítás mellett szól, másrészről a csak egy ellenjáték ütés nagy csalódás lehet a partner számára, ha egy esetleges küzdelmi licit végén megkontrázza az ellenfeleket. A dubló dáma sem feltétlenül teljes értékű lap, tehát nem könnyű a döntés, hogy induljunk-e. A magasabb kőr indulások első helyen ebben a szkórhelyzetben aligha jöhetnek szóba.
Ha Nyugat szerencsésen úgy döntött, hogy passzol, akkor a partner számára még maradt feladat: teljesíteni a pikk gémet. Nyilván jó lenne lemenni az asztalra a magas kőrökért. Erre aduval vagy káró lopással van esély. Talán jobb a káró lopásban bízni, mert akkor már csak egy magas kőrt kell az asztalról majd lehívni aduzás előtt. Aduzással akkor tudunk az asztalra kerülni, ha az ásszal kezdjük és esik a dáma, vagy ami sokkal jobb: szöktetjük a kilencest. Ennek az a hátulütője _azon kívül, hogy biztosan kiadunk egy aduütést_, hogy kiaduzás előtt két kárót is el kell dobnunk.
Érdekes, hogy biztosan úgy buktatható el a felvétel, ha Dél feláldozza az aduütését, és kétszer is adut hív. Másodszor a dámát, hogy a felvevő sehogy se tudjon az asztalra lejutni. Ekkor a felvevő mindenképpen kiadja a négy olcsó színű vesztőjét.
