Kezdőoldal

Frakkba vágtam magam, kitűztem bajnoki érmeimet és egyéb kitüntetéseimet, a Harmadfokú Kényszerdobás-rendet és a Rossz Partnerség nagykeresztjét. A pikk királyi kastélyhoz hajtattam és néhány perc múlva már bebocsájtást nyertem a fogadóterembe.

A fenséges asszony bársonyszékben ülve fogadott, ruhája eredeti Patou-modell volt. Az udvarmester szólított meg:
– Tudomásunkra jutott, hogy beszélni kíván a fenséges asszonnyal, tessék.
– Fenséges asszonyom! Az az alázatos kérésem, hogy kegyeskedjék nyilatkozni lapom számára.
– Igen… Értem – szólalt meg most maga a királynő. – Talán kérdezzen, Darvas.
– Szereti-e fenséges asszony a bridzsjátékot?
– Szeretni, ez egy kissé tőlem távoleső közönséges fogalom. Azt mondanám, hogy ez a játék felel meg aránylag legjobban nekem.
– Miért, fenséges asszonyom?
– Tudja, ez a játék érvényesíti még legjobban pikk fajtánk nemességét. Kártyaképmásom például Gainsboroughnak Lady Helen Grace Winchester arcképe után készült.
– Milyen játszmákban szerepel legszívesebben a fenséges asszony?
– Általában nincs ínyemre, ha pikk az adu, mert gyakran előfordul, hogy közönséges lopásra használnak fel és egy ütésben alacsonyabb rendű egyedekkel kerülök össze, néha még treff páriákkal is.Legjobban azok az elegáns, korrekt játszmák felelnek meg, melyekben egyéniségemhez illő vezetőszerepet játszhatok.
– Volna olyan kegyes, fenséges asszonyom, ilyen partit elmondani?
– Teljesítem kérését.

Dél volt a felvevő játékos 5 treffben. Mindkét fél bellben. Kelet kétszer pikket licitált és Nyugat a pikk bubival indult.

Ha a treff király nem esik az ászba, a játszmát csak eliminációs játékkal lehet megnyerni. Ez esetben rám, a pikk dámára szükség van, hogy az ütést Kelet kezébe vezessem. (A lejátszás a Next gomb segítségével követhető – a szerk.)

Dél tehát az első ütést a pikk ásszal csinálta, anélkül azonban, hogy a pikk bubit fedte volna általam. A felvevő bölcs előrelátással felkészült a várható rossz időkre és azonnal megkezdte az eliminációs játék előkészítését. Lehívta a kőr ászt és kőrt lopott az asztalon. Most a treff ásszal kézbe ment, és megtudta, hogy egy aduütést ki kell adnia. Utolsó kőrjét ellopta az asztalon és engem hívott ki.

Kelet került ütésbe. Kétféle rossz között választhatott. A pikk vagy kőr hívás alkalmat adott volna arra, hogy felvevő az asztalon aduval üssön, kézből pedig kárót dobjon el. A káró hívás viszont a szín villás volta miatt szintén ütésnyereség a felvevőnek. Ezt választotta Kelet. A káró kilencest hívta, a felvevő fedte a tízessel, Nyugat a bubival, Észak dámája ütött. Treff hívás következett, és most Nyugat kapta meg az ütést. Neki sem volt nagyobb öröme benne, mint az előbb Keletnek. Ő is káró hívással próbálkozott, így azonban feladta a Kelet–Nyugat vonal kárófogását, és Dél teljesített. Kétszeres eliminációs játékkal oldotta meg feladatát, egymás után mindkét játékost ütésbe hozta és mindegyiktől egy-egy ütés ajándékot kapott.

Hiba lett volna a pikk bubit az első ütésben az asztalon általam fedni és személyiségem vezető erejét elpazarolni. A fent leírt előkészítő játék után, amikor Dél pikket hív, Nyugat ütött volna a pikk tízessel, lehívta volna a treff királyt, és mindössze egyszer került volna abba a helyzetbe, hogy bármelyik hívásával ütést ad a felvevőnek. Egy híváskényszer pedig ebben a kiosztásban kevés az üdvösséghez, a teljesítéshez.

Hiba lett volna az eliminált helyzetben először treffet hívni. Nyugat pikket hívott volna vissza, és megint csak egyszer kerül bajba az ellenjáték.
– Köszönöm, fenséges asszonyom, a komoly, szép példát. Még egy utolsó kérdésem volna. Mi a fenséges asszony véleménye korunk politikai irányáról, mely a születési előkelőséget háttérbe igyekszik szorítani?
– Nem félek a jövőtől, mindig lesznek barátaim, mindig lesznek kártyások. Magában is bízom, Darvas.

A királynő most kegyesen, egyben a kihallgatás végét is jelezve csókra nyújtotta hűvös kezét.