Kezdőoldal

A jó játékosok abban is különböznek az átlagtól, hogy szeretnek kibicelni, mások partijait tanulmányozni, elemezni. Természetesen Ottlik Géza sem volt ez alól kivétel. Már 1934-ben – azaz 22 évesen – megbízta a Budapesti Hírlap, hogy a helyszínről tudósítson a magyar győzelemmel végződő bécsi Európa-bajnokságról (itt, itt és itt), de nem kisebb lap, mint az angol The Times is őt kérte fel, hogy adjon helyzetjelentést az 1937-es budapesti bridzsvilágbajnokságról. 1933. októberétől 1936. júniusáig ő vezeti a Budapesti Hírlap vasárnapi mellékletében a bridzsrovatot. A melléklet júniusban váratlanul megszűnik, de Ottlik már a következő héten át tudja menteni bridzsrovatát az Uj Magyarság című napilap Vasárnapi Ujság mellékletébe, mely 1939. szeptemberéig működik. Az új bridzsrovatba már nem ír történeteket, a cikkek komolyabb hangvételűek, melyekben sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a szakmaiságra. Figyeli a külföldi szakirodalmat és gyakran nívós szaklapokból importál különleges partikat, melyeket saját stílusával kibővítve elemez. És a különböző technikai fogások bemutatásával tanítja is, azaz képezi az olvasókat. (Az 1930-as évek bridzselitje: a felső sorban balszélső Décsi László, balról a harmadik Pór András, a hatodik Ferenczy György, a nyolcadik Ottlik Géza)

Mivel játékosként is bekapcsolódik a versenyéletbe (1937. szeptember 24-től a BEAC igazolt versenyzője), testközelből látja, mi történik a bajnokságokban és a nagyobb versenyeken, így a bridzsrovatban élő partikból is csemegézik. 1938-tól Darvas Róberttel és Ferenczy Györggyel együtt a bridzsszövetség hivatalos lapja, a Magyar Bridzsélet szerkesztőbizottságának tagja lesz, de az újság áprilistól már nem jelenik meg.

Ezért hálásak lehetünk neki, hogy rovatában az utókor számára is értékes információkat közöl és a zajló bridzsversenyekről továbbra is tudósít. A napilapok mellett ő is beszámol a magyar sikerrel végződő 1938-as oslói Európa-bajnokságról, és még 1939-ben is ír a budapesti bajnokságok történéseiről. Szerénységét mutatja, hogy a BEAC mérkőzéseinek érdekesebb partijait név nélkül közli, de azt gyanítom, hogy ezek közül néhánynak ő maga a főszereplője.

Ezúttal az Uj Magyarság bridzsrovatából tallóztunk. Az első két leosztás 1937. december 5-én, a másik kettő december 19-én jelent meg a vasárnapi mellékletben.

Változatok egy szlem körül
Múlt héten fejeződött be az első osztályú bridzsbajnokság, mint ismeretes, az OMBC csapata, dr. Szerviczky, Ferenczy, Darvas és dr. Widder nyerte meg. A bajnokcsapatnak a BEAC elleni mérkőzésén adódott ez az érdekes játszma (a licitet a leírás szerint feltéteztük, a partik a Next gomb segítségével lejátszhatók):

Dél helyén mindkét asztalnál eljutottak a hat pikkes kontrakthoz. Nyugat természetesen erősen licitálta a kárót és a kőrt. Észak közben treffet is mondott, amit Kelet megkontrázott.

Dél helyén az egyik asztalnál Ferenczy György játszott. Nyugat kőr királlyal indult és Ferenczy felismervén az elosztást, nagyon szellemes módon teljesítette a reménytelen kontraktot. Ütött a kőr ásszal és azonnal lopott egy kis kőrt a kézben, és ezután lehívta a pikk ászt. Most átment a treff ásszal az asztalra és a harmadik kőrt is ellopta a kezében. A licit elárulta Nyugat hatos káróját és ötös kőrjét. Kézből kis kárót hívott a felvevő, Nyugat ütött a királlyal és kényszerhívásban jött. Ha kőrt hív, Ferenczy lop az asztalon és a kéz rossz treff dámáját dobja el. Ha a káró ászt hívja, a kéz lopja és aduval átmegy, hogy a magas káró dámára eldobja a treffjét. Ha pedig – mint ahogy történt – kis kárót hív Nyugat, az asztal beüt a dámával és a kézbeli rossz treffet erre dobja a felvevő.

De mi történt a másik asztalnál? Ott Pór András játszotta a 6 pikket, a licit ugyanúgy ment és Nyugat káró királlyal indult.

Ezután meghívta a blank treffjét, hogy egy átmenetet – amely esetleg a kényszerdobáshoz szükséges – megöljön. Pór ütött a treff ásszal és egészen egyszerűen lehívta kilenc aduját. Ez volt a helyzet:

Az utolsó pikkre kétoldali kényszerdobás állt be. Nyugat kénytelen volt szinglirozni a kőr királyát, az asztal erre fel kárót dob és Kelet szkvízben. Az asztal kőr hármasa lett a tizenkettedik ütés. Igen szép játszma és látható, hogy csak úgy lehet megbuktatni, ha Nyugat a káró királlyal indul és utána kőrt hív.

„Álarcjáték”
Viszonylagosan gyengébben szerepelt az idén a Fészek-csapat, a harmadik helyet sikerült csak megszerezniük a csonka felállításban. (Cohen, Décsi, Klór, gr. Zichy játszott, Alpár és Keleti hiányoztak – a szerk.) Décsi László azért egy kitűnő technikai blöfföt mutatott az egyik mérkőzésen.

Nyugat két négyes színe közül inkább a nemessel indult, a pikk ötöst hívta. Décsi a kézben ütött a tízessel és hozzálátott a kőrjei magasításához. Kis kőrt hívott a kezéből, asztalon ütött a királlyal és a kőr tízest hívta. Nyugat ütött a dámával és látván, hogy a pikk reménytelen szín, kis treffet hozott. Kelet beüt az ásszal és Décsi habozás nélkül a királyt dobja. Látja, hogy ha Kelet treffet folytat, feltétlenül elbukja a partit, így hát a király dobásával egyrészt azt markírozza, hogy a mariázs van nála, másrészt úgy tesz, mintha a blank mariázsból ravaszságból dobná a királyt, mert a treff folytatást szeretné. Kelet tudja, hogy blank királya nem lehetett, arra hirtelenjében nem gondol, hogy a dubl király-kicsiből Décsi a királyt adhatja és természetesen még két treff-fogást téve hozzá, nem folytatja a színt, hanem pikket hív, amiből lehet a partnerénél ötödleges király. Most már terít a felvevő, semmi akadálya a kőr magasításnak. Igazán szellemes burkolás, „álarcjáték”, Kelet tehetetlen, a legjobb játékos is beleesik a pikk folytatásba.

Gambit-ellenjátékok
Két érdekes játszmát mutatunk be az első osztályú bajnoki mérkőzésekről, mindkettő úgynevezett „gambit” ellenjáték probléma, figura-áldozattal buktatja a felvevőt az ellenvonal.

Az elsőt a bajnok OMBC-csapat játszotta:

Dél hat kőrt játszik, amit Nyugat megkontrázott. Az indulás pikk király volt, felvevő lopta, majd aduval asztalra ment és újra pikket lopott. Egy kis aduval még harmadszor is átment pikket lopni és ekkor lejátszott a kezéből még két adut. Nyugatnál a pikk ász, a harmadlagos káró kisgábli és a másodlagos treff király maradt. Felvevő ekkor kárót hívott a kezéből és Nyugat a bubot adta. Ha kis kárót ad, igen könnyen teljesít a felvevő: üt a dámával, pikket lop és káró ászt és kárót hív, amire Nyugat kerül ütésbe s kénytelen a treff villába hívni. A káró bubot a dámával ütötte a felvevő és lehívta az ászt. Nyugat ebbe a király dobta és a játszma már nem volt teljesíthető. A felvevő, eredeti terveihez híven, pikket lopott most és kárót hívott. Ám nem Nyugat ütötte ezt, hanem Kelet, a tízesével és treffet hívott. Az impassz, ez a végső kísérlet, eredménytelen volt, Nyugaték megcsinálták a kontrát, a káró figurák eldobásával.

Pedig a játszma teljesíthető volt, a legjobb ellenjáték mellett is. A hatodik ütés után ez volt a helyzet:

Dél most kőrt hívott, aztán kárót. A hiba itt van. Ha a második kőrjét is lejátssza, Nyugat kényszerdobásba kerül. A kőr ászba treffet dobott, a kőr királyra már kénytelen lesz kárót dobni. A felvevő akkor szintén kárót dob az asztalról és a káró impassz után lehívja az ászt is, majd pikkel adja ki az ütést Nyugatnak. A pivot megvan, két treff ütése lesz Délnek.

A másik játszma csak az ellenjáték blöffjével buktatható, a BEAC–DSC I. mérkőzésen adódott.

Dél osztott és egy káróval indítja a licitet. Nyugat kontrázik, Észak egy pikket mond, azzal a céllal, hogy megzavarja az ellenfél licitjét. Kelet azonban egy szant licitál, Dél két pikket mond, Nyugat három kőrt és erre Kelet bemondja a három szanzadut.

Dél a pikk négyessel indul, asztal üt a blank ásszal. A felvevő látja, hogy csak kőr-magasítással tudja a játszmát teljesíteni, egyelőre azonban kárót játszik, halasztó tempóval, mert a káró ász-királyt és a két nemes királyt Délnél feltételezi. Dél üt a káró ásszal és kis kőrt hív. A játékos csak ezt akarja, a dámával megy be és lehívja az ászt is. Dél, aki látja, hogy a játszma mindenképpen kézben van, hiszen a treff dáma-bubja esik, most eldobja a kőr királyt. Miért? Partnerének valószínűleg van kőr bubja, a felvevő kőr-magasításra játszik, ez nyilvánvaló (nem fog eltérni ettől tervétől, mert Északtól már a kőr kilences esett) és ha a kőr bubbal üt, pikket fog hívni. A felvevő valóban harmadszor is kőrt hívott, hiszen a bub lehetett Délnél is, és amikor látta, hogy Észak üt a bubbal, Dél kis kőrt ad, bizonyossá lett előtte, hogy Délnél van a pikk király, ezért akarta mindenáron ütés behozni Északot. Észak kis pikket hívott, s a felvevő most már meggyőzve ettől az ellenjátéktól, a tízest adta rá. Dél ütött a bubbal, lehívta a káró királyt és pikket hívott, a pikk király volt a bukás. Szellemes kombináció, az erőszakos ütésáldozat elhiteti Kelettel a déli pikk királyt.

(Fenti cikkek az Uj Magyarság Vasárnapi Ujság című mellékleteiben jelentek meg. Az írásokat Ottlik Géza jogörökösének szíves engedélyével közöljük.)