Történelmi rovatunk
2011 novemberében mutatta be
a jeles bajnokunkhoz,
Ferenczy Györgyhöz
köthető bridzstechnikai megoldást. Azóta várjuk az olvasói leveleket a gyakorlati megvalósításokkal. Szerencsére az eljárás jól terjed a világban és működik a postaszolgálat is.
Így jutottam az alábbi partihoz, melyet Larry Cohen írt meg a Bridge World tavaly októberi számában. Ebben a szerző az amerikai válogatóversenyről közöl beszámolót. Az elődöntőben osztották az alábbi lapokat.
Mind a négy asztalon Dél lett a felvevő 3 szan felvételben, a nyolcadik ütést adó treff bubi indulást megütötték, és valamennyien_!_ visszahívták a színt. A biztos buktatáshoz most nem szabad lehívni az összes treffet, mert ez láthatóan beszorítja Keletet a piros színekben. A felvevőnek, a siker érdekében hosszú pikkjéből kell dobnia. Az asztaloknál eltérő folytatások után csak egy felvevő teljesített, és csupán egy ellenjátékos oldotta meg a saját feladatát. Tulajdonképpen már a negyedik treff lehívása is sok, ha a felvevő kitalálja a pontos elosztást.
Némi hiányérzetet okoz, hogy Larry Cohen nem tesz említést a feltalálóról, pedig Ottlik Géza az amerikai szaklap egyik korábbi számában, valamikor a 60-as években külön cikkben mutatta be az eljárást. Itthon ezt már korábban megtette. A Magyar Bridzsélet háború előtti utolsó számában, 1938 elején. Akkor a stáb így állt fel: Darvas Róbert – főszerkesztő; Ferenczy György és Ottlik Géza – szerkesztők. A magyar bridzsújságírás eljutott a csúcsra. Sajnos a történelem kevés időt adott laptervük megvalósításához.
