Kezdőoldal

Beküldési határidő: 2017. október 11., szerda. A megfejtéseket a nagyivangKUKACgmail.com emailcímre várjuk, vagy a szerzőnek lehet elküldeni a Facebookon. A rejtvénybajnokság az év végi ünnepek előtt zárul, az összetett díjazása: az első helyezett ingyen vehet részt a VI. Budaörsi Bridzsünnepen december 30-án, a második Szilágyi Kinga által készített meglepetésajándékot nyer, a szerző pedig felajánlotta Bridzsmánia című könyvének egy példányát a leglelkesebb feladványmegoldónak. További nyereményfelajánlásokat mi és nyilván a játékosok is örömmel veszünk.

Csapatverseny.

Dél 6 szan felvétele ellen Nyugat a pikk bubival támad. Hogyan játszik a jó felvevő?

Az 5. rejtvény megoldása
Ez a rejtvény több rétegű. Az első réteg megoldása egyszerű. Megadjuk a kőr impasszt. Ha nem ül, akkor elbukjuk a felvételt. Annyi csavar van benne, hogy ha az impassz ül, akkor megjátsszuk azt az esélyt, hogy kiengedünk egy treffet, lehetőleg úgy, hogy Kelet kerüljön ütésbe. Ezután kipróbáljuk a treffet, és ha 3–3 az elosztás, akkor a második kőr impasszra nincs szükség. Ha a kiengedett treffet Nyugat üti és nem kőrt hív, akkor is ugyanúgy járunk el, mint fent. Ha Nyugat kőrt hív, újra impasszt adunk. De miért játsszunk így? Azért, mert vannak olyan játékosok, akik Kelet helyén nem ütnek először a királlyal, azaz trükközni próbálnak, gondolván, hogy úgyis megadjuk majd még egyszer az impasszt. A fenti játék tehát ingyen van, egy próbát mindenképpen megér.

A rejtvény másik, mélyebb, nem túl nagy esélyű, de legjobb rétegét Szilágyi László és Talyigás Péter találta meg. Quittner Gusztáv és Kovács Márton is nagyszerű megoldást küldött, és többé-kevésbé mások is jó nyomon jártak.

A megfejtés a következő. Úgy kell alakítani a játékot, hogy se a Keletnél levő treff „csoda” (QJT) ne vesszen kárba, se a kőr impassz. Ütünk a pikk dámával és kis treffet hívunk az ászhoz. Ha Kelet a QJT-nél kisebb lapot tesz, akkor a fenti kőr impasszon alapuló játékkal folytatjuk a lejátszást. Ha Kelet elsőre treff figurát tesz (a tízes is figura!), akkor ütünk az ásszal és treffet hívunk a királyhoz. Ha Kelet kis treffet tesz, akkor a jó kőr impasszokra játszunk. De ha Kelet másodszor is figurát ad, akkor pikkel kézbe jövünk és hívjuk a kárókat. Ha 5–1 vagy 6–0 a káró, akkor a jó kőr impasszokban bízunk. Ha a káró 3–3 vagy 4–2, akkor a negyedikre eldobjuk a kőr bubit és a treff nyolcassal kiadjuk az ütést. Ha Kelet üt és nincs több pikkje, akkor belehív a kőr villába. Ha ki tud szállni pikkel, akkor megadjuk a kőr impasszt. Ha Nyugatnál volt négy treff, akkor is a jól ülő kőrre játszunk.

A bajnokság állása 5 forduló után:
13,5 pont Szilágyi László
13 pont    Quittner Gusztáv
12,5 pont Argay Gyula
12,5 pont Talyigás Péter
12 pont    Kovács Márton
11,5 pont  Lippner Gábor
10,5 pont Szalay György
10,5 pont Varga István
7,3 pont   Hajdu Lajos
7 pont      Czímer Csaba
6,5 pont   Szokoly Gyula
5,8 pont   Talyigás András
5 pont      Scharnitzky Péter

Bónusz
Aki régóta játszik, sokféle játékossal találkozhat. A megfejtésben szó volt a trükközőkről, és valóban, vannak olyanok, akik ha kell, ha nem, szinte mindig megpróbálják félrevezetni az ellenfelet (vagy a partnert). A bridzsjátékosok különböző típusait már az 1950-es években is jól ismerték, a helyzet azóta nem sokat változott. Dr. Widder Lajos 1957 megjelent A bridzsjáték technikája és taktikája című könyvében sorra is veszi a különböző típusokat:

A „rámenős”
Arról ismerjük fel, hogy inkább elbukik huszonhat szlemet vagy gémet, de egyet se hagy ki. Amikor elbukott, a partnert okolja a helytelen licitért, vagy Piatnikot szidja a rossz elosztás miatt.

Az  „óvatos duhaj”
Ismertetőjele az, hogy ha valamit vállal, azt biztosan teljesíti is, legalább 1, de esetleg 3 szürrel. Ha kontrát adott, a felvevő legalább hármat bukik. Nagyon vigyáz arra, hogy ne bukjék. Elvégre nem kockáztathatja meg azt, hogy valamelyik kibic otthon majd elmesélje, hogy a nagy játékos nem tudta kellően értékelni a lapot, mert bemondott 4 pikket és elbukta egyszer. Az „óvatos duhaj” nem küzd a töredékért. Legfeljebb felírnak hatvanat, abba még senki nem halt bele... Az ördög sohasem alszik, és lehet, hogy az ellenfeleknek gémjük van, de rosszul licitálnak.

Az  „Arkhimédész”
Igaz, hogy az Arkhimédészről elnevezett csavart nem ő találta fel, de annál szorgalmasabban forgatja. Ha küzdeni kell a töredékért, társa egyszer bemondott színét megemeli két kis lappal is, hogy csavarjon egyet a töredékért folyó küzdelemben. Erre az ellenfelek is csavarnak egyet, és most a társa veszi vissza a színét, hiszen partnere „emelte”. Az eredmény 3–4 bukás a kontrával. A hibát persze a partner követte el, mert nem vette észre, hogy „ő csak a töredékért küzd”.

Az  „ötletes” játékos
Ha az ellenfél indított, egészen biztosan közbeszól azzal a színnel, amely nála a legrövidebb, hiszen ebben a színben fenyegeti a leginkább az ellenfél gémje. Arról megfeledkezik, hogy ez a licit nála nem ötletszerű, hanem szokás, amelyet ellenfelei már nagyon régen kiismertek. Ugyanezt tudja a partnere is, és ezt a színt többé nem hajlandó „emelni”. „Ötletes” ugyanakkor elfelejti, hogy ugyanezt a színt mondja be akkor is, ha az valóban szín, viszont társa akkor se emeli…

A  „mansista”
A mansban a bukások száma tucatonként csak 600, tehát a mansban mindent szabad. Az ellenfelektől valóban tapintatlanság, ha megkontrázzák. Nem illik ennyire visszaélni a túlerővel. Amikor a bellben levők elérkeztek a gémig, a mansista ment, hiszen csak mansban van, viszont a bellben levők biztosan teljesítik, amire vállalkoztak. Ha a partnere netán büntető kontrát ad, „kimegy” a kontrából, mert az ellenfél bellben van és ő csak „megszólalt” a mansban.

A  „blöffölő”
Minden alkalmat felhasznál arra, hogy az ellenfeleket elblöffölje. A „blöffölő” szerint a blöff ugyanolyan rendszeres licit, mint a többi. A blöfföt tehát lehetőleg minél gyakrabban kell használni. Bizonyításul elmondja, hogy X vagy Y egy alkalommal milyen remekül blöffölte el a nagy hírű A–B párt. Ha pedig egyszer jó, mindig jó. A „blöffölő” azonban egyben óvatos duhaj is. Ha kontrát kap, kimegy a mentő színbe. Arra azonban nagyon vigyáz, hogy blöff licitjét lehetőleg alacsonyan használja és legyen ideje még alacsonyan menekülni.

A  „lesben ülő vadász”
Felhúzott ravasszal várja terítékre a vadat. A lapja mindig csak bizniszpasszhoz alkalmas. Minden hónapban lő egy fajdkakast és kihagy hetvenhárom gémet. De ha egyszer sikerül a csel és az ellenfél kettőt bukott, akkor három hétig beszél a nagyszerűen sikerült akcióról.

A  „peches” játékos
Minden felvétel teljesítését az impasszok sikerére alapítja. Elimináció, beszorítás... ugyan kérem, ki játszik ilyen figurára. Arról valóban nem tehet, hogy neki az impassz sohase sikerül.

Az „angol lord”
Első dolga leaduzni, mert egy angol lord azon ment tönkre, hogy nem aduzott. Ő nem lehet ennyire könnyelmű. Amíg az ellenfélnek is van aduja, addig adut hív, sőt, ha az ellenfélnek már csak 1 magas adufigurája maradt, azt is kihajtja.

A „szarka”
Az ellenjátékot mindig lopásra alapítja. Ha ő maga nem lophat, mert rövid színe nincs, akkor megpróbálja lopatni a partnerét. Ki tehet róla, hogy minden színben a felvevő vagy az asztal rövid... Kirohan a másodlagos ásszal, a másodlagos királlyal, feláldoz rengeteg ütést, hogy egyszer lophasson.

A „bosszúálló”
Ha a partnere kiveszi a színéből, vagy az idő előtti büntető kontrából, és a partnerét megkontrázzák, akkor rekontrázik, mert őt nem lehet „büntetlenül” kivenni. Ha az ellenfél gémerejű bemondását nem tudja feltartani, akkor kontrát ad, mert ellene nem lehet „büntetlenül” gémet mondani. Ha a társa nem azt a színt bontja, amelyet várt, akkor eldobálja az ütéseit. Ha a társa kivette valamilyen felvételből, akkor a következő kiosztásban 3 szanzaduval indít.

A „színt bontó”
Amikor ütésbe kerül, színt bont. Ha törik, ha szakad, felbont minden színt. „Keresi” a bukást.

A „szemfüles”
Figyeli, hogy honnan húzod ki a lapot. Ha balról a harmadikkal indultál, akkor ebből a színből legalább 3 lapod van, ha egy ütéshez jobbról a másodikat adod, akkor még van belőle. Valósággal felháborodik magában, ha lapod nem volt összerakva színek szerint és félrevezetted azzal, hogy honnan húztad ki. Ha hívott, mint felvevő és te gondolkozol, hogy melyik lapot add az ütéshez, akkor van nálad figura, mert ha nincs, a gondolkozás etikailag kifogásolható. Hogy azonban mindezt ő figyeli, abban nincs semmi kivetni való.  Neki minden szabad, másnak semmi.
Egy nagyon jól ismert bridzsező egyik ellenfelénél megfigyelte, hogy szeret belenézni az ellenfelek lapjába. Egy szlembemondásnál harmadlagos adu dámája volt. Az adu dámát letakarta, majd a kibicétől hátrafordulva cigarettát kért, és a lapját úgy tartotta, hogy a felvevő beleláthasson. Bele is nézett, és ezt követően a dámát a másik védőnél kereste... de nem találta. (Ez a sztori nagyon ismert, különböző szereplőkkel jó pár változatban hallottam már én is – a szerző)

A „néma levente”
Versenyen ismertem meg. Én indítottam, Levente tőlem balra hosszasan gondolkozott, majd passzolt. Nagy lapja volt. A társa később meg is jegyezte, hogy ilyen erővel egyszer emelhette volna társa színét. Mosolyogva felelte: „Hiszen egyszer már licitáltam.”

A „fegyelmezetlen”
Amikor azt szeretné, hogy társa ne licitáljon tovább, saját licitje után lapjait hirtelen összezárja. (Tárcsázásnak hívták ezt az etikátlan magatartást – a szerző)