Kezdőoldal

– Kezdjük az I/B első partijával!

– Észak 4 pikkel indult, 5 kárót mondtam, és megkaptam a 6 kárót. Ez volt életem első partija tableten és kínomban azt se tudtam mit csináljak, hova figyeljek. Semmit nem tudtam számolni, úgyhogy ezt nagyon elrontottam és még utólag sem jutott eszembe, hogy mit lehetett volna. Másra gondoltam, egy másféle végállásra. Itt tulajdonképpen a kőr királyt el kell vinni az ásszal, mert könnyen lehet, hogy a második kőrt a kizáró el fogja lopni. Ezért nem tudjuk beállítani az ütésszámot, amit ha sikerülne, akkor egy egyértelmű beszorítás alakulna ki a kőr és a treff színben. Hát megütötte, mert meg kell ütni. Leaduzunk és az utolsó pár lapos végállás az érdekes és utána mondok erről egy másik dolgot, hogy hogyan játszanák a nagymesterek Dél helyén. Egyszer Belladonna játszott Forquet ellen és Belladonna úgy csinálta a játék elején, hogy a végén úgy tűnt, hogy beszorult és Forquet, aki remek játékos erre játszott és elbukta a felvételt.

Most Dél beszorul. Ha treffet dob, akkor üt a treff, ha kőrt, akkor ki lehet adni neki a kőrt, mert tudottan ő viszi – a kőr királlyal indult –, és csak treffet tud hívni. Ez egy ütéskiadásos beszorítás. Ami érdekességet lehet hozzátenni, hogy ez ellen hogy lehetne Dél helyén trükkösen védekezni. Valahogy úgy, hogy Dél nem dobja el a pikk tízesét, hanem nagyon korán eldobja a treffeket, majd az utolsó káróra eldobja a kőr bubit. Erre mit gondol a felvevő? Hogy már csak treffek és a kőr dáma van nála. Nagy bőszen kiadja a kőr dámát, hogy majd megüti a többit, ahogy az előző végállásban láttuk. De nem, Délnek még pikk tízese is van és azt kihívva átadja az ütést a partnernek.

– Ez nagyon szép ellenjáték.
– Amit még érdemes megjegyezni, hogy amikor az egyik ellenjátékosnak hosszú színe van, akkor gondoljunk arra, hogy esetleg a partnerét a maradék színekben be lehet szorítani.

– Még két dolgot szeretnék megnézni ezzel kapcsolatban. Az egyik az az, hogy most dubló treff királyunk van a negyedik ászhoz. Általában praktikusabb, ha két kicsink van a negyedik ász-királyhoz, mert több beszorító lapunk maradhat a kézben, viszont az adott partiban, ebben az ütésszám-beállítás nélküli beszorításban előnyösebb, hogy osztva vannak.
– Igen. Amikor eljutunk az ötlapos végálláshoz, az asztalon három treff és két kőr van, és meghívjuk az utolsó kárót. Az asztalról eldobhatjuk az utolsó előtti kőrt, mivel a treff színben van visszamenetel a magasodó kőrhöz.

– Ha a treff ász-király az asztalon lenne, akkor pozicionális lenne a beszorítás, tehát Dél dobásától függően kéne dobnunk. Így nincs erre szükség és akár Északot is beszoríthatnánk, ami persze az adott partiban nem jön szóba. Vagyis a treff figurák osztottságával automatikus beszorítás van és nem pozicionális. A beszorításhoz az kellett, hogy ötös treff legyen Délen és a kőr KQJ. Képzeljük el, hogy pikk az indulás! Ekkor lehetőségünk van rá, hogy aduzás után kiadjuk a kőrt és beállítsuk az ütésszámot, vagy játszhatjuk az ütésszám-beállítás nélküli beszorítást. Ebben az esetben nincs szükség az 5–2 treffre, 4–3-ra is teljesíthetünk, ha Délen van a kőr tartás. Lehívjuk egy kivételével az összes adut, asztalon megtartva a négyes treffet és a dubló kőr ászt. Ha Dél eldob a négyes treffjéből, akkor fellopjuk a treffet és ott a kőr átmenet a kimagasodott laphoz. Ha megtartja a treffjeit, akkor csak dubló kőrje maradhat és két menet kőrrel magasítjuk a kézi kilencest. Most az se baj, ha Észak üti a kőrt, mert még van egy adunk, amivel ellophatjuk a pikkjét. Annyi hátránya van, hogy el kell találni a végállást, míg az ütésszám-beállításos változatban nincs eltalálás.

3 szan a felvétel. Kőr indulás, treff vissza. A második kőrt Kelet ügyesen kihagyta. A felvevő lement a káró ásszal, hogy kimagasítsa a kőrjét és jó érzékkel treffet dobott rá, merthogy nem húzott a treff. Jött egy újabb treff. Most megpróbált pikkel lemenni a kimagasodott kőrért, de nem szökött a király, és jött a harmadik treff, amire Nyugat kőrt dobott. Kialakult az ötlapos végállás, amiben még négyet kéne ütni a teljesítéshez. A kőrhöz nincs lemenet, viszont ha 3–2 a káró, akkor egyszerűen hívunk egy kárót és teljesítünk. A felvevő erre is játszott, hívott egy kárót és kiadott még kettőt, mert 4–1-ben volt elosztva. Mi a helyzet, ha megsejti a rossz káró elosztást? Mikor a harmadik treffbe kőrt dobott Nyugat, akkor kiderült, hogy négy kis kőrje volt és dubló treffje. Ebből indult kőrrel. Talán valószínűbb, hogy a kárója hosszabb, mint a pikkje, mert pikkel inkább elindulhatott volna.

– Ha most lekapom a treff dámát, akkor Nyugatnak a két kis érdektelen pikkből dobni kell. A pikk dobása után pikkel levetkőztetjük szegényt, és utána káró bubival végállásba lehet hozni. (András Imre és A bridzs titkai 1–4-ig)

– Fontos, hogy melyik dámát hívjuk előbb.
– Igen. Ha a baloldali ellenfelet akarom szorítani, akkor azért a treffet kell lehívni, hogy az első fogásunk megmaradjon. Ha pikkel kezdem, akkor a treff dámára kárót dobhat és már nincs is kényszerhívás. Én ezt az első könyvemben „ké-k”-nek hívtam: késleltetett ütéskiadással magasítható szín (Imi A bridzs titkai könyvsorozatának első részében először a 143. oldalon kerül elő ez a megoldás –  H. G.). Ez itt a káró. A kényszerhívás csak akkor működik ebben a helyzetben, ha leveszem előtte a külső lapokat. Azt a dámát kell hívni, amivel őt vetkőztetem. A könyvemben írtam, hogy ötvenszázalékos, ha nem világos, hogy melyiket kell lehívni. Itt százzázalékos, mert tudjuk, hogy nincs treffje annak az ellenjátékosnak.

– A bridzs titkai című könyved messze a legnagyobb magyar könyv a beszorításokról. Eddig négy kötete jelent meg.
– A legnehezebb.

– Nem csak súlyra, tartalomra is. Egyébként az első kötet 150. oldala környékén van szó a kényszerhívásos beszorításokról. A köetkező leosztás is egy változat a vetkőztető beszorításra. Egy bátor 3 treff újranyitást láttunk. Menjünk el addig, hogy a felvevő megadta a káró impasszt, amit Kelet lefedett a dámájával.

– Hol fogja megtartani az átmenetet? A káró király fontosabb, vagy a tízes?

– Ha megsejtjük, hogy a kőr király-dáma rossz helyen van, hogyan csináljuk?
– Lefedte, valószínűleg rövid a kárója. Várhatóan a kőr 3–3. Vagy a királyt hívjuk, vagy a tízest. A pikkjét, hogy lehet elszedni? Beszorul az ellenfél, aki ellen a kényszerhívást tervezzük, jelen esetben a király-dámás. A második káróra neki kell dobni. Ha kőrt dob, kiadjuk a kőrt. Ha pikket dob és el tudjuk lopni a pikket, akkor ezzel őt teljesen levetkőztetjük. Ez igazán akkor jó csak, ha megsejtjük a kőr kiosztást. Vagyis ha erre játszom, akkor az asztalon kell befejezni a kárókat.

– Ez inkább egy nyílt lapos dolog.
– A partiról egy érdekességet. Ezt játszottam. Káróval indultam, a felvevő ütött, ám amikor a partner Délen tudott ütni egy pikket, kitette a treff bubit és ütöttünk négy treffet. Ha treffel indulok, akkor ez a játék nem megy, mert mindenképpen marad treff tartása. A bubi fantasztikus volt.

– Az adott partiban is káróval indultak. A felvevőnek van három kőr ütése, három káró és két pikk. Az a baj, hogy ha bármikor kiadja Délnek az ütést, akkor le tudnak hívni négy treffet. Szinte kiált egy vetkőztető beszorításért. Elvileg, ha lehívjuk a kárókat, akkor Dél tényleg beszorul, mert utána kiadjuk neki a treffet.
– De ha átadja a treff királyosnak, akkor ő lehívhatja a káróit.

– Hogy Északnak kihúzzuk a méregfogát – bármilyen hihetetlen –, treffet kell hívni. Ha Dél elmegy az ásszal, akkor befagy a treff, ha nem megy el, akkor a dámát Észak viszi a királlyal és az összes magas treff Délen lesz, így működni fog a vetkőztető beszorítás. Bármit is hív, lehívjuk a kárókat, lemegyünk a pikk ásszal és impassz segítségével ütünk három kőrt. Ha Dél nem dobta el a pikkjét, akkor treffel kiszállunk és kényszerhívásba kerül. Ha egyből lehívják a négy treffet, akkor Délnek kell hívnia és csak kőrrel tud kiszállni, ami megadja a hiányzó átmenetet. Három kőr, két káró és Dél beszorul a pikk kilences miatt. Ha három után száll ki, akkor kőrrel lehet kiadni a pikk kényszerhíváshoz az ütést a kőrök és kárók lehívása után. Ez egy nagyon érdekes parti, azzal lehet megcsinálni, hogy meghívjuk az ellenfél színét. Olyasmi, mint amikor izoláljuk a fenyegetést.

Jöhet a következő. Itt csak a végállást nézzük meg. Bakó Dániel talált rá erre a gyöngyszemre, ami után Szilágyi László törpéi is megnyalnák mind a tíz ujjukat. A felvevő lehívja a kárókat, és a kezében két pikket és két kőrt tart meg. Keletnek meg kell tartania a kőrjeit. Ha két treffet tart, akkor treffel kiszállunk és bele kell hívnia a villába. Ha egy pikket és egy treffet tart, akkor pikket hívunk és magas a pikk meg a kőr, már csak egyet üthetnek. Úgy tudják kivédeni, hogy a treff ász mellett a négyest tartja meg. Ha Nyugat is megtartotta mindkét treffjét, akkor mindenképp ütnek még hármat. Ha a treff ötös és négyes fordítva lenne, akkor nem lehetne elbuktatni.

Volt ez a 7 szan, ahol pikk volt az indulás. Az a kérdés, hogyan kéne játszani treff vagy kőr indulásra. Sok beszorítás közül lehet választani.
– Kőr lesz a húzó színünk. Káró az egy impasszos, közösnek is nevezhető szín, mert a pikk és a treff egyoldali. Az lenne a legjobb, ha a treffet és a pikket lehívnánk és kiderülne, hogy a hosszú treff Északon, a pikk meg Délen van. Ekkor a káró dáma felesleges, automatikus kétoldali van, mert az utolsó kőrre Északnak tartania kell a treffet, Délnek a pikket és két káró ütés lenne, káró ász-kettessel is. Vagy erre kell játszani, vagy meg kell tekinteni, hogy egyoldali beszorítás lehetséges-e. Ha egy kéz tartaná a treffet és a pikket. Ha a pikket Észak tartja és a treffet Dél, akkor nem működik a kétoldali beszorítás, mert a fenyegetések mögött vannak.

– Esetleg meg lehetne próbálni a pikket közlekedő színnek használni. Ekkor mindkét színben automatikus a beszorítás, nincs pozicionális eleme.
– A káró király és a hosszú pikk beszorul, vagy a hosszú treff és a hosszú pikk. Hát előfordulhat, de én arra nem játszanék, hogy a hosszú pikk és treff egy kézben van. Első ránézésre a pikket treffet lehívtam volna és a kárót tartanám. Kérdés, hogy a sima káró impassznál bármelyik esélyesebb-e.

– Nekem esélyesebbnek tűnik, mert több vasat tartunk a tűzben.
– Lehet, hogy meg kell nézni, hogyan dobnak és aszerint játszani. Ezeken lehet sokáig rágódni. A 26. parti környékén már a fáradtság is szerepet játszik.

– Biztos tovább tartott volna, ha nincs pikk indulás.

Nézzük ezt az 5 kőr!
– Bukós parti, mert a kőr figurák az ász mögött vannak. A 4 kőrt meg lehet csinálni.

– Azért gondoltam ezt az 5 kőrt, hogy megnézzük, hogyan működik, mert itt megtörtént a beszorítás. Kiderül, miről is van szó ebben a partiban. Utána áttérünk egy 4 kőrös asztalra.
– Valami kiderült a licitből. Lehetett tudni a hosszú pikket. A hosszú kőr meg gyorsan kiderült.

– Ez a beszorítás jött ki, Kelet nem tarthatta egyszerre a kárót és a treffet is. Így lett meg az egy bukás. Az a kérdés, hogy mi az, amit tehettünk volna a tíz ütés ellen.
– A felvevő szerintem hibázott. Kézbe engedték a pikkel a harmadik adu után, és ezzel egy átmenetet kapott a beszorításhoz.

Nagyon érdekes, mert ha itt treffet hívnak, akkor hol üssön a felvevő? Ha kézben üt, akkor az asztalon marad a treff ász és kézben nem tud fenyegetni, mert mögötte ülnek. Ha meg a treff ásszal üt, akkor nem tud feljönni leaduzni.

– Ahhoz, hogy a beszorítás működjön, az kéne, hogy vagy megmaradjon mindkét magas treff, vagy mindkettő eltűnjön. Ha csak a treff ász marad meg, akkor mindkét színben az asztalon lesz fenyegető lap és mivel Kelet mögötte dob, nem működik a beszorítás.
– Ha le tudnánk hívni a treff ász-királyt, akkor jó lenne, mert a treff kilencessel fenyegethetnénk. Csakhogy ennek a szegénynek egy treffje van és el tudja lopni a második menetet.

– Ha a felvevő vizualizálja, hogy tényleg két szingli van Nyugaton, akkor ebben a helyzetben ő maga lehívhatja a treff ászt, Nyugatnak csak nemes lapja marad és nem teheti tönkre a beszorítást.
– Tulajdonképpen ki tudja számolni a licitből.

– Azt akartam még megmutatni, ahogy ezen az asztalon ment. Érdekes variáció volt. A kőrre nem az ászt rakta a felvevő, hanem a kilencest. Általában jobb szokott lenni megtartani a rugalmasságot, az adott partiban kicsit rosszabb, mert meggyengült a kézi adu. Nyugat folytatta a pikket és a felvevő kis kőrt hívott.

Ha Nyugat megint pikket hív, tuti a bukás. A kőr ötös biztosan üt. A kőr kiadás után pikkel tudja rövidíteni, ha meg nem hív adut, akkor lop a kicsivel és még üt az adu király.
– Ehelyett gondolom, kárót hívott.

– Így van, meghívta a kárót. És most hasonló helyzet állt elő.
– Igen, a treff ászt le kell venni. Ha kiengedjük kőr nyolcast a királynak, akkor treff hívással leszorít a rossz helyre.

– Ha lehívjuk a treff ászt, az se olyan jó, mert ha körbeengedjük és kihagyja, akkor látszólag ugyanolyan rossz helyzetben vagyunk, mivel a treffet el tudja lopni. De ez most nem baj, mert az aduütéséből lopja el a treff királyt és utána működni fog a sima beszorítás.
– Az elosztás itt is nagyjából kiderült. 6–5–1–1, újfent számolható. Frissnek kell lenni.

– A beszorítások elleni szokásos védekezés, hogy a közlekedő színt támadjuk.
– Itt csak egyszer tudjuk meghívni, de ez is elég.

– Itt egy 4 pikk, ami nem a teljesítésről szól.

– Amikor kiderül a licitből a felvevő számára, hogy Nyugatnál van a hármas pikk, a maradék valószínűleg 2–2 és már tervezheti a beszorítást. Sőt, a kőr ásszal indult, így talán az is megsejthető, hogy a kőr király a másiknál van. Számolható, hogy három színben történnek az események, és ekkor jó tempóban két ütés nyerhető.

– Ez az úgynevezett sorozatos beszorítás. Abból talán ki lehet találni a kőrt, hogy Kelet eldobott egy kárót. Nem valószínű, hogy dobott volna, ha kis kőrjei vannak. Úgy működik a dolog, hogy lehívjuk a maradék két adut és eldobunk az asztalról egy kőrt és egy kárót.

– Lábon van négy ütésünk. Az átmenet a hosszú színhez van. Ilyenkor a szemben levő oldalon 1-1 lapot lehet tartani. Ez a háromszínű beszorításoknak a legkevesebb híddal járó esete. Kelet egyszerre összecsuklik, mert ha kárót dob, akkor egyszerre két ütést ad (káró már nem is blokkol, mert el kellett dobnia a felvevőnek egy kárót). Ha másikat dob, akkor meg lehívjuk a kimagasodott kártyát, megismételve a beszorítást, ettől sorozatos. A dubló treff után már ismert volt a kiosztás.

– Ha 6 pikk lett volna a felvétel, akkor szerintem Magyar Péter meg is csinálta volna. Egyébként egy asztalon lett meg a 12 ütés.

Winkler Gábor se sorozatossal csinálta meg. Kelet itt a harmadik adura treffet dobott, és az ász kiadása után egy sima beszorítás a piros színekben hozta a tizenkettedik ütést. Ha Kelet nem dob treffet és kihagyja a dáma-bubit, akkor nincs 12 ütés.

Ez a parti azért van itt, mert ha beszorításokról van szó, mindig kell egy Vienna-coup.
– Itt le kell hívni a kőr ászt az aduk előtt, hogy mindkét oldal ellen működjön a beszorítás. A szürért megy, de nem veszthetünk vele semmit.

– Ha nem hívjuk le a kőr ászt, akkor csak Észak ellen működik és el is kell találni a végállást (kivéve ha a magas treffeket lehívjuk előtte). A kőr ász lehívása kényelmessé teszi a partit, csak azt kell figyelni, hogy a király kijött-e.

Ez az utolsó előtti. Itt a parti elejét már ki is hagyhatjuk.
– Ezt játszottam. Asztal voltam.

– Tényleg. Ezt nem is figyeltem a kiválasztásakor. Viszonylag ritka, hogy a partnerünk szorít be minket.
– Ha a felvevő nem dobja el a kárót, akkor a második pikkre beszorult volna nyugat. Az asztalnál csodálkoztam a dobáson. Éreztem, hogy valami gömbölyödik.

– Ez egy pozicionális testvérgyilkos beszorítás. Amikor Kelet meghívja a pikk hetest, akkor az asztalról aszerint dob a felvevő, hogy mit dob Nyugat.
– Ha a pikk hetes helyett treffet hív, akkor meg az történik, hogy a felvevő ugródeszkával teljesít. Beüt az ásszal, megadja a káró impasszt és treffel kibújik. Az utolsó ütést kénytelen az asztalnak adni. Érdekes dolog ez az ugródeszka, valamelyik nap pont nekem is volt egy ilyen partim.

– Erre a partira nem találok szavakat. Hatlapos végállásban ilyet nem láttam még. Ellentmond a lejátszás összes elvének, ami itt történik. Négyet kell ütni Kelet–Nyugaton. Három ütés van. Pikk király-kis pikkre, ami látszólag végállásba hozza Délt, jön a káró hívás és Észak nem rakja rá a dámát (két kőrt megtartott). A lehető legszürreálisabb dolog történik, úgy lehet megcsinálni a felvételt...
– ...hogy kis kárót engedünk körbe, amivel megszüntetjük az átmenetet a káróinkhoz.

– Nem elég, hogy nem csinálunk egy negyedik ütést, de még a meglévő hármat is összekuszáljuk. Kezdjük a káró visszahívással.
– Pikk király-pikkel kiszállunk, és Délnek el kell hívnia káró bubijából.

– Kis kőrre rögtön van egy kőr ütés. Feljövünk a káró királlyal és pikk király-pikkel lejutunk a másik káróhoz. A legszebb a kőr dáma, kőr. Ebben a pillanatban Dél beszorul és így kapcsolódik ez a témához. Kézben a káró király és a pikk király-kicsi. Asztalon harmadik káró ász. Ha Dél pikket dob, kézben visszük az utolsó hármat, ha a káróját szinglizi le, akkor asztalon. Még azt kell ellenőrizni, hogy mi van, ha a káró hívásba Dél bemegy a bubival.
– Egyszerűen rajta hagyjuk. Bármit hív, lehívjuk a két királyt és kiszállunk pikkel. Csak kárót tud hívni és már esik a dáma.

Kiegészítés az utolsó partihoz
Egy kedves Olvasónk észrevételében jelezte, hogy az utolsó parti magyarázata kissé nagyléptékű. Ennélfogva pontosítást adok ehhez a különleges végálláshoz.

Tekintsük a hatlapos végállást. Nyugat a felvevő és négy ütést kell szerezzen. Pikk király-kis pikk tűnik jónak, végállásba hozná a Délen ülő játékost. Észak a pikk királyra kőrt dob, a második pikkre kárót. Dél ki káróval szabadul és bármit tesz Nyugat, Észak nem adja a káró dámát! Észak adott egy ütést, de blokkol a káró király és a felvevő hármat ad ki.

A hatlapos végállásban Kelet hívjon a káró király alól, azaz a káró nyolcassal folytassa! Blokkolja a színt, ám az aszimmetrikus káróban az ütésnyerés feltétele a színbeli kiadás. Mi történik most?

Mondjuk Dél kicsit tesz, és Észak üt a dámával. (Ha kihagyná, megvan a 4 ütés). Észak folytathatja passzív káróval, kis kőrrel, kőr dámával.
– Passzív káróra: káró király, pikk király-pikk következik, és Dél önimpasszt ad káróban.
– Kis kőrre: kőr bubi, káró király, pikk király, pikk Délnek, aki ugratja a káró ászt.
– Kőr dáma, kőr: ez a legszebb. Ugyanis a második kőrre Dél beszorul. Ha pikket dob, az asztalon lesz két pikk ütés. Ha kárót dob, a felvevő a káró ásszal bekebelezi a saját káró királyát, de elhull a bubi és az összes káró jó.

Ezekből a folytatásokból az következik, hogy az asztali káró nyolcas hívásba Délnek produkálnia kell valami különöset, hátha történik valami.

Mondjuk Dél berobog a káró kilencessel. Nyugat káró tízest tesz, és a káró ugyanúgy villás marad, az előző folytatásokhoz hasonlóan megy a teljesítés.

Mondjuk Dél a káró bubit teszi, nem akarja, hogy Észak üssön. Nyugat kis kárót ad, és Észak is kicsit, mert ő tartja meg a káró védelmét. Most Délnek két folytatása van. Passzív káró és semleges pikk. Mind a két változat ugyanazt eredményezi. Kelet üti a káró és a pikk királyt, pikkel kibújik, és Dél ütteti a felvevő káróit.

A leosztás a könyvem H fejezetéhez tartozik. AB-AC típusú védelem. Ott bő lére eresztve vizsgáltam a közös szín tulajdonsága szerinti helyzeteket, egy kiadásos példákkal. Ez a végállás abszolút különleges. Az aszimmetrikus védelemhez tartozik, de a két kiadás nagyon szerteágazó állásokat eredményez. Mindez megtűzdelve villákkal, ugratással. Az egykiadásos állásokban a rövid védő nem tarthat a saját színében ütést, hiszen azzal buktat. Itt lehet a saját kőr színében ütés, de ez villás szín. A kényszerhívások miatt a színek nagyon érzékenyek a kis lapokra. Elég, ha a káró hatost és a káró hetest felcseréljük, máris van jó védekezés. Ellenben ha a káró kilencest Keletnek adjuk, akkor Nyugaton a két legkisebb káró is lehet az ász-tízes mellett, mégis van teljesítés. Ugyanakkor az eredeti állásban a pikk kiadás szükséges feltétel. Ha Keletnél király-nyolcas van és Délen bubi-hetes, hiába lett a felvevő pikkje erősebb, nincs teljesítés. Ugyanis Észak a káró dámával való ütés után visszahívja a kárót, és Dél a pikk királyba bedobja a bubit, ezáltal nem kerül végállásba és nincs ugródeszka.
A. I.