Kezdőoldal

– Először is gratulálunk, hogy az EBL elnökévé választották. Miért jelöltette magát? Mit szeretne megváltoztatni?
– A 2010-es elnökségi taggá választásomtól fogva három célom volt: a demokrácia, a teljes átláthatóság és a kiadások szigorú felügyelete. Az EBL elnökségében töltött nyolc évemben ezekre a kérdésekre fókuszáltam. Úgy találtam, hogy elnökségi tagként csak korlátozottan tudtam ezekért a célokért tenni.

– Miért?
– Nem tudom, nem akarom az elődeimet kritizálni. Az elnököknek általában mindig több lehetőségük van, az alapszabályunkban is rögzítve van.

– Bemutatná magát a magyar bridzselőknek? A Kamras név elég magyarnak tűnik…
– Úgy tűnik, valóban, de nem az. Apai ágon Lettországból származom, de anyai ágon magyar vagyok, illetve erdélyi. Én azonban már Svédországban születtem, ott nőttem fel. Közgazdaságot tanultam Göteborgban, és ott is diplomáztam. Apám svéd válogatott játékos volt hosszú évekig. Ő vitt el a robberklubjába, egy göteborgi bélyegbolt füstös hátsó szobájában játszottunk minden szerdán. Ezután egy nyersanyagkereskedő cégnél helyezkedtem el, és 20-25 évig Svájcban dolgoztam. Majd elkezdtem a világ körül utazgatni, de még mindig nem bridzseltem eleget, mert a munka sok időmet elvette. 2000 körül kerültem a bridzsadminisztrációba, én lettem a svéd válogatott nem játszó kapitánya, és a válogatásban is részt veszek. 2005-ben a svéd szövetség elnökhelyettese lettem, 2010-ben pedig bekerültem az EBL elnökségébe. (Elnök és főtitkár: Jan Kamras új EBL-elnök és a riporter, Magyar Ádám MBSZ-főtitkár)

– Demokrácia, teljes átláthatóság és a kiadások szigorú kontrollja. Hogyan fogja ezeket elérni?
– Az új elnökség első ülésén máris évi 15 ezer euróval csökkentettük működési költségeinket. Nagyon sok pénzt feleslegesen költünk el, csak azért, mert eddig is így csináltuk. Protokollkiadások, a találkozók költségei mind-mind csökkenthetőek, mert nem voltunk eddig hatékonyak. Nagyon sok költséget tudunk úgy csökkenteni, hogy közben progresszív programjainkat ugyanúgy folytatjuk. Ezt sem a játékosok, sem a nemzeti szövetségek nem fogják megérezni. Ezért aztán nem lesz arra szükségünk, hogy a bajnokságainkon keressük meg a hiányzó összeget, így azok bármely szövetség számára könnyebben megrendezhetőek lesznek.

– Említett pár problémát, de szerintem van egy nagyobb: a csalások. Ön szerint ezen a versenyen csalnak?
– Ezt nekem lehetetlen megmondanom. Egyedül a játékosok az asztalnál tudnák megmondani. Ők azok, akik megérzik, vagy éppen észreveszik ezt különböző jelekből. Mi annyit tehetünk, hogy technikai és szabályozási eszközökkel olyan nehézzé tesszük a csalást, amennyire csak lehetséges. Megváltoztattuk a tálca és a tok mozgatásának szabályait, kamerákat szereltünk fel, de ez olyan, mint a rendőrök és a tolvajok esete: mindig a tolvaj fog előrébb járni. És ha kitalálunk valamit a felfedezett módszerek ellen, ők ki fognak találni egy új módszert, és akkor már ez ellen kell kitalálnunk valamit. De valami megváltozott: mivel remek videorendszereink vannak, akik csalni akarnak, tudják, hogyha vizsgálni kezdik őket, lebuknak. Azt gondolom, és a játékosok, akikkel beszéltem is azt mondják, hogy ma sokkal tisztább a játék.

– Ez nagy eredmény.
– Nagyon sokba is került nekünk, de a feltételezett csalókat agresszívan üldöztük, aminek meglett az eredménye.

– Új elnökséget is választottunk. Elégedett?
– Teljesen mértékben. Nagyon jó keverék alakult ki. Hét tapasztalt ember megmaradt a régiek közül, öten pedig újak. Az újak mind különböző területről jöttek, más-más képességekkel. Egy újabb nő is bekerült, Kari-Anne Opsal Norvégiából, jó lenne, ha minden választás után eggyel többen lennének. Gilad Ofir pedig csak 35 éves, sportvezetőként nagyon fiatalnak számít.

– A fiatalok fontosak, mert ha nem lesz több a fiatal, lassan kihalunk.
– Szerintem azért nem így van, idős emberből mindig lesz utánpótlás, csak akkor mindenki 65 és 95 között lesz, és mindig új 65 évesek jönnek majd. Tehát akik ezt mondják, szerintem tévednek. Persze sokkal jobb lenne, ha sok fiatal játékos lenne. Ehhez az EBL minden segítséget megad, de nem tud a tagszövetségek helyett programokat kitalálni, mert mindenhol más a helyzet. Az EBL ifjúsági alapja mindenkinek rendelkezésére áll.

– Hogyan látja a bridzs jövőjét? Mi lesz négy év múlva, amikor lejár az elnöki periódusa?
– Remélem, hogy a világ- és Európa-bajnokságokon még kártyával a kezünkben fogunk játszani. Nagyon szomorú lennék, ha a csalás elleni törekvéseink olyan szélsőségekig vezetnének, hogy nincs kártya a kézben. A bridzs sport, de kártyajáték is.

– Pedig egy magyar cég, a Visoft kártya nélküli bridzsalkalmazást fejleszt.
– Tudom, pénteken ki is fogom próbálni.

– Akkor ez egy másik játék, legyen mondjuk elektronikus bridzs?
– Igen, nekem ez a személyes véleményem, de lehet, hogy a pénteki bemutató majd meggyőz.  Ezt a fajta bajnokságot csak kártyával tudom elképzelni. Talán a tálcát, a licitkártyákat és a bridgemate-eket helyettesíthetjük tablettel, de kártyákat akarok a kezekben látni. Magam is sokféle kütyün játszom, de ez egészítse ki, ne helyettesítse a hagyományos játékot. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága.

– Végül pedig egy jóslatra kérem: ki fogja megnyerni az Eb-t?
– Csalás lenne, ha mást mondanék, mint az Eb előtt. Akkor azt mondtam, hogy a franciák nem lesznek olyan jók, mint két éve, így az olaszok fognak nyerni. A nőknél a lengyelekre tippeltem, a szenioroknál pedig, várjunk csak, azt hiszem, Lengyelországra vagy Franciaországra, legyen inkább Franciaország.