Kezdőoldal

Végleges helyére került Darvas Róbert nagy sikerű könyve, a Right Through The Pack alapjául szolgáló magyar nyelvű kézirat. A kézirat létezéséről sokáig nem tudtunk. A műben mind az 52 kártyalap elmesél egy-egy történetet, az angol nyelvű mű a rendre előkerülő „Melyik a legjobb bridzskönyv?” szavazásokon Ottlik Géza könyve mellett az élmezőnyben szokott zárni. A bridgewinners.com-on épp egy ilyen témájú topikban figyelt fel Czímer Csaba egy hozzászólásra, mely szerint a kommentelő birtokában van Ottlik Adventures in Card Play című könyvének eredeti kézirata. Idővel kiderült, hogy nem is Ottlik, hanem Darvas művéről van igazából szó. Az angol Peter Hasenson volt a rejtett kincs birtokosa, Ausztráliából vette meg 100 angol font körüli összegért (hogy oda hogy jutott, csak találgatni tudjuk), és minekutána a magyar bridzsközösség felvette vele a kapcsolatot, azt mondta, odaajándékozza a kéziratot, ha egy állami múzeumban helyezzük el. 2020. április 15-én érkezett meg a csomag, a Bridzsélet online magazin szeptember elején heti folytatásban elkezdte publikálni az 52 magyarul beszélő kártyalap történetét, és a megállapodásnak megfelelően a kézirat most a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményébe került. (Járai Zsigmond és Demeter Szilárd aláírják az átadásról szóló szerződést)

Az átadásról szóló szerződést Járai Zsigmond, a Magyar Bridzs Szövetség elnöke és Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója írta alá, a szignálás után a tavasszal megválasztott szövetségi elnök átadta a kéziratot a múzeum vezetőjének. A találkozó után Kelen Károly továbbította a PIM köszönőlevelét és az átadáson készült fotót az angol adományozónak. (Majdnem bridzs: Ferraris Artúr a Történelmi tarokkparti című festményén megörökítette az asztal körül mások mellett Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Podmaniczky Frigyest és Tisza Kálmánt is – az MBSZ-elnök és a PIM-főigazgató a kép előtt a Darvas-kézirattal)

Komáromi Csaba, a PIM kézirattárának vezetője elmondta, hogy intézményükben másfélmillió kéziratot őriznek. 19–21 fok közötti hőmérsékletet és ötvenszázalékos páratartalmat igyekeznek állandóan biztosítani a gyűjteménynek, ez az ideális környezet a számukra. Ahogy minden más darabot, mostantól a Darvas-kéziratot is bárki kézbe veheti, olvashatja a PIM-ben. Persze a Bridzsélet kedd reggelente jelentkező cikksorozatával házhoz jönnek a kártyák meséi.

Interjú Járai Zsigmond MBSZ-elnökkel

– A bevételek jócskán megcsappantak az idén a koronavírus-járvány következtében, a kiadás viszont csak alig kevesebb a szokásosnál, válsághelyzet van?
– Anyagilag igen, az élő játék szempontjából is, szerencsére az online bridzs azért megoldást jelent valamennyire. Sok online torna van, a szövetség is szervezett és most is szervez online versenyeket. De anyagilag nagyon nehéz helyzetbe került a szövetség. Úgy állok hozzá, hogy van egy helyzet, ezt meg kell oldani. A nevezési díjak adják a szövetség bevételének alapját, mivel ezek az idén alig folytak be, a kiadás nagy része, például a terembérlet, viszont fix, nehéz helyzetbe kerültünk.

– A terembérletre nem adtak kedvezményt?
– Valamennyit adtak, három hónapra, a vészhelyzet idejére 25 százalékot. A lényeg, hogy van egy csomó kiadás és megpróbáltunk pénzt szerezni. Megmondom őszintén, a pénzügyminiszterhez fordultam és ő adott valamennyit a saját keretéből, ebből ki lehet fizetni ezeket a kiadásokat.

– Mennyit adott?
– 8,8 millió forintot. Ez arányaiban nagy, hiszen az éves költségvetésünk húszmillió körül van. A klubok, egyesületek ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint a szövetség, én úgy képzelem, hogy ebből a pénzből nekik is kell juttatnunk, hiszen belőlük épül fel a szövetség. Aztán hogy mennyit, milyen módon, a szövetség tagegyesületei és a más valós bridzstevékenységet folytató helyek milyen arányban kapjanak belőle, azt még végig kell gondolni és ki kell dolgozni a részleteket.

– Ezek szerint te magadat nem a bridzsszövetség, hanem minden magyar bridzsező elnökének tartod.
– Én úgy képzelem, hogy a bridzsszövetségben mindenki benne van, aki bridzsezik, azokat is beleveszem, akik nem tagjai a szövetségnek, de szeretik a játékot, olvassák a Bridzséletet, és vannak olyan klubok is, amelyek nem regisztrált egyesületek, mégis összejönnek emberek, bridzseznek. Őket nem biztos, hogy tudjuk pénzzel segíteni, de azokat a regisztrált egyesületeket, amelyeknek kiadásaik vannak, bevételeik most nincsenek, amennyire tudjuk, segítjük az idén. És azt szeretném, hogy ez jövőre is így legyen. Elsősorban eszközbeszerzésben támogatnánk az egyesületeket, hogy tudjanak venni BridgeMate-et, kártyákat, tokokat…

– Vagy LoveBridge-et.
– Vagy LoveBridge-et, ha azt akarnak. Szeretném a szövetséget és a klubokat közelebb hozni egymáshoz.

– Azért van jó hozadéka is az évnek: újra alakult a nagymúltú MTK bridzsszakosztálya.
– Így igaz, és ismeritek a programokat, igyekszünk fiatalokat bevonni, táborokat szervezni, iskolákba elvinni a bridzset, ezeknek is van valamennyi költsége, az állami támogatásból ezeket is szeretnénk finanszírozni. Jövőre remélhetőleg visszaáll az élet rendje, bár sajnos most nem úgy néz ki, azért bízzunk benne, és akkor jobb helyzetbe kerülünk. Nagy válságnak nem tartom a jelenlegi helyzetet, de ez van most, ehhez kell alkalmazkodni.

– A Böszörményi úti épületet el akarja bontani a kerület, mi a terv a versenyteremmel?
– Új helyiséget keresünk. Bárki tud olyan helyet, ami alkalmas lehet nekünk, kérem, hozzon össze bennünket az illetékessel, és megvizsgáljuk. Már tárgyalunk egy-két hellyel, magasabb bérleti díjra kell számítanunk, talán jóval magasabbra is, de el is lehet képzelni a Böszörményi útnál jobb helyet. Most úgy áll a helyzet, hogy jövő év közepétől már nem lehet bérelni, mert bezárják, lebontják és újat építenek a helyén. Jövő szeptemberben már az új helyen kéne kezdeni a szezont. Elképzelhető, hogy az MTK bridzsszakosztályával vagy a sakk-szövetséggel közösen bérelnénk helyiséget, de ez még csak ötletelés. Találtunk egy jó helyet a Bálnában, azt a termet még nem is építették ki, amit kinéztünk. De az ideám az, hogy egyszer legyen a szövetségnek székháza! Nem lesz könnyű megvalósítani, nagy, de szép feladat. (Járai Zsigmonddal Kuttner György, Kelen Károly és Kovács Gergely beszélgetett a PIM kertjében)

– Az MTK szakosztályának megalakulása több mint egy sima bridzsegyesületé a múltja és a klub anyagi lehetőségei miatt. Milyen együttműködési lehetőséget látsz a szövetség és a klub között?
– Az utánpótlás-képzési programban már együtt is működünk. Más lehetőségeket is próbálunk feltárni, Lakitelken a Népfőiskolán lehetne bridzsversenyeket, -táborokat tartani kedvezményesen. Két egyetemmel már meg is egyeztünk, ha jól emlékszem, az ELTE TTK-val és a Műszaki Egyetemmel, hogy a kreditek közé beveszik a bridzset.

– Válság van, az utánpótlásképzésben mégis olyan dolgok valósultak meg, amilyen korábban nemigen, ezen a téren szinte csak az unokabridzs volt az elmúlt években említhető.
– Ezekhez nem kell olyan őrült nagy pénz, inkább energia kell, és úgy látom, hogy az elnökségben a fiatalok tele vannak energiával és szeretnek ilyen dolgokat csinálni.

– Az interjú apropója a Darvas-kézirat múzeumba helyezése. Megvan a szövetségi szándék arra, hogy ha már előkerült és megkaptuk, Ottlik könyve után negyedszázaddal Darvasé is megjelenjen magyarul?
– Hogy a szövetség szándéka megvan-e, azt nem tudom, erről egyeztetni kell, az biztos, hogy én támogatom és azt megígérhetem, hogy erre a célra valamennyi pénzt is szerzek, hiszen ez a két leghíresebb magyar bridzskönyv egyike.

– Az is a jelentősége, hogy ez a könyv a bridzsezők széles közönségéhez szól, oldott hangulatú, vidám, sztorizós, a partik is könnyen követhetők.
– A Bridzséletet olvastam a 60-as, 70-es években, Csepeli Miklóst és másokat, és már akkor az volt a benyomásom, hogy a bridzsezők érthetően, élvezetes stílusban tudnak írni.

– Ez a darvasi örökség.
– És ezt látom a mai cikkekben is. Mindenesetre jó lenne a magyar bridzsezők széles köréhez eljuttatni Darvas könyvét.