Kezdőoldal

Az alábbi írásban a mellett török lándzsát, hogy _praktikus és elméleti okokból_ a 4. színt játsszuk gémforsznak! A következő 7 esettel foglalkozunk: 1m–1 kőr–1 pikk _2_, 1 treff–1 káró–1M _2_, 1 káró–1M–2 treff _2_, 1 kőr–1 pikk–2 treff. A nyolcadik eset, az 1 kőr–1 pikk–2 káró azért nem tartozik ide, mert ilyenkor a 4. szín licitje a 3-as magasságon hangzik el, és azzal – gondolom – senki nem vitatkozik, hogy azt érdemes eleve gémforsznak játszani.

Visszatérvén tehát 7 esetünkre, elsőként vitatom Vikor Dániel írásának azon állításait, hogy akkor fordulunk a 4. színhez, amikor vagy saját ötös színünk van _„A” eset_, vagy nincsen fogásunk a negyedik színben _„B”_ vagy szlemre gondolunk _„C”_. Nem esik szó arról, ami az 1M-2x helyzetek gémforsz kezelésének is fő értelme, hogy nem kell ugrani és/vagy semmit nem ígérő/tagadó harmadik/negyedik színnel bohóckodni, hanem mindkét játékos természetesen és alacsonyan_!_ licitálhat, és a kétoldalú_!_ információközlésnek _amely két indulóerős lapnál a messze legjobb megközelítésnek tűnik_ hála időnként akkor sem 3 szant játszunk, amikor minden színben van fogásunk, hanem mondjuk a 6–1-es vagy az erős 5–2-es nemesben vállalkozunk gémre. Vagy épp ellenkezőleg, a külső színek igazán stabil fogásával nem kell nemes gémet játszanunk akkor, amikor a 3 szan sokkal biztosabb.

Vikor cikkében nem esik explicit módon szó arról, hogy mit jelentenek felfogásában a válaszoló ugrásai. Feltételezem, hogy ezeket forsznak játssza _mely viszonylag jól illeszkedik az általa képviselt negyedik szín „invit+” megközelítéshez_, mindenesetre közös „almunkban”, a FÉSZEK-rendszerben ez volt a helyzet. De ezzel a felfogással is vannak problémák. Mivel ezek a bemondások azonnal magasra viszik a licitet, kényelmesen csak akkor alkalmazhatjuk, ha nagyon erős, legalább hatos színünk van _3 saját szín; mivel az induló, ugye, sokszor, ha nincsen fogása a negyedik színben, kénytelen lesz 3 szan fölött mondani valamit_ vagy erős támogatása van az induló első színében _ami nem a kőr, mivel 1 kőr–1 pikk–2m után a 3 kőr azért invit, nemdebár?_. A második szín emelése mindenkinél invit, szóval amennyiben ebben találkozunk, akkor is a 4. színt kell mondani, amely licit _az invitek miatt egyébként is gyakori_ még túlzsúfoltabbá válik, lassan használhatjuk a játszhatatlanul jelzőt.

További gondokat okoz, hogy amikor _1 káró–1 pikk–2 treff és 1 treff–1 káró–1 kőr után_ a 4. színben még lehet _nemes_ találkozásunk, akkor ennek licitje természetes, tehát valami furmányra van szükségünk, amikor a 4. színben nincsen fogásunk. Amennyiben eltekintünk attól, hogy 6–5-elosztást szeretnénk mutatni _Vikorral ellentétben én az 1M indulást javaslom ezekkel a lapokkal_, akkor a felsorolt hét esetből négyben persze lehetőségünk lesz erre a második színünk 2-es magasságú bemondásával, és egyetértünk abban, hogy ennek javasolt értelmezése: jó lap, egyéb kifejező licit híján. De: három olyan eset is van, amikor a 3. szín a 2 treff volt, és ilyenkor a 4. színre elhangzó 3 treff licit 5–5 _Vikornál gyenge 5–5_. Tehát nem kompakt a rendszer.

Nem tekinthetünk el attól sem, hogy _bár jól hangzik, hogy a válaszoló „majd ORKC-t mond, ha érdekli a szlem”_ sokszor nem tudunk válaszolóként kényszerítő licitet mondani az induló nemes színében vagy a saját nemes színünkben. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a szlemhez _a gémhez képest_ két plusz ütésre van szükség az esetek jelentős részében. Amennyiben a 4. szín gémforsz, alacsonyan, többnyire gém alatt tudja a „+1-es” bevonni partnerét. Ez csak akkor nem igaz, ha az induló gémre _praktikusan 3 szanra_ ugrik a 4. szín után, ami viszont az én felfogásomban precíz információt hordoz: stabil fogás és gyenge lap, tehát a válaszolónak „+1-gyel” nem kell erőltetnie.

Természetesen a dolgok nem fehérek és feketék, a javasolt módszernek is vannak előnyei, de ez erősen függ attól, hogy mi volt az első három licit. A Vikor által javasolt módszer előnyei akkor ütköznek ki szerintem, amikor az induló a negyedik színre képes a 2-es magasságon megismételni első színét. Három ilyen helyzet van _és nem meglepő módon ez a három az, amikor felmerül, hogy bizonyos invit lapokat is tartalmazhasson a negyedik szín_: 1 treff–1 káró–1 kőr–1 pikk, 1 káró–1 kőr–1 pikk–2 treff, 1 kőr–1 pikk–2 treff–2 káró. Ilyenkor, elismerem, valószínűleg _rendre_ a 2 treff, 2 káró, 2 kőr lesz a legjobb felvételünk, ha a válaszolónak _közel_ egyenletes lapja van, mindenesetre jobb, mint a 2 szan/3x. Nyerünk valamennyit a réven, és veszítünk _szerintem sokkal többet_ a vámon. Azoknak, akik tökéletességre törnek, javasolnám, hogy a felsorolt három esetben az alábbi módon folytassák:

– 1 treff–1 káró–1 kőr–1 pikk: invit+, az induló 1 szan, 2 minor és 2 kőr _négyes pikk, gyenge lap!_ licitje gyenge, a többi gémforsz

– 1 káró–1 kőr–1 pikk...
...2 treff: leállás káróban vagy géminvit olyan lappal, amely nem alkalmas a természetes invitekre _2 szantól 3 pikkig_. Az induló 2 kárót mond, kivéve, ha olyan erős lapja van, amivel rálicitálna a 2 káróra – ekkor azt teszi.

...2 káró: gémforsz, kérdezi a kőr lapszámot: 2 kőr hármas, 2 pikk dubló, 2 szan szingli és van treff fogás, 3 treff ugyanez, de nincs treff fogás, 3 káró 6+, szingli kőrrel, treff fogás nélkül

– 1 kőr–1 pikk–2 treff...

...2 káró: leállás kőrben vagy géminvit _kvázi_ egyenletes lappal. Erre a folytatás mint fent 2 treff után.

...2 kőr: gémforsz, az induló elosztását kérdezi.

Ez legyen tehát a perfekcionistáké. Nekünk, többieknek, az egységesség híveinek meg legyen a 4. szín gémforsz.