Keresem a hírt a Népszabadság Online oldalán. Kulturális rovat, nagybetű: Meghalt Esterházy Melinda hercegnő. Aki lusta utánajárni, annak annyit róla, hogy egy jó családból való, majd még jobban házasodó prímabalerináról van szó, aki 26 éves korában – ahogy az újság írja – férje iránti szeretetből” visszavonult a pályáról. Gábor _vagy nekünk, tanítványoknak: A Mester_ abban a korban még egy másik pódiumon brillírozott, és még csak készült _ő mindenre _fel_készült_ a négykezes, színes lapos darabokra. És tudta, hogy a másik előbb-utóbb túljátssza őt. Hogy miért is? Hagyjuk most a sok blablát a korról és az élet rendjéről; szerintem más volt az oka. Mesterünk, mint minden valódi nagy művész: perfekcionista volt.
Számára a bridzs úgy volt szép, ha úgy zajlott, mint a mesében: az ász-király lelógós szlemek buknak, a jók meg teljesülnek.
Ha már mese, akkor el kell mondani, hogy – szerintem – azért ismerték félre Gábort a legtöbben, mert nehéz el- és befogadni, hogy valaki felnőttként is gyerek marad, méghozzá anyagilag és szakmájában is sikeres gyerek. Hisztizett és toporzékolt gyakorta – ezt kiválóan sikerült nekünk, tanítványoknak átvenni tőle. Szerencsére a szenvedélyt is, bár mi nem tudtunk olyan fanatikusan rajongani futballcsapatért, mint ő imádott Barcájáért. És persze úgy gyűlölni sem, ahogy Gábor gyűlölte Mourinhót.
Őszintén aggódtam néha, nehogy agyvérzést kapjon az asztalnál. És ez az ember otthonában, a Nyúl utcai várában úgy viselkedett, mint a világ legnyugodtabb embere. Hogy mi volt a titka? Hogyan tudta elviselni hibáinkat, hol jogos, de többnyire jogtalan okvetetlenkedésünket? A gyalázatos pletykákat és a furkálódást?
Ingeborgnak, feleségének hívják a magyarázatot. Huszonéves korától állt Gábor mellett, mindig megnyugtatta. Itt most majd mindenki siránkozik – önmagunkat és a Gábor elleni meg nem értéseinket siratjuk. Valódi felesége volt, ő a legnagyobb áldozat, nem a „magyar bridzs” – mi csak elárvultunk.
Gábor tanított meg arra, hogy Metaxát csak barátokkal igyunk, vegyük ezt végrendeletnek. Hogy mi volt nekünk? Talán parfüm, ami még jó sokáig sugároz és felüdít.
A Fradi-szlogent kissé átírva: FÉSZEK volt, FÉSZEK lesz, míg a Földön ember lesz.
Sok jó Metaxázást neked, Gábor, odaát!
