HUEN

Kezdőoldal

András Imre - 2019. március 13.

Beszorítás magyar módra I./IV – Egyszínű beszorítás (Lukács Pál)

Minden az egyetemen kezdődött. Többnapos, téli, szánkós kirándulásra mentünk, ahol esténként a bridzs szabályait tanították. Az egyik lejátszás ismertetésekor évfolyamfelelősünk belegabalyodott egy beszorításnak nevezett végállásba. Később, mikor az elérhető bridzskönyveket mind elolvastam és bennük a beszorítások kavalkádjával találkoztam, gyűjtögetni kezdtem a témához tartozó partikat. A fecnikre felskiccelt állásokat borítékokba csoportosítottam egy jövőbeni nagy rendszerezés végett. Saját elképzelésem vezérelt, a védett színek, színelemek szerint szedtem csokorba őket. Most engedve az önkényes választásnak felidézem bridzsapáink egy-egy gyönyörű partiját. A beszorítások bámulatos világából szemezgetve az egyszínű préstől jutok el a négyszínű változatig. Remélem, örömmel és büszkeséggel tölti el az olvasót, hogy a világ e kicsiny szegletében milyen maradandó művek születtek. (A szerkesztőség örömmel és büszkeséggel teszi közzé az újdonsült Bridge World-szakíró cikksorozatát. András Imre márciusi BW-cikkével játszótársaink közül Kelen Károlyt és Talyigás Pétert követi ebben a minőségében. Négyrészes sorozatunk darabjai hétről hétre szerda reggel 8 órakor jelennek meg.)

Budapesten a harmincas években a bridzsszalonokban pezsgő élet folyt, robber ért robbert. Ebből a korból számtalan érdekes parti maradt fenn. Az itt játszó bridzstudorok a világégés után olykor egymástól messze kerülve folytatták a játékot. Közülük Lukács Pál nevével bizonyára sokan találkoztak. Darvas Róberttel közösen írt könyvükben (Spotlight on Card Play) a Pesten játszott partikat csiszolták tökéletesre.

Lukács egy svéd bridzsverseny említése kapcsán ír egy beszorítás-kényszerhívás hibridről. A szerző szerint ez a technika akkor még publikálatlan volt. A cikk lényege következik:

Nyugat a pikk ásszal indult, és miután Kelet nem dobta be a dámát, a királlyal folytatta. A harmadik menet pikket Dél ellopta. Aduzgatás és a harmadik treff lopása után mindenkinél négy lap maradt.

A négylapos állásban, káróban eliminációs kényszerhívás nem lehetséges, mert Kelet beszaladó lapot tart és Nyugat alátesz. Ám Északról jött az utolsó adu és Nyugat a káró színben beszorult.

Mit tart Nyugat? KJT-t? Akkor a kárót a felvevő kiengedi, Nyugat üt, majd belehív a villába.
Talán KJ7-t hagy? Ekkor az asztalról legjobb a káró hatos hívása. Kelet kilencesét Dél a dámával fedi, Nyugat üt, de a káró nyolcas elég naggyá vált, Nyugatnak vége. Ha Kelet nem tesz kilencest, akkor Nyugatra száll az ütés és belehív a nagyvillába.

Fontos észrevenni, hogy az egyszínű szorítás működéséhez meghatározott nagyságú lapok szükségesek. Ha a káró hatost és ötöst felcseréljük, akkor az ellenvonal megakadályozhatja az egyszínű prés működést. Lényeges továbbá a sorozatbeli legkisebb lap, itt a kilences. Ha Kelet ennél erősebb és nem alszik el, akkor beszaladással lerombolja a kényszerhívást.