HUEN

Kezdőoldal

Varga István - 2015. december 20.

Egy sima szlem

Néhány héttel ezelőtt az egyik csoportomnak egy parti kapcsán az ellenvonal lapjainak kiszámolásáról beszéltem. Ez egy nagyon érdeklődő, nyitott társaság, mindig kapok tőlük érdekes kérdéseket. Most például azt kérdezték, tudnék-e mutatni nekik egy olyan leosztást, ahol ilyesmire volt szükségem. Ekkor jutott eszembe egy régebbi parti, amelyet tán már húsz éve játszottam. Az eltelt idő miatt persze biztosan lesznek pontatlanságok ebben az írásban.

Ma már talán furcsán hangzik, de éppen egy válogató elődöntőjében találtuk magunkat, Szalay Csaba–Kisgyörgy Lajos, Bárány György–Kerényi Zoltán, Bartis Béla–Varga István összeállításban. Meg is nyertük ezt az elődöntőt, a döntőben azután nagyon kikaptunk a pályafutása első szakaszában, tehát a bridzsmezőnyből való időszakos eltűnése előtt Szalay Györggyel játszó Gulyás Dánieltől és társaiktól, akik talán Holyinka Péter, Jakab Sándor és Hajdu Péter voltak.

Hogy a szimmetria teljes legyen, elődöntőbeli ellenfelünknél is játszott egy olyan játékos, aki később éveket hagyott ki, mégpedig Koltai Gábor (alias Hümér). Ez az ellenfél egyébként nagyjából megegyezett a mai Elastron csapattal – lehet, hogy már akkor is ezen a néven indultak.

Az ismertetni kívánt partiban ellenfelünk éppen Koltai volt, partnere pedig Magyar Péter. A leosztás szerintem igen jó példa a bridzsező gondolkodására, de szerencsére nemcsak saját magamról tudok beszélni ebben a vonatkozásban. Csapattársaink elbeszélése alapján ugyanis a másik asztalon hajszálpontosan ugyanígy ment a licit és a lejátszás is! Az én lapjaimat ott Linczmayer Lajos fogta.

Ilyen hosszú, alapos felvezetés után jöjjön most már a leosztás:

Indító kijátszás: a pikk dáma, de a továbbiakban nincs helye semmiféle elkalandozásnak a művészetek irányába, mert hát ezt a partit le kell játszani.

Vagyis hát van nyolc adu ütésünk és három fekete fejütés. Egy ütés tehát hiányzik. Ez szerencsés esetben megszerezhető treffben, de ha ez nem jön össze, marad a pórias kőr eltalálás. Legalábbis ez az első benyomásunk.

A treff működik akkor, ha az egyik ellenfélnek védtelen király-dámája van, ez igen halovány sansz, de szerencsére van egy plusz esély, mégpedig a szingli káró bubi és a 3–3-as treff elosztás.

Nyilván ezzel kezdjük, utána jöhet a kőr. Ütöttem a kézi pikk királlyal, majd lehívtam a káró ászt. Nem esett a bubi. Még egy adu, több ugyanis nem kellett, most treff az ászhoz. Nem jött a figura. Most már marad a kőr eltalálás, ugyebár.

Felloptam egy treffet, lehívtam néhány adut, de tudtam, hogy ez csak szórakozás. A tervem persze már rég készen állt, addig nem tettem lapot az indító kijátszáshoz.

Kétszer is azt mondtam, „marad a kőr eltalálás”. De vajon tényleg eltalálásról van-e szó? Azzal ugyebár nem kell foglalkozni, hogy mi van, ha a két kőr figura egy kézben van. (Ez persze az adott ellenfelek esetében azt jelentené, hogy előttem, mert Hümér soha nem indul el gyenge 2-sel figura nélküli színnel, de ez most mellékszál.)

A kérdés tehát összesen ennyi: ha az egyik kőr figura előttem van, a másik pedig mögöttem, mire játsszak?

Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez vissza kell térnünk a licithez és az indító kijátszáshoz. Ahogy ezt a tanítványaimnak mondani szoktam, a bridzs az információ játéka. Minél több információt tudsz begyűjteni és helyesen felhasználni, annál nagyobb az esélyed a sikerre. Persze azért azt is el szoktam mondani nekik, hogy én magam is számtalanszor figyelmen kívül hagyok vagy éppen rosszul elemzek bizonyos tényeket, és az ilyesmi gyakran vezet könnyen teljesíthető felvételek elbukásához.

És most vissza a partihoz. Aki indult (nálam Magyar Péter), hallotta (illetve látta) a partnere gyenge 2-es licitjét, valamint az én ezt követő licitjeimet, és nem kőrrel indult. Mit tudhatott a lapomról?

A 3 szan licitem egy húzós, vagy legalábbis annak tekintett minor színt mutatott, kőr fogással. A 6 káró pedig már azt is megmutatta, hogy egyrészt még az előbbieken belül is jó a lapom, és, ami ez esetben igazán lényeges, azt, hogy a kőr fogásom nem lehet például QJx, hanem biztosan van vagy ászom vagy királyom, esetleg mindkettő. (Az, hogy bubim is van, az ellenfél számára nem tudható, számomra viszont ajándék!)

Mit tegyen ezután az indító kijátszó, ha kőr dámája van, de ásza nincs? Szerintem szinte automatikus a kőr indulás. Ha például dubló ászom van, ki kell bontani egy kőr ütést, és reménykedni, hogy sor kerül rá. Én nem mernék más színnel indulni ebben az esetben.

És ha ászom van, de dámám nincs? Ha elindulok a kőr ásszal, felszabadítom a felvevő királyát. Nagyon is könnyű elképzelni, hogy ezen múlik a szlem teljesítése.

Összefoglalva: ha a két figura megoszlik az ellenjátékosok között, akkor az ász lesz mögöttem, a dáma pedig előttem! Ez nem állítható matematikai biztonsággal, de a bridzslogika alapján teljesen egyértelmű.

Lementem tehát a pikk ásszal, megadtam a kőr impasszt a bubival, Magyar Péter pedig ütött az ásszal. 6 káró egyenlő, húzó parti.

Ha helyesek az információim, hasonlóan gondolkodott (és játszott) Linczmayer Lajos is. Egyszerű játék a bridzs, ugye?