Kedélyesen tárgyaltuk a végén a Magyar Bridzs Szövetség közgyűlésén történteket, amikor Koltai Gábor egyszer csak megjegyezte: „Látjátok, öregszünk. Négyen vagyunk, és mégis már tíz perce csak beszélgetünk.” Igaza volt, tulajdonképpen nem volt sok tárgyalni való. Az előzetes mozgolódások, szó-, levél- és kommentváltások, programnyilatkozatok és programnemnyilatkozatok után valószínűtlenül békésen zajlott le az egész.
Mindannyian millió értekezleten, sorsdöntő tag- és közgyűlésen vettünk részt, pontosan tudjuk, minél nagyobb a tét, annál jobban hasonlít az összejövetel gyermekkorunk örsi gyűléseire, és mindegy, hogy úttörő- vagy cserkésztanácskozásról volt szó. Igaz, annak idején okosabb döntéseket hoztunk.
Azt kell mondanom, hogy ezúttal talán sikerült kicsit meghaladnunk a szokásos színvonalat. Én legalábbis bizakodó hangulatban indultam hazafelé. De: várjuk ki a végét. Vagy legalább a következő bajnoki szezon beindultát. _Az ötvenhat előre regisztrált küldöttből ötvennégy ott volt a rendkívüli tisztújító közgyűlésen – fotók: Koltai Gábor_
Szóval a béke azzal kezdődött, hogy Nádasi Tibor leköszönő elnök – azért köszönt le, mert a „reformkörösök” már nem bírták tovább, és új elnökséget meg új elnököt akartak – elsorolta, mi mindent sikerült a szövetségnek elérnie elnöksége 12 éve alatt.
S volt mit: „12 évvel ezelőtt a SOTE éttermében volt egy szekrényünk a sarokban, és hetente háromszor játszottunk. Ma itt van a versenyterem, vannak osztógépek, van bridgemate, mindenkinek természetes, hogy mire az esti versenyről hazaér, megtalálja az eredményeket és a partikat a honlapon. Nemzetközi eredményeink között kiemelkedő az olimpiai arany a szeniorok között, ifjúsági Eb harmadik hely, ifjúsági-vb ötödik hely, az isztambuli _a négy közé jutásért kevesebb mint fél IMP-vel vesztett a csapat Oroszország ellen!_ és a varsói _9. lett a válogatott_ open eredmény, amihez még az ifjúsági lány világbajnokság is csatlakozni fog.”
A pénzügyekről elmondta, hogy egymillió forinttal több van a kasszában, mint egy éve. A Magyar Olimpiai Bizottság 1,5 millió forinttal támogatja az ifjúsági játékosok felkészülését. Összességében 12 év alatt százmilliós támogatási összeget sikerült összegyűjteni. Tavaly tizenkét bridzsező szerezte meg az edzői végzettséget a MOB szervezésében. _A legutóbbi három elnök_
Nem részletezem tovább, még köszönetet mondott az elődjének, az elnökségi tagoknak, főtitkároknak, Bridzsélet-főszerkesztőknek, webmestereknek, közreműködőknek, játékosoknak stb., aztán a rövid beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Mindenki már az új elnökség megválasztását várta.
A tisztújítás előtt nem is lett volna több hozzászóló, ha magam nem állok föl, hogy figyelmeztessem a közgyűlés résztvevőit: a Magyar Bridzs Szövetség 90 éves múltra tekint vissza _akkor nem, most megemlítem, hogy a világháború végétől 1983-ig volt ebben szünet, igaz, a hatvanas évek közepétől az űrt betöltötte a Budapesti Bridzs Egyesület_, ennek megfelelően felelősséggel tartozunk hagyományt teremtő elődeinknek.
A választáshoz el kellett készíteni a szavazócédulákat, ez legalább időt adott arra, hogy az elnökjelölt és az elnökségi tagjelöltek ábécérendben elmondhatták, miért jó rájuk szavazni. Egy elnökjelölt volt, a hat elnökségi helyre kilencen pályáztak. _Vajon mit rejtenek a ládák?_
Homonnay Géza _elnökjelölt_: a reformisták kérték föl, az ő elképzeléseikkel részben egyetért, a leköszönő elnökség sokat tett, de „talán az utóbbi években megfáradt”.
Bárány György: pályafutása alatt nagy szervezetek irányításában vett részt, ezt tudja hasznosítani az új elképzelésekkel induló csapatban.
Boóc András: a nem professzionális játékvezetők közötti legmagasabb szintet érte el az európai szövetség minősítése szerint, fő feladatának a játékvezetés színvonalának emelését és a nemzetközi kapcsolatok erősítését tartja.
Fülöp Zoltán: nem ért egyet a folyamattal, aminek eredményeképpen itt jelöltekre szavaz a tagság, de nem programokról; nem tetszik az, hogy írásban nem lehet látni, mit tervez az új elnökség; a fő cél, hogy a taglétszám növekedjék; sem erről, sem arról, hogy honnan lesz több pénz a feladatok elvégzésre, nem tudunk semmit; ha megválasztják, akkor az átlagbridzsezőt képviseli.
Hermányi Annamária: a jövő alapja a fiatalok bevonása, de ő inkább az aktív csoportok és az idősebbek, nyugdíjasokat tudja megszólítani, a bridzstől lesz szép ez a kor; Budapesten mintegy húsz klubban bridzseznek, vagyis legalább ezer ember, akiknek nagy része nem tagja a szövetségnek.
Kovács Gergely: mint volt élsportoló _öttusa_ elsősorban az izgatja, hogyan lehet a legjobb teljesítményt kihozni egy versenyzőből, a fő kitörési pontnak az oktatást látja, ennek meg is van már a programja; a Bridzsélet főszerkesztőjeként végzett munkáját megítélheti minden olvasó; nagyon büszke arra, amit Nádasi Tibor is megemlített: a Kuttner György vezetésével végzett bridzstörténeti munkára.
Lévai Ferenc: mint tatabányai ő képviselte a vidéket az elnökségben; szerinte változtatni kellene azon, hogy a vidéki és a budapesti bridzsezők aránya nagyon messze van a vidéken és fővárosban lakók arányától, ezért fontos, hogy „gyakorló” vidéki legyen az elnökségben.
Minarik Attila nem tudott részt venni, érdekében a kanizsai egyesület elnöke, Fenyves Jenő szólt: szerinte is erősíteni kell a vidéki egyesületeket, tarthatatlan, hogy gyors ütemben fogynak vidéken a játékosok; további hozzászóló volt Molnár Ferenc, aki kiemelte, hogy Minarik két vidéki egyesület létrehozásában is fontos szerepet játszott; váratlanul hozzászólt Homonnay Géza is, aki elmondta, hogy a kilencvenes években elnökségi tagként Minarik mentette meg a szövetséget a megszűnés szélén.
Szetei Zsolt: kötekedőnek, összeférhetetlennek tartják őt, pedig csak nem szeret szó nélkül elmenni a hibás döntések, a nemtörődömség, a lustaság mellett; támogatja a „reformkör” kezdeményezését, de program nélkül szerinte sem lehet testületet választani; a Kibic egyesület vezetőjeként emelte ki az amatőr játékosok bevonásának jelentőségét, szerinte a menők tahósága az egyik fő motívuma távolmaradásuknak a versenyektől; ő az amatőrök védelmét és ezáltal a taglétszám növelését tartaná feladatának.
Zoller Róbert: amire ő vállalkozik, nem más, mint az úgynevezett business administration.
A titkos választás ezután következett. Eredménye:
Elnök:
A közgyűlés 54 leadott szavazatból 52 igen és 2 érvénytelen szavazattal az MBSZ elnökévé választotta
dr. Homonnay Gézát.
Elnökségi tagok:
Az elnökségi tagokra 54 leadott érvényes szavazólap érkezett.
A közgyűlés 48 szavazattal az elnökség tagjává választotta
Kovács Gergelyt.
A közgyűlés 47 szavazattal az elnökség tagjává választotta
Bárány Györgyöt.
A közgyűlés 39 szavazattal az elnökség tagjává választotta
Boóc Andrást.
A közgyűlés 36 szavazattal az elnökség tagjává választotta
Zoller Róbertet.
A közgyűlés 35 szavazattal az elnökség tagjává választotta
Hermányi Annamáriát.
A közgyűlés 30 szavazattal az elnökség tagjává választotta
Minarik Attilát.
Szavazatot kapott még
Fülöp Zoltán _27_, Lévai Ferenc _26_, Szetei Zsolt _15_.
Az ellenőrző bizottság tagjai:
A bizottsági tagokra 54 leadott érvényes szavazólap érkezett.
A közgyűlés 41 szavazattal az ellenőrző bizottság tagjává választotta Makara Klárát.
A közgyűlés 38 szavazattal az ellenőrző bizottság tagjává Riesz Bíbort.
A közgyűlés 33 szavazattal az ellenőrző bizottság tagjává választotta Sándor Judithot.
Szavazatot kapott még
Pásztor Szilvia _29_.
Vagyis az egyetlen női jelölt bekerült az elnökségbe, a két vidéki jelölt _Lévai, Minarik_ közül egy lett elnökségi tag, a két éles kritikát megfogalmazó jelölt _Fülöp, Szetei_ egyike sem kapott elég szavazatot. Az ellenőrző bizottság nőkből áll. _Az új elnökség mínusz a távollévő Minarik Attila plusz Mezei Katalin főtitkár első egyeztetése_
Új tagegyesület:
A Palatinus Bridzs Egyesület kérte felvételét az MBSZ-be. A közgyűlés egyhangúlag felvette tagjai közé a Palatinus Bridzs Egyesületet.
Amit majd számon kérünk – gyorsinterjú az új elnökkel, dr. Homannay Gézával
– Hány versenyengedélyes tagja lesz a szövetségnek a ciklus végén?– Most hány van, ötszáz? Akkor hatszáz. Én nem ígérgetni akarok, de elérni valamit, 20 százalékos növekedés jó volna. _Készül az új elnök első interjúja_
– Honnan jönnek majd?
– A taglétszám emelésére három lehetőség van. Fiatalokat megtanítani bridzsezni és behozni tagnak, a bridzsező amatőröket valamilyen típusú taggá tenni, és a bridzstől elpártolt versenybridzsezőket visszahozni. Ezek a program legfontosabb részei. Az utolsóval kapcsolatban az a véleményem, és ha máshogy nem, saját anyagi erőmmel keresztül viszem, hogy az I/b osztály alatt ne kelljen falat _screent_ használni. _Később kiderült, úgy érti, hogy könnyen szét- és összerakható falat szeretne a teremben látni – K. K._
– Ha egy fiatal bejön a versenyterembe, imponál neki a fal, ebből látja, hogy ez komoly dolog…
– Oké, akkor ambicionálja a feljutást az I/b-be, hogy játszhasson screen mögött.
– Honnan lesz pénz?
– Mostanában nem folytam bele a szövetség pénzügyeibe. Nem tudom, honnan van pénze, de működik, tehát van valamennyi. Az egyik forrás a tagdíj, de nyilván nem megoldás az emelés, legföljebb a taglétszám növelésével lehet így többet szerezni. Hogy a tehetős tagok szponzorálják, azt valahogy meg kell oldani. Az államtól sokkal többet nem remélhetünk.
– Az utóbbi időben a komoly nemzetközi verseny rendezésére tett kísérletek nem jártak túl jó eredménnyel. Bármennyire jó ötlet volt, nem valósult meg a „dunai hajóbridzs” és a szuperdrága verseny sem. Lesz még valaha nálunk nemzetközi torna?
– Egyszer meg kell győzni egy tehetősebb szponzort, és rávenni néhány vonzó nevet, hogy vegyenek részt a versenyen. De addig is van az a terv, hogy a 2016-os csapat Eb-t Budapest rendezhetné meg. Húsvétkor lesz a szenior szuperkupa: az olimpiai bajnok magyar csapat játszik a világbajnok német ellen, Áder János köztársasági elnök vállalta a védnökséget. Erre idejön az európai szövetség elnöke, a francia Yves Aubry, akkor kell mutatni neki megfelelő helyszíneket. Ha megtetszik neki valamelyik, akkor szinte biztosan miénk a rendezés joga. A szükséges 50 millió forintot – ami a licencdíj és a szükséges felszerelés ellenértéke – az állam megígérte. További bevételt pedig a jutalék hozhat a szállodáktól, hogy kapnak 800–1000 vendéget erre az időre. Kezdtem a bridzsezők kapcsolatai után keresgélni, és váratlanul Keszthelyi Kristóf sporttárstól jött az ötlet: az új FTC-stadionnak lesz egy háromezer négyzetméteres kongresszusi központ része. Ez megfelelő volna, de gondot okoz, van-e elég szállodai férőhely a közelben.
– De nem lehet mindent állami támogatással megoldani.
– Persze, hogy nem, magunknak kell felépítenünk a saját sportunkat, és közben kihasználni, ha az állam is tud segíteni, például abban, hogy mellénk áll, ha van mihez. Az Eb mellé is lehetne szatelitversenyt szervezni, amelyen már elindulhatnak a nem válogatott játékosok is. Szóval, ha elkezdünk utánajárni, sok-sok ötlet jön elő, amire eddig nem gondolt senki. Már csak meg kell valósítani őket.
