" width="149" height="84">kontrakep.jpg" />
Ez a konvenció a Fanni konvenció egyszerűsített változata, amit már publikáltam a Bridzséletben hozzávetőleg tíz éve. Sok sikert a használatához!
Az megjelölés 3 fázist jelez:
1. fázis: forszos helyzet teremtése, ha még nincs magától _például 1-re 2, 2 treff vagy 2 szan indulás_
2. fázis kooperációs kontra vagy rálicitálás
3. fázis: egy kooperációs kontra után a többi kontra már büntető
Melyek a forszos helyzetek?
– Az 1x_1-es magasságú természetes színindulás_–_kontra_–rekontra _legalább 10 pont, minimum invit_ licitmenet
– 1-re 2 után, ha az ellenfél közbeszól
– 2 treff abszolút forsz után _itt lehet a konvenciót saját ízlésünkre szabni_
– Ha az 1 szan indulásunkra az ellenfél mesterséges közbeszólást alkalmaz, a mi kontránk ekkor card showing, legalább inviterőt ígér _és büntető szándékot_
– Ha 1 szan indulásunkra az ellenfél mesterségesen kontrázik _például DONT_, ekkor a rekontra card showing, legalább inviterőt ígér _és büntető szándékot_.
–1x–_2szan_. Kifejezetten hasznos a card showing kontra olyankor, ha az ellenfél mesterséges kétszínű lapot mutató közbeszólást alkalmaz _Michaels, Ghestem vagy szokatlan 2 szan_, ekkor a kontra card showing, legalább inviterőt ígér _és többnyire büntető szándékot_.
A közös alaphelyzete ezeknek a forszos szituációknak, hogy 23+ pontot deklaráltunk a vonalon, és az ellenfél közbeszólt.
A konvenció használata
Az használatával a következő opciók állnak rendelkezésre:
1. Passzolunk büntető kontrával és jó elosztásos lapokkal _2 opció egyben_
2. Licitálunk gyenge elosztásos lapokkal
3. Kontrázunk minden olyan esetben, amikor fel vagyunk készülve arra, hogy a partner büntető kontrával erre passzolni fog. Ez az összes eset túlnyomó többsége
1. Elpasszoljuk a kontrát vagy rekontrát, ha a partner ezzel vezeti be a forszos helyzetet, és a lapunk erre alkalmas. _1 kőr–_kontra_–rekontra–_passz_–passz, illetve 1 szan–2 treff _mesterséges, például majorok_–kontra–_passz_–passz
Ezután – vagy ha a helyzet már forszos volt, amikor az ellenfél közbeszólt, például 1-re 2 után – a helyzet a következő.
Ezekben a helyzetekben az ellenfélnek licitálnia kell, amire mi:
Passzolunk, ha büntető kontránk van. Ha a partner az ellenfél licitjét megkontrázza _azaz tűri a büntetést, innen kooperatív, azaz C-kontra_, és az ellenfél passzol, akkor mi is passzolunk.
Ha az ellenfél tovább menekül, büntető kontrát játszunk.
Ha erős elosztásos lapunk van, akkor az ellenfél licitjére passzolunk, és a partner C-kontrájára licitálunk. Ez után mindig gémforsz helyzet van. Ha a partner licittel nyit újra, ami igen ritka, tekintve, hogy mi általában rövidek vagyunk az ellenfél színében, akkor arra ACOL _nem gémforsz_ helyzetkezeléssel rálicitálunk. Ennek oka az, hogy a partner nem látja, hogy milyen lapunk van, és mert büntető kontrával nem feltétlenül van gémforszunk.
Az ACOL helyzetkezelés az ACOL négyes színű indítású természetes rendszerből származik az 1-re 2 helyzetekben, például 1 kőr–2 treff. Ilyenkor az induló színemelése és a legalacsonyabb szan licit gyengeséget mutat, _maximum rossz 14 pont a legalább invit lappal szemben_, új szín a 2-es magasságon megint egy menetre kényszerít, míg a felüllicit és a 3-as magasságú új szín licit gémforsz. Ha az induló gyengeséget mutatott, vagy fenntartó licitet adott, a válaszolónak teljes erővel kell jelentkeznie, azaz saját színt vagy 2 szant kell mondania pont inviterős lappal, míg a felüllicit és a 3-as magasságú új szín licit gémforsz.
A partner mindig kontrával nyit újra, ha elbírja a büntető passzt _beleértve a saját büntető kontráját is_. Ezután mi passzolunk büntető kontrával és licitálunk gémforszos, elosztásos lappal. Ha licittel nyit, nem bírja el a büntető kontrát _ACOL_.
Ezen elv alól egyetlen kivétel van. Ha látjuk, hogy a partner erős, egyenlőtlen lappal ki fog menni, és nekünk van büntető kontránk, tudunk szan licittel újranyitni. Ez figyelmezteti a partnert a várható nagy miszfitre a vonalon. Ez különösen fontos 3 szan magasságában, amikor biztosak lehetünk benne, hogy ha kontrával nyitnánk, a partner 4 valamit mondana, és azt nem jól tenné.
Egy példa:
Passz: büntető kontrám van, például: AKxx, AQBxx, xxx, x
Licit: gémforsz, természetes, például x, AKxxx, KQBxx, Ax lappal
2. Azonnal licitálunk olyan gyenge, egyenlőtlen lappal, amely nem alkalmas az ellenfél megkontrázására _ACOL helyzet_.
Egy példa:
_1_ gyenge, egyenlőtlen lap, passzolható, és megállhatunk a saját színeinkben és 2 szanban.
3. Kontrázunk bármely olyan gyenge vagy erős, egyenletes vagy egyenlőtlen lappal, mellyel elbírjuk a partner passzát _C-kontra_.
Egy példa:
_1_ Semleges kézzel kontrázunk, illetve bármilyen olyan kézzel, amellyel nem bánjuk a partner büntető passzát: például háromlapos pikk és egy szingli minor tökéletes ebben a helyzetben.
A partner most passzol, ha büntető kontrája van, és licitál _ACOL stílusban_, ha nincs.
A megoldás két előnnyel bír: nem kontrázunk meg alacsonyan olyan felvételt, ahol 2–2 vagy 3–2 adunk van _kivéve a mans-bell bizniszdöntést_, és az egyik ellenfél még nem tudja, hogy a vonala nagy bajban van, hiszen nem büntető kontra hangzik el. Így könnyen lehet, hogy a most soron lévő ellenfélnek kéne menekülnie, de nem teszi, hiszen még nem tudja, hogy lesz-e büntető passz!
Licitek a negyedik pozícióban
Ha a negyedik helyen kerülünk sorra, akkor a partner már passzolt, így vagy erős elosztásos lapja van, vagy büntető kontrája. Mivel az első esetben partnerünk mindenképpen licitálni fog, így a büntető kontrára készülünk fel. Bármely olyan lappal kontrázunk, amellyel bírjuk a partner büntető kontráját, és ACOL stílusban licitálunk, ha nem bírjuk.
Egy példa:
Kontra: fel vagyunk készülve a partner büntető passzára
Természetes és
nem
gémforsz módon licitálunk _ACOL stílus_ olyankor mindig, amikor nem bírjuk el a büntető passzt. A helyzet azért nem gémforsz, mert a partnernek lehet gyenge lapja és büntető kontrája pikkel, nekünk meg csak géminvit lapunk.
