A bridzset ütésre játsszák, tehát természetes, hogy ütéseket szeretnénk nyerni. Többnyire magasítással, impasszal kísérletezünk, erről most nem ejtünk szót. Néha fifikásabb módon gazdagodunk ütéssel. Egy-egy technikás lejátszás megmarad emlékeinkben, mindig szívesen emlékezünk ezekre a partikra. Idesorolnám az adus csínyeket, a foghatatlannak tűnő aduk becserkészését, az aduszöktetéseket, a jópofa kényszerhívásokat. Részben a kényszerdobások is idetartoznak. Mai szóhasználattal beszorításról beszélünk, most induló cikksorozatomban ezt a területet szeretném részletesebben kivesézni.
A beszorítások világa kettős arcot mutat. Néha magától értetődik, máskor felfoghatatlannak tűnik. Ezt a témát harminc éve boncolgatom. Kis cetlikre gyűjtöttem a leosztásokat, majd elvégeztem a csoportosítást. Amikor belemélyedtem egy-egy résztémába, az alapos elemzés új gondolatokkal gyarapította ezt a csodálatos világot. Természetesen ezt a hatalmas anyagot nem lehet pár cikkben feltárni. Most inkább a gyakorlatban előforduló facsarásokat venném górcső alá. Bemutatom a beszorítások elvi működését és az odavezető utat.
A beszorításokhoz tartozó fogalmak
A gyakorlati partik előtt alapfogalmakat tisztázunk. A nevükből könnyen kitalálható a jelentés, ezért rövidre fogjuk a témát.
Fenyegetés, fenyegető lap
: Lap, amely még nem ütés, de ha a védelem meggyengíti a színt, ütéssé válhat. A fenyegető lap állhat magában, de lehet mellette biztos ütés is. A fenyegetés
izolált
, ha csak az egyik védő tartóztatja fel és
közös
, ha mindkét ellenfél védi.
Többszörös
, ha a szín meggyengítése egynél több ütést ad.
Szorító, szorító lap
: Lap, amelynek lehívásakor a védelem dobása kihasználható.
Hídindító
: Lap, amely a fenyegetés színében levő biztos ütéshez vezet.
Fenyegető szín
: Fenyegető lapot tartalmazó szín.
Kritikus szín
: Ütéskiadásos esetben használatos fogalom. Az ellenfél színbeli belehívása valamilyen formában ütést ad.
Szabad szín
: Fenyegetést nem tartalmaz, szabadon lehívható.
Egyoldali beszorítás
: Egy ellenfél a védő. Ő tartja a fontos lapokat.
Kétoldali beszorítás
: Mind a két ellenfél részt vesz a védelemben.
Kétszínű beszorítás
: Két színben vannak fenyegetések.
Háromszínű beszorítás
: Három színben vannak fenyegetések.
Összütéses beszorítás
: Ütés nem adható ki.
Ütéskiadásos prés
: A szabad szín lehívását követően ütéskiadás történik, és csak ezután magasodik a fenyegetés.
Színelem
: A védelem elhelyezkedésének képletszerű bemutatása. Például az AB–AC védelem szerint háromszínű a beszorítás, mert A, B, C a három érintett szín, melyből az A-szín közös védelmű, a másik kettő pedig izolált.
A beszorítások elvi működése
Az összütéses kétszínelemű prések megjelenítésével kezdjük, a bonyolultabbak hasonló alapelveken működnek. Tehát az alapelvek tisztázása a legfőbb feladat. Több ismertető irodalom is a következőkben felsorolt négy kitételt követeli meg. Kivételek akadnak, ezek tisztázása később lesz esedékes.
– Csak egy védő tartja a két fenyegető szín védelmét.
– Létezik átmenet az egyik fenyegető színben.
– Legalább az egyik fenyegetés a védelem után helyezkedik el.
– A lapszám eggyel nagyobb az ütésszámnál.
Nézzünk egy példát. Észak hív, nem adhat ki többet.
Pikk: fenyegető szín, biztos ütéssel
Kőr: kézbeli fenyegetés, beütés nélkül
Treff: szabadon lehívható szín, a szorító
Treff hívásra ha Kelet pikket dob, a pikk bubi lesz ütés, ha pedig a kőr ászt, akkor a kőr király.
Feltételek ellenőrzése:
– Kelet az egyetlen védő, ő tartja a két fenyegetés védelmét.
– Pikkben létezik átmenet, mert a treff ász kézben üt, onnan fut hídindító.
– A kőr fenyegetés a védelem után helyezkedik el.
– Három lap, két ütés, vagyis 3–2=1.
Mi történik, ha nem állnak fenn a kritériumok?
– Ha Nyugat védené a kőrt, nem lenne egykezes védelem.
– Ha a treff kettest felcserélnénk az ásszal, a szorító lehívása után nem lenne hídindító, nem létezne átmenet.
– Ha a kőr király az asztalon lenne _kézben egy kőr kettes_, akkor Kelet a fenyegetések után ülne, az asztal hamarabb szorul.
– Ha mindenkinél eggyel több lap lenne, mondjuk Északon és Délen egy-egy kis pikk, a védőknél egy-egy káró, akkor a védelem kárót dobna, nincs prés.
Minthogy a partik jelentős részében a feltételek nem állnak fönn, nem történik beszorítás. Következő cikkeinkben feltérképezzük a beszorításokhoz vezető utat, majd színelemű facsarásokkal ismerkedünk.
Egy probléma a következő részből
Dél 6 szant játszik. Nyugat treffel kezd. Asztalon ütünk, kipróbáljuk fő esélyünket, káró impasszt adunk. Nyugat üt, visszavágja a káró bubit. A védekezés hagyott nekünk egy sanszot, látjuk?
