Kezdőoldal

Véget ért a nyílt csapatverseny is, ahol végül az angol Mossop győzedelmeskedett soraiban olyan általunk is ismert játékosokkal, mint a Hackett ikrek, vagy Alex Hydes, akivel szinte minden évben Pulában is találkozhatunk, és idén elképesztő sikersorozattal előbb a négy nagy amerikai verseny egyikét, a Vanderbilt-kupát, majd egy neves angol csapatversenyt nyert meg, és ezt tetőzte be ezzel az Európa-bajnoki címmel. Az Eb honlapja itt érhető el.

Az első negyedet a holland Netherlands Blue nyerte 24–8-ra, ennek java, 11 pont ebből a partiból származott:

Bár a hollandok bánkódtak, hogy kimaradtak az esélyes, bár pont alatti nagyszlemből, ehhez még a tökéletes pikk illeszkedés is kellett, és persze a 3–2 treff, ami nélkül bukna a magas felvétel. Ez végül azonban másként hozott szvinget, az angolok csak 3 szanig jutottak.

A második szettet a hollandok újabb 11 pont írásával kezdték, a folytatás azonban nem nekik sikerült jobban, hiszen a következő 7 írás az angoloké lett, bár igazán nagyot csak egy leosztásban szereztek, ahol az 5–4-es adut (K8xxx – A109x) óvatosabban kezelő egyik Hackett fivér elkapta az Északon lapuló QJxx-t, így csak egyet adott ki, 12 pontért.

Érdekes azonban a második holland írás volt, ahol nehéz döntéseket kellett hozni egy erős lappal.
Az egyik asztalon természetesebb licit után jobb felvételhez jutottak:

Itt Észak jelezte jó lapját, majd Délre bízta a döntést, és a felvétel egyet bukott.

A másik asztalon azonban a legalább dublót ígérő 1 treff után nem derült ki a káró fit, így Északnak még jönnie kellett.

Miután Kelet 4 kőrrel jelezte, melyik két színe is van, Északnak keresnie kellett a minor fitet, amit meg is talált, Nyugat pedig kontrával igyekezett jelezni, hogy ez épp jó felvétel lesz (az 5 káró egyet bukott volna), testvére azonban úgy vélte, ez valamilyen jó lap kell legyen, tehát licitált még egyet a teljesítésben bízva. Az asztal bizonyára csalódást okozott neki, ő is csak kilencet tudott ütni, és 5 pontot veszített az ügyön. (A Délen ülő Molenaar a 4 szan–passz után hosszú időre elhagyta az asztalt, visszatért, majd Nyugattal ment el újra az asztaltól, legalább negyedóráig állt a játék az 5 káró licit előtt – a szerk.)

A harmadik negyed csendesen kezdődött, bár előbb Mossopék mondtak be egy jó bell gémet, ami ugyan adu indulásra bukik, de ezt elmulasztotta Van Lankveld, a túloldalon pedig az aktív 5 kárót akciószerűen megkontrázták lopásra, de az csak 300-at bukott, ezt azonban egy jó bell szlemmel ellensúlyozta a narancs együttes.

Az angolok összesítésben 2 ponttal vezettek, amikor nagy hajrába kezdtek: két kitűnő szlemet mondtak be, amit (kicsit váratlanul) a hollandok nem, majd egy agresszív kizárást talán túl jó lappal emelt gémre Van Lankeveld, így a –500 ugyan jó mentésnek tűnt, de nem a –200-zal szemben. Mindig mondom én, hogy ne mentsünk, mert sok baj lehet…

57–15-re nyerte a 14-est az angol egység, és ezzel megfordította a meccset, 35 IMP előnnyel fordult a döntő menetre.

A negyedik negyed ezután már nem tartogatott meglepetéseket, ezt a Mossop csapat 13 ponttal nyerte, így összesítésben 114–66-os, magabiztos győzelmet arattak az angolok (Jason Hackett, Justin Hackett, Alexander Hydes, David Mossop, Edward Jones, Thomas Paske), gratulálunk! Az ezüstérmet a Netherlands Blue csapat szerezte meg (Danny Molenaar, Berend Van Den Bos, Joris Van Lankveld, Tim Verbeek).

Az a heti kérdés: ki licitáljon pikket? Az angolok könnyen megtalálták, és szürrel vitték haza a 4 pikket, a hollandok azonban „elvesztették”:

Már az 1 kőr indulás is kétséges, bizonyára vannak, akik 1 pikkel indítanák ezt a lapot természetes rendszerben, azonban a második körben, bizonyára az információs kontra miatt úgy vélte Van Lankveld, hogy kár próbálkozni a pikk színnel, inkább a stabil kőrjét ismétli. Nos, a 4 pikk mindig benne van, míg a 3 kőr ráadásul el is bukott, így az angolok 11 pontot szereztek. A mai tanulság: ne féljünk az ellenfél információs kontrájától, ettől még játszató lehet az általa ígért szín (a kontra pedig teljesen normális azzal a lappal).

Folytatódtak a párosversenyek is, ahol a nyílt párosok közt befejeződött a hatfordulós, kétnapos selejtező, csütörtökön 3 fordulós középdöntővel folytatják, míg a nőknél és a szenioroknál már a tegnapi előselejtezők után középdöntőket rendeztek, holnapi döntőkkel. Érdekesség, hogy az általunk is ismert, korábban is említett, osztrákból franciává vált Smederevac angol partnernőjével magasan nyerte a női középdöntőt, és jutott természetesen a döntőbe.

A nyílt versenyen szerepelnek magyar játékosok is, itt messze legjobban a magyar–izraeli kettős, Lakatos Péter és Alon Birman szerepel, akik kedden a harmadik fordulót 70% feletti teljesítménnyel nyerték, és az első 10-ben, vagy annak közelében tanyáztak végig, és magabiztosan jutottak tovább végül a hetedik helyen. További párjaink váltakozó sikerrel játszottak, a Dumbovich––Winkler pár gyengébb első nap után feljebb lépett, és a 80-100 hely közt mozgott nap közben, végül az utolsó fordulót 67% fölötti eredménnyel egyenesen meg is nyerték, így a 41. helyen jutottak simán tovább. A másik három pár, azaz sorrendben Hegedűs–Szegedi, Vikor–Fehér és Szabó–Hodosi alulról ostromolták az 50%-ot, inkább kevesebb, mint több sikerrel, így velük holnaptól a B-döntőben találkozhatunk, ahonnan jó játékkal még van esély a nagydöntőbe jutni, amit pénteken és szombaton rendeznek.

Sokan kérdezik, hogyan lehet megtudni egy adott forduló eredményét külön, nem az összesítésben. Nos, ha megnyitjuk a forduló hivatalos, összesített eredményét (tehát nem a futó eredményeket), és ott megkeressük az általunk megtekinteni kívánt párt, az ő helyezési számukra kattintva láthatóvá válik a privát szkórjuk, partiszámokkal, ellenfelekkel, százalékokkal, és az adott forduló, valamint az összesített eredményükkel is. A parti számára kattintva pedig látható, hogy az egész mezőnyben ki ki ellen, és mit ért el (pl. 4pikk = –420), szerencsés esetben a parti diagramjával, bár ez most épp nem látható benne, ezért nem is tudunk a párosversenyről részletesebben tudósítani.