Svédország legjobb szeniorjai voltak az ellenfelek Lille-ben, az olimpiai elődöntőben. A negyeddöntőhöz hasonló kiegyenlített csatát hozott a döntőért folyó küzdelem, de azért itt nem az utolsó leosztásban dőlt el továbbjutás. Mondjuk a lényeg itt sem az arányokon, hanem a győztes kilétén van – és az ezúttal is Magyarország lett!
Elődöntő: Svédország
Azt hiszem, hogy az előző nap után kicsit feldobódva, kicsit fáradtan, de egészséges önbizalommal ültünk asztalhoz – a szokásos reggeli fordulós béna kezdésre számítva.
A kibicek csapatba vetett bizalma nagyon megerősödött. A többség biztosra vette, hogy a változatos jelentésű augusztus 20-i ünnep újabb tartalommal fog bővülni. Hiszen a svédek közül Morathot 1971-ben Magyar Péter Cziffrusekkel is csaknem megelőzte a Gellértben, a meghívásos pároson! A felfokozott érdeklődést jelezte, hogy a BBO kommentátorállásait megtöltötték a hazai szakértők: Harsányi Józsi, Szalay Gyuri, Szőts Gabi, Kelen Csárli egymás kezéből kapkodták ki a „mikrofont”. Külföldi már alig jutott szóhoz. A legfiatalabb szóvivőhöz, Gulyás Danihoz fordultunk.
Gulyás Dani:
„Őszintén szólva már a négybe jutást nagy sikernek tartottam. De láttam, hogy jól megy a csapatnak a játék. Így aztán megjött az étvágy. Bár a pártatlan kommentálás követelmény a BBO-n, néhány „good guys” azért becsúszott.”
A svédek – számomra meglepetésként – Morathék nélkül kezdtek, és túlzás nélkül állíthatom, hogy a szerencsével nem álltak hadilábon. Az egyik párjuknak az 1 treff indulása 8–15 pont volt ötös nemes nélkül, az 1 káró meg ugyanez, csak ötös nemessel – de nem is folytatom, mert még valaki kedvet kap hozzá. Erre a mesterséges rendszerre a meccs elején egyszer sem fizettek rá, és ez a tény Öcsit meglehetősen bosszantotta!
A hetedik leosztás hozta az első nagyobb írásunkat!
Öcsiék jó licittel felvették ezt a szlemet, amit a 4–0 adu se bántott, a mi asztalunknál a svédek szerencsére megálltak 4 kőrben.
Gulyás Dani:
„Nekünk, fiatalabbaknak szokatlan volt Miklós és Misi különleges konvenciókat nélkülöző, mégis eredményes játéka. Pedig aranyigazság, hogy jó utat a járatlanért... Azóta mi is kiiktattunk néhány időnként eltévesztett relét a rendszerünkből.”
Egy kalandos pozitív írás:
Az 1 treff indulásra – ez is kiverte Öcsinél a biztosítékot – 1 káróval _valamelyik ötös major, 8–15 pont_ szóltak közbe, Misi kontrájára a 3 kőr pedig gyenge lapot ígért mindkét nemessel. Öcsi 5 treffjére rámondták az 5 kőrt, és erre Misi még 6 treffet is mondott! Mivel nem volt világos, hogy kinek van itt lapja, ezért a negatív szlemkontra csapdájába estek, a kontra elmaradt. Írni tudtunk a partin, mivel nálunk teljesen normális licit ment, bemondtuk a 4 kőrt, lementették, ezután megkontráztuk az 5 treffet, tehát nálunk +500, odaát –300 volt az eredmény.
Az első 16-ot várakozás felett teljesítettünk, hiszen csak két ponttal mentek a svédek.
A szünet megbeszéléssel telt el. Öcsi kifejtette nekem, hogy nem szeretne ez ellen a svéd pár ellen játszani. Péterrel megbeszéltünk pár dolgot, pl.: light közbeszólást az 1 káró indulásuk után, főleg ha treffünk van _keresgessék csak a nemes színüket_, és taktikus védekező emeléseket az 1 káró közbeszólásuk után. Bárány Gyurinak meg nagyon oda kell figyelnie a line-upok kitöltésére, ha mi ültetünk, és ki kell szimatolnia a svédek szándékát, ha ők vannak soron.
A második szegmens már meghozta a vezetést. A második partiban minden asztalon 4 kőr volt a felvétel pikk kilences indulásra _a mi meccsünkön mindkét asztalon kontrázva_. Nézzük Péter játékát.
A pikk kilencesre Dél a dámát tette, Péter ütött az ásszal, és kis kőrt hívott, ütött az asztalon. Káró következett, Dél ütött az ászával, és pikket hívott, amit a tízes ütött. Most treff király, treff ász, káró lopás, pikk király következett, amit Északnak lopott – felüllopás, káró lopás, újabb pikk következett, és Észak megadta magát! Bármit csinál, nem tudja megakadályozni a teljesítést. A mezőnyben egyedül Péter csinálta meg ezt a 4 kőrt!
A másik asztalon is kőr volt a második hívás, ezt Öcsi azonnal ütötte az ásszal és kőrt hívott! A felvevő most csak úgy tudott volna teljesíteni, ha megfogja a treff dámát, majd külön üt az aduival. Nem így történt, és ezzel a 12 IMP-vel átvettük a vezetést.
Ebben a 16-ban jelentős előnyre is szert tehettünk volna, de egy szlemben a rossz helyen lévő adu királyon _most jó lett volna az adu királyt ásznak sorolni_ és Miklós fájós fogára bevett gyógyszer miatt elnézett liciten elment néhány pont. Így is 8 IMP előnnyel fordultunk.
A harmadik etapban végre sikerült kipróbálni a friss ötleteinket, megérkeztek hozzánk Öcsi kedvencei, az 1 treff-1 kárós okosságot játszó ellenfelek. Részletesen ismertettem a 2 treff és 3 treff közbeszólásunkra vonatkozó megállapodásunkat, és az erőszakos emelésekre is felhívtam figyelmüket. Elnézően mosolyogtak, nem gondolták volna, hogy az eredmény felülmúlja majd a várakozásainkat is!
Pedig nem indult jól. Bemondtak egy impasszos szlemet _–11 IMP_, majd újabb 9 pont következett nekik egy erőltetett, háromszor bukó 3 szanunk miatt. Aztán mi jöttünk:
Szerencsésen alakult a licit, így treff indulást kaptam, amit a bubival ütöttem, és kőrt hívtam. Abban bíztam, hogy az ellenfél a treffet fogja erőltetni, és amíg a kőr ütés_eke_t kidolgozom, a káró átmeneteimet nem bántja. Dél jól játszott: kihagyta a kőr bubit _ha nem teszi, három kőr ütéssel simán megvan a parti_. Ezután nekem kellett a treff ászt eltakarítanom az újabb kőr hívás érdekében. Észak ütött és kárót hívott – kilences, dáma, király –, majd a káró ásszal kézbe jöttem _Dél treffet dobott_. Lehívtam a kőr királyt, és mivel Észak kárót dobott, kiengedtem neki egy pikket. Kárót hívott vissza, amit ütöttem és visszahívtam, ezután bele kellett hívnia a pikkbe, és ha nála lett volna a király, akkor is teljesítek. A pikk impassz persze ült, és úgy is üthettem volna kilencet, a másik asztalon viszont elbukták ezt a 3 szant, mivel Észak az átmenetgyilkos káróval indult.
A következő partin is írtunk, de annak következménye is lett – a slusszpoén a következő 16 előtt csattant.
Öcsiék ellen nyolcat ütöttek az 1 szanban. A mi licitsorozatunkban az 1 szan licitem nem volt trükk _a rendszer szerint azt kell licitálnom_, Péter 2 szanja se az, hiszen lehet akár két nemes színem is hármas treffel, és az én 3 szan licitem is indokolt volt, mert az a tapasztalatom, hogy a 2 szant sokkal gyakrabban bukja meg az ember, mint a 3-at.
Pikk indulást kaptam, kicsi, dáma, ász. Kis treff az ászhoz, kőr az asztalról, majd a treff bubi következett – baloldali ellenfelem tisztességesen jelezte a hármas treffjét _nagy-kicsi_, ezért némi gondolkodás után beütöttem a királlyal, hátulról szépen esett a dáma! Trapp fejcsóválva nézett rám, én meg rámutattam az asztalon fekvő treff hármasára, hogy érezze, mennyire tisztelem és mennyire bízok benne! A négy treff ütéssel már otthon volt a parti, kis segítséggel végül 11 ütés lett belőle.
Utólag nézegetve a BBO-közvetítést, a kommentátorok is meg voltak elégedve ezzel a két felvevőjátékkal, de hogy miért játszottam így a treffet, arra nem biztos, hogy rájöttek.
Gulyás Dani:
„Az az igazság, hogy a kommentátorok mindig elégedettek voltak, amikor a magyarok írtak.”
Treff indulás után a svéd felvevő eltalálta a játékot – ekkora szerencséje volt vagy belelátott a lapokba? Nagyjából ez utóbbi történt, ugyanis a licitből minden kiderült. A treffről tudta, hogy pontosan három van Északon, káróból tehát legfeljebb három lehet, pikkből pedig legfeljebb négy – ezekből nem túl bonyolult matematikai művelettel kijön az, hogy a kőrök száma legalább három. Ha Misi mondott volna 3 pikket, akkor olcsón menthették volna a 4 kőrt, de tőle úgy nézett ki, hogy ha a partnerének nincs több licitje, akkor az ellenfélnek lesz gémje, nem nekik, és pont a 3 pikkel fogja „bemondatni velük”.
Nálunk a svéd Észak nem indult el, és Dél se lépett be, mi pedig kimaradtunk abból a gémből, amit az ellenfél licitje nélkül nem nagyon lehet teljesíteni. Kilenc aduból impasszt kellett volna adni az adu dámára feltételezve, hogy aki nagy valószínűséggel szinglivel indult, annak az aduja is szingli.
Öcsiék licitmenete lefordítva: nekem kőröm van, nekem káróm, nekem nincs nagy lapom, nekem pikk fogásom van, de treff nincs, az nekem se nagyon van, akkor most nem lesz jó a 3 szan _ez is egy módszer, de biztos vannak nála jobbak_.
Gulyás Dani:
„A mai gyenge/erős szan alapú rendszerekkel ritkán jutunk minor gémig, de ellenfeleink sem indulnak treffel 3 szan ellen…”
A másik asztalon learattuk munkánk gyümölcsét, a megbeszélt szisztémánk működött: Dél 1 káró indulására Péter belépett 2 treffel, erre jött egy kontra, emeltem 3 treffre, ezután az ellenfél már belegabalyodott a rendszerébe, és leállt 3 káróban.
Ez a parti 10 IMP lett nekünk, és összesítésben 21 IMP előnnyel mentünk vacsorázni! Kellemes élményekkel telve vártuk a másnapi folytatást, és nagyon akartuk azt a döntőbe jutást.
A folytatás – némi meglepetésre – a svéd kapitány bejelentésével kezdődött. Közölte, hogy amennyiben Szappanos a felvevő, a svédek nem játszanak lapszámjelzést, hanem alulról felfelé dobják a lapokat, kizárólag az indító kijátszás marad a régi. Jót nevettünk, de a kapitány közölte, hogy ez nem vicc! Nem kérdeztük meg, hogy ha Öcsi, Misi vagy Péter játszik, arra miért nem vonatkozik ez a szabály.
Az előjáték arra volt jó, hogy elaltatott minket, és a szokásos reggeli betlit egy 1400-as bukással indítottuk. Péter nehéz helyzetben volt, 4 pikk magasságában kapta a licitet, míg a másik asztalon alacsonyabban zajlott a licit, a svédek megtalálták a jó színüket, és 500-ért tudták menteni a bukó 4 pikket. Csak a svédek írtak az első hat partiban, és így felzárkóztak két pontra.
Aztán Misiék ellen erőszakos licittel 500-at buktak a semmi ellen, Péter meg előre mentette 4 pikkel az ellenfél 4 kőrjét, de olyan határozottsággal, hogy nem is kontrázták meg, így kezdett helyreállni a rend. Aztán buktunk egy jóízűt, elhullajtottunk egy-két pontot, és máris döntetlen lett összesítésben az állás. Végül Misiék jó mentése hozott 9 IMP-t, és ezzel az előnnyel vártuk az utolsó 32 leosztást.
Az ötödik hatodban nem sikerült dűlőre vinnünk a dolgot, de küzdöttünk rendesen. Sajnos az előző szegmens után némi keserű szájíz maradt, mert a meglehetősen rosszul sikerült 16 leosztást követően sor került az első és egyetlen hangos szóváltásra. Ráadásul nevetséges félreértésekből fakadt a dolog, senki nem akarta bántani a másikat, csak felgyülemlett a feszültség, és még szikra se nagyon kellett.
Rosszul kezdődött ez a 16, mert először Öcsiéket kapták el 500-ért, majd bemondtak egy impasszos szlemet, és máris vezettek összesítésben 12 ponttal! Aztán Misiék hoztak egy jó gémet, és megint bemondtak egy szlemet az adu király nélkül, de most ült az impassz – ezzel megfordult a meccs, maradt 4 IMP előnyünk az utolsó szegmensre.
Gulyás Dani:
„Amióta öt ásszal játsszuk a színfelvételeket, nincs sok esély az ilyen szlemek megtalálására. A svédek nem voltak szerencsések: Fantoni–Nunes is bemondta ellenük a nyílt versenyen.”
Az utolsó 16-ban a svédek a mesterséges rendszert játszó párjukat nem játszatták, hiszen mi ültettünk, és eddigre kiismerték a taktikánkat. És volt „Sok hűhó semmiért” is: az új lapszámjelzés premierje elmaradt. Rosszallásomat fejeztem ki kapitányuknak, de csak vidám mosoly volt a válasz. Az egész mérkőzés egyébként rendkívül baráti hangulatban zajlott.
Villámrajtot vettünk az első három leosztásban 19 pontot felrajzolva! Egy jó leállás hozott pontokat az első, egy okos mentés meg a második partiban.
6–5 elosztással korrekt licit lett volna a 4 szan, majd az esetleges 5 treffre 5 káró, ami kárót és kőrt mutató licit. De Péter okosan 5 kárót mondott; a kirövidülés veszélye miatt is jobb lehet a hosszabb szín, meg az se baj, ha nem terítjük ki a lapjainkat. A kőr lopás buktatta volna meg a partit, amit meg is hívtak a pikk ász indulás után, de Dél nem gondolta volna, hogy a felvevőnek ötös kőrje van, így elmaradt a kőr lopás. A másik asztalnál viszont licitálták a kétszínű lapot, de Misi nem kontrázta meg az 5 kárót, ezért Öcsi nem hívta meg a szinglijét, nem gondolta volna, hogy Misinek van egy ásza. 4 IMP-t így is írtunk a partin, egyébként a 4 pikk is elbukik a treff lopáson, de ahhoz már látnoknak kellett volna lenni, hogy valaki kitalálja, hogy egyik vonalnak sincs benne a gémje.
Az Öcsi által megálmodott 3 szanban kilenc ütés van, tehát a mentésen csak 2 IMP-t veszítettek a svédek, mivel nálunk csak 130-at írtak. Már 23 IMP volt az előnyünk!
Ebben a partiban a svédek kis pikk indulásra teljesítették a 3 szant _a BBO-operátor nem jól követte az eseményeket, ezért volt egy kis zűrzavar a közvetítésben, pedig lehetett volna sejteni, hogy mi történt_, mi meg hagytuk játszani a 2 pikkjüket.
Gulyás Dani:
„Egyáltalán nem akartuk sejteni mi történt! A svédek elbukták a gémet, mégis felírták. Ekkor kezdődött „tárgyalásunk” Francescával, az operátorral. Rá akartuk bírni, hogy számolja újra az ütéseket.”
A játék egyébként úgy ment, hogy ütött a pikk dáma, káró ász, káró a tízeshez, ütött a bubi, és a kőr kilences jött vissza. A bubi kihajtotta az ászt, jöttek a magas kárók és végül a kőr tízes. Most még két treffet ütöttek Misiék, aztán vége lett a dalnak. Ha úgy játszotta volna a partit a felvevő, ahogy az operátor gondolta, akkor tényleg elbukta volna.
Már csak 9 IMP volt az előny, kezdtek az izgalmak a lengyel meccshez hasonlóan a tetőfokra hágni, amikor elérkeztünk a „végállomáshoz”. Öcsiék voltak a dráma főszereplői, de most nem a legutolsó partira maradt a döntés.
Öcsi a forsz indulás, pozitív válasz után a világ szemetével belépett 2 treffel, és ez sorsdöntőnek bizonyult. Mindkét asztalnál 6 káró volt a felvétel, de a svédeket a treff indulás kivégezte. Becsülettel küzdött a felvevő, nem hívta le a másik treff figurát, hanem az adukat játszotta le, de a fiúk jól tartottak. Nálunk a pikk ász indulás után nem volt gond a teljesítés.
Gulyás Dani:
„Már a licitmenet után pezsgőt bontottunk. Ezután Francesca kínosan lassan indult treffel, majd többször dobott”pikket Észak lapjaiból… Szerencsére mindig korrigált. Nekem nem volt izgulni valóm. Miklós, ha nem szólítják el a szeniorok, a mi csapatunk tagja. És bár hatan vagyunk, neki a meccseinken sem kell kiülnie.”
16 IMP ide! Az otthoniak hátradőlhettek, most nem az utolsó leosztás döntött! Készülhettünk a döntőre az amerikaiak ellen!
Magyarország–Svédország szenior olimpiai elődöntő 201–184
_27–29, 41–31, 45–32, 25–37, 28–33, 35–22_
A mérkőzés után valamennyi svéd játékos odajött hozzánk gratulálni. Biztosítottak minket arról, hogy győzelmünk megérdemelt volt, és nagyon fognak nekünk szurkolni az amcsik ellen. Magatartásuk különösen kiemelkedő volt, főleg ha a lengyelek magatartásával hasonlítjuk össze. Kizárólag kapitányuk, Wala gratulált Bárány Gyurinak _az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy később „magánemberként” Wala és Russyan is megkeresett és gratulált, de csak a személyes ismeretség miatt_.
Felszabadultan vártuk a döntőt, és már nem tudtuk elképzelni, hogy ott kikapjunk. Nagyképűségnek hangzik, de ilyen volt a hangulat. Évek óta mondogatom, hogy meg fogjuk nyerni az olimpiát, és a siker kapujában kezdtem ezt el is hinni – de a csapat többi tagja is.
_folytatása következik_
Előzetes a VIII. részből:
„...A versenyt befejezve a mosolygós kapitány várt a jól megérdemelt sörökkel! „Még megvárjuk vele a másik párt is” – mondtuk, és ekkor megszólalt a frissen bekapcsolt telefonom, amit épphogy visszakaptam Bárány Gyuri nejétől, Margótól. Áder János gratulált a nem mindennapi sikerhez! Nyilván Andrási Miki keze volt benne, de akkor is nagy megtiszteltetés volt, hogy elsőként a köztársasági elnök gratulált!...”
