HUEN

Kezdőoldal

Gulyás Dániel - 2011. július 8.

Az egyiknek sikerül… – Pillanatok a poznani nyílt Eb-ről

Ahogy a dal is mondja: közülünk az egyiknek sikerült _Csehó–Szabó, Grezsa–Zsák_, kettőnek nem. Aki bejut az A csoportba, jó eséllyel rájátszásba jut, aki nem, az véres küzdelem után valószínűleg hazamegy a poznani nyílt csapat Eb-ről. Hogy végül miért maradtunk le az A-ról? Egy másik klasszikust idézve: rossz játékkal, rossz licittel, jó játékkal és jó licittel.

Partnerem Kotányi Balázs, csapattársaim pedig Dombi Gergő és Dumbovich Miklós voltak. Első ellenfelünk mindjárt egy számomra ismeretlen, mások által jónak titulált francia csapat volt. Nekünk csak az tűnt fel, hogy ha bellben vannak, akkor fékeznek. Sorra hagyták ki a 23–25 pontos bellgémeket, sőt, volt egy kimaradt szlemjük is. A mi csapatunk ezeket mind bemondta. A tíz partiban hatszor voltunk mi magasabb értékű felvételben. Egyet elbuktunk, öt meglett, simán nyertünk 22–8-ra, jó kezdés.

Az egyik parti nagy izgalmakat váltott ki, egész estés elemzés tárgya is volt, hogyan lehet megcsinálni, vagy elbuktatni:

Ahogy látható, két treff és két pikk ütés kiállhat, de egy esetleges végjátékkal vagy beszorítással Kelet ellen ez elkerülhető. A gép szerint persze könnyű: az ellenjátékosoknak kárót kell mindig hívni Keletről, pikket pedig Nyugatról, hogy elvegyék a három átmenetet a beszorításhoz. Ehhez persze a treff hívásokat rendre Nyugatnak kell ütnie, ami asztalnál nehezen megoldható _a dáma felé hívást a király-bubi birtokában nehéz átlépni_.

Néhány asztalnál Kelet közbeszólt pikkel, ilyen esetben felmerül a káró egyszeri fellopása, majd Kelet egy színben történő végjátéka, feltételezve, hogy nincs több mint 3 kárója. Winkler Gábor így játszott, és bukott, mert volt káró kiszálló Keletnél _ha Kelet elosztása 6034, teljesít_. Dumbovich szerint ha tudjuk, hogy Keletnek öt pikkje és négy kárója van, és nem a gép által vázolt ellenjáték megy, akkor be tudjuk szorítani egy végjátékra: amikor a negyedik menet aduval asztalra megyünk, négy lapot tarthat meg: ha ez 1 káró és 3 pikk, a negyedik menet káróval üttetjük, és még megkapjuk a pikk dámát. Ha tart egy treffet is, ergo dubló marad a pikkje, ekkor egy pikket engedünk ki, és magas lesz az asztali pikk kettes.

Én próbáltam a két játékot kombinálni: a kárót ütöttem, kiaduztam, majd káró-káró lopás, treff: Kelet _persze_ beütött, és a biztonságosnak látszó káró kiszállást választotta _persze elvéve a beszorítást is_. Az újabb treffre viszont nem volt megoldás: Nyugat ugyan hívhatta a pikk hetest, ezt azonban fedtem a nyolcassal, és Kelet szomorúan nézegette, hogy bizony a tízessel nála az ütés _a kilencessel korábban megkérte a színt – ezek szerint még van a világon, aki naggyal kér…_. Lehetett teríteni: a másik asztali –140 mellett ez +10 IMP-t jelentett.

Később ez a francia csapat a csoportban második lett, és végül a rájátszást is elérte.

A második fordulóban egy szintén erős bolgár csapat jött, többek között a nálunk is jól ismert Karaivanovval.

Itt mindkét asztalon kimaradt egy bell 4 pikk, sajnos én még indulásból az ellenfél által játszott 4 kőrt is beletömtem… A lapom AT32, 962, 2, AD653 volt, a szinglimmel indultam, és felgöngyölítettem a felvevő mellékszínét _J53 vs. ADT87 – 5 ütés_. A másik asztalon a másik kézből játszották a 4 kőrt, és a dubló treff indulás buktatott.

A meccset 16–14-re nyertük, és vezettük a csoportot. A Vito csapat ugyan csak a B-ben folytathatta, de végül onnan is sikerült kiharcolnia a rájátszást, sőt, ott még ment is egy kört.

A harmadik meccs nem volt túl emlékezetes, sok húzó mellett az ellenfél jobban _végállásra_ játszott egy 3szant az egyszerű impassz helyett az induló ellen – neki volt igaza, –10 IMP.

És kiosztották nekem az első 7–5 elosztású lapot: DJ964, 10, –, KD87532. Általános bellben második helyen: volt, aki 3 treffel indult, volt, aki 2 treff precízióssal, én arra gondoltam, megpróbálom passzal kezdeni.

A partner fogadta az invitet, talán kellett volna még valamit mondanom _4treff? 5treff?_, amire a partner nyilván bemondja a szlemet.

A másik asztalon 2 pikk _kapcsolt_ –2 szan–3 szan _hetes minor_ –6 treff licittel simán bemondták.

A 7–23 miatt az ötödik helyre csúsztunk vissza, és következett a Zaleski csapat, amelynek egyik párja, Lauria–Versace ellen a BBO-n kellett megküzdenünk.

A meccs érdekes partikat hozott, egy mindkét asztalon kisszlemet játszott húzó, és Zaleski, a csapat szponzora miatt számunkra +11-et érő kihagyott szlem mellett _mi 3 szanban ütöttünk 13-at, ők 3 treffben 12-t…_ egy izgalmas parti esett:
A lapom: –, 965, A2, AKDJ8532 volt. Harmadik helyen előttem 1 káróval indultak _legalább 4-es szín_, mi mans, ők bell. Úgy véltem, a 3 szanhoz túl sok kell a partnertől _stabil fogások a majorokban, amin ráadásul át is indulnak_, sőt, az ellenfél könnyen lehet, hogy valamely major színben menthet/teljesíthet, ezért inkább 5 treffet mondtam. Ez kicsit meglepte Lauriát, de végül 5 kárót mondott, passz-passz. Ezt végül megkontráztam, remélve, hátha bukik kettőt, ha megcsinálják, úgysem lesz nagy öröm. Elindultam egy kis kőrrel, leterült az asztal:

A partner bubiját vitte az ász, a felvevő a káró királyt hívta. Ezt megütöttem, és úgy tűnt, a felvevőnek jó az aduja, sőt, a kőr király is valószínűleg nála van, ezért az egyetlen lehetőséget hívtam: kis treffet! Partner ütött a kilencessel _mert tízese is volt…_, lehívott két kőrt, majd meglopatott pikkben. A végén még ütött egy adut is _JT7-e volt eredetileg_. Négyszer nem, +800, és +5 IMP _a másik asztalon 5 treff teljesült_. Phű!


Több asztalon 3 szan, vagy 4 szan ment _ami elbukott, kiállt 3 pikk meg egy kőr_, vagy az unalmas 5 treff.

A meccset végül szorosan, 17–13-ra nyertük, és maradtunk az ötödik helyen, de csak 1-2 VP-re az előttünk állóktól.

Másnap folytatódott a csoportkör, az élen álló svéd csapattal kezdtünk _tudtommal ők végül nem jutottak a rájátszásba az A csoportból_. Erről a meccsről nincs sok emlékem _jó semmiképp…_, a szkórlap szerint bemondtak ellenünk egy bell 6 kárót, és néhány kisebb partin is írtak, kikaptunk 22–8-ra.

Következett egy gyengébbnek tűnő csapat a csoport végéről, itt sajnos már több hiba volt a megengedhetőnél.

Mivel indulunk 5 káró kontra ellen ezzel a lappal. Mi bell, ők mans, a licit:


A partnerem úgy vélte, valószínű a pikk sikénem, de talán át kéne indulni a kőr fogáson – nem nyert… Ezek voltak a lapok:

Pikk indulás esetén lopás, treff király, és még kiadó egy treff, mielőtt eldobhatnák kőrre, valamint persze a kőr ász. A másik asztalon 3 szan teljesült, így –4IMP lett a „jutalmunk” +11 helyett. A meccset sajnos a több nagy hiba miatt elveszítettük 14–16-ra.

Az utolsó fordulóban látszott, hogy csak nagy szerencsével juthatunk az A csoportba. Ellenfelünk egy ideges lengyel csapat volt, ők már esélytelenül ültek asztalhoz. Ez meg is látszott a játékukon, indokolatlan szlemet buktak, és még az 5 pikkünket is lementették…

Mi bell, ők mans, a licit:


Felmerül, hogy a partner szokatlan indulást kér, de vajon mit? Lehet, hogy le akar hívni két kárót? Esetleg ellop egy treffet? Vagy egyszerűen csak bukósnak látszik a felvétel, ezért kontrázik?

A partner végül a dubló káróját hívta, amire simán teljesítettek:

A káróra elment a rossz pikk, és még biztonsági játékkal is megúszta egy treff kiadóval a felvevő. Ha pikk ász, vagy treff az indulás, nagyon óvatosan kell játszani ahhoz, hogy ne bukjon kettőt, hiszen a treff hívásra máris mélyimpasszt kell adni, különben kiad még egy treffet is. Már megint 5 pikk–7 minor elosztású lapot osztottak…

A másik asztalon par score született, 5 pikk kontra –1. +7 helyett –14 IMP.

A meccset ugyan 19–11-re nyertük, de ez kevés volt _ahogy a 25 is kevés lett volna már_.

Miután nem jutottunk az A csoportba, a csapat tovább gyengélkedett, bár ez érthető volt, nem éreztük, hogy ebből a hatvan csapatból pont mi leszünk, akik ötbe tudnak kerülni.

Egy kedves angol bácsiktól elszenvedett súlyos vereség után _7–23_ jött egy ukrán csapat. Néhány érdekesebb szlemparti _kihúzott kisszlem +1, amiben terített nagy volt, egy-egy bemondott/kihagyott kisszlem, 11–13 IMP megoszlásban_ közben jött ez a lejátszásban érdekes parti.

A felvétel 4 pikk, általános mans, az ellenfél végig passzolt.


Az indulás a pikk 10-es, a kezünkben üthetünk a bubival. Az adu úgy tűnik, rendben van, de baj lehet a treffel, valamint a kőr negyedik menete sem egyértelmű, hova lesz.

Lementem kőrrel az asztalra, hogy hívjak még egy adut, jött a király. Úgy véltem, hogy ha a kőr 4–2, akkor le kell lopjam a negyedik menetet, ha el is lopják a kőrt, esetleg megbontanak egy olyan színt, ami nekem kedves.

A kőr 3–3 volt, ezért kiaduztam. Egyenes esélynek látszik, hogy ül a treff tízes impassz, hiszen ekkor már tudok egy treffet ütni remélhetőleg, és otthon vagyok. A treffet a tízes vitte, kárót hívtak. Látszik, hogy hiába 3–3 esetleg a treff, mert kirövidülök, ha ezt ellopom, hiszen még kétszer ki kell adni a treffet.

Egy megoldás tűnt célravezetőnek: elengedem a kárót! Ha ezt nem viszi az ász, otthon vagyok. Ha visszahívják, szintén. Ha pedig treffet hívnak, még blokkolhat a szín: bármelyik ellenfélnél _eredetileg dubló, most már_ szingli figura van, már csak kárót tud hívni, megadva a tizedik ütést. A treff persze 3–3 volt, így elbuktam a másik asztalon be sem mondott felvételt. Mi a legesélyesebb felvevőjáték? Nekem ez nem tűnt rossznak, mégis sokan teljesítettek kőr vagy adu indulásra. Hogy pont treffet kell hívni a bubihoz, mert így blokkol, és nem tudják jól hívni? Ez volt a teljes kiosztás:

Újabb kellemes ellenfél következett, akik bukott szlemmel, kihagyott gémmel, és egyéb hasonló vidámságokkal szórakoztattak. Egy partiban megint túlgondolkodtam talán.

Elindultam a treff dámával, amivel ütésben maradtam. Látszott, hogy a treff nyilván egyenletes _partner kiment volna szinglivel a 2 treffből, és nyilván a felvevő is inkább megüti, ha négy van neki_. Úgy tűnt, azért nem ütött a felvevő, mert fél, hogy a partneremnél van beütés, és akkor tudja majd folytatni a treffet. Nosza, akkor keressük meg a beütést! Kőrt hívtam, amit az asztalon vett, és pikket hívott a bubihoz és a királyomhoz… Ha a partneremnek csak egy káró tartása lett volna, most jó lett volna, hogy nem folytattam a treffet, hiszen akkor hiába üt a káróval, majd hív pikket, a felvevő beüt és sok káró ütésével teljesít. Sajnos azonban ezek voltak a lapok:


Tehát eredetileg tényleg jól tette, hogy kihagyta a treffet, hiszen lehetett volna a káró 3–2. Így azonban tervet válthatott, és mivel a pikk volt 3–3, így hazaért annak segítségével. A meccset ennek dacára 23–7-re nyertük.

Néhány elrontott konvenció miatt hátrányba kerültünk a következő meccsen, csak azért lett szoros, mert az egyik ellenfél úgy érezte, mansban bell ellen jó menteni:


A felvevő érezte, hogy nem jó felvételben ülnek, de erre nem számított…

Pikk kilences indulás ütött. Hívtam egy kárót, amit a felvevő elengedett… Kőr a dámához, káró lopás, kőr a királyhoz, káró lopás, pikk ász, pikk szürku: hat bukás, 1400! A másik asztalon 3 pikk egyenlő, +15 IMP.

Az eredmény 13–17 lett, készítettük a kabátokat.
 
Egy lengyel csapat ellen hibákkal tűzdelt mérkőzésen 12–18, majd jött az utolsó kedves ellenfelünk _sajnos volt még egy ellenfél, de annyira nem szerettük…_. A kedves olvasó vajon pároslicitben bemondja ezt a nagyszlemet?


Az erős treffnek _azaz nekünk_ könnyen ment: megtudtam a partner elosztását, káróban ászt kérdeztem, kiderült a kettő plusz dáma _4 kárónál jártunk most_, és máris repült a 7 pikk, +13 IMP. Sztenderdben hogyan lehet ezt bemondani?

Nehéz helyzet elé állítottuk az egyik ellenfelet: DJ752, 4, AKT7, K72 lappal jött a mi 1 kőr–4 kőr licitünk után _precíziós, bármi lehet_. 4 pikket mondott, és nem csak hogy 800-at bukott kis segítséggel, de még a gémünk sem volt benne, ha megtalálják a káró lopást. Ez ugyan elmaradt odaát, így is írtunk 5 IMP-t.

Nem vak ez a ló, csak bátor? Ezekkel a lapokkal 1 NT rekontrában lettem felvevő…


Indulás kőr ász, majd dáma, jobbra hármat jeleznek.

Nincs más hátra, treff 9, üt, treff a bubihoz, üt. Most kiengedhetünk egy pikket, de úgy tűnik, most sok kőrt fognak lehívni. Egy bukás viszont csak 200, nem vészes, ezért lehívtam az ütéseimet, és kiadtam Keletnek az ütést. Mit tesz isten, már csak a magas majorjai és a treff AD maradt nála… +560.

A vége 25–2 lett, így már a középmezőny elejére küzdöttük magunkat, jött is egy francia csapat, Cronier-vel, Levyvel, Volckerrel…

Egy érdekes indulási feladat:


Mi óvatlanul 5 treffet játszottunk, persze ezek voltak a lapok:


Kőr indulásra bukik a felvétel, megtalálta a kedves olvasó? Az aktuális káró királyra szür is lett.

A gép szerint az 5 treff mindig benne van, erre is kérem a double-dummy megfejtéseket a szingli káró indulásra _aktuálisan ez volt nálunk_. A többit inkább nem részletezem, elég jól játszottak, mi meg nem, 5–25.

Kalap, kabát.