HUEN

Kezdőoldal

Fazakas Gergely - 2013. március 10.

Az úgy történt… – IBBF, MK 3. játékhét

A Fesztivál csapatversenyére 28 csapat nevezett, a rendezők az erősorrend alapján kalapokba osztották őket, és hét négyes csoportba rendezték. A négyes csoportokon belül körmérkőzéssel kezdtünk, és a maradék hét forduló volt a szokásos svájci és dán szisztémában. A körmérkőzés első fordulójában a Vakrandi ellen ültünk fel, és alkalmi partnerem, Demeter Gábor gondjait osztom meg.
 
Keleten ülünk, és az alábbi licitmenet után a treff királlyal indulunk.
 
Partnerünk a treffet kéri, a következőben ászát lopja a felvevő, a kőr ásszal asztalra megy, és pikket hív, kilences, bubi, dáma a sorrend. Hogyan tovább?
 
Döme némi töprengés után úgy véli, hogy a felvevőnél a három kőr pont és nulla treff pont mellett mindkét hegyes ásznak ott kell lennie, tehát partnere a kőr lopással egyből nem fogja buktatni a felvételt. A treff dámát hívja tehát! A felvevő gondokba merül, mert neki a kirövidülés elképzelhető sansznak tetszik. Eldob tehát egy kézi kárót. Erre már jöhetett a kőr lopatás, egyszer nem.
 
Most a felvevő kárója nem működött volna, de ha nála van a káró bubi, reális játékterv lehetett volna a négyes pikk és a kirövidülés ellen való játék.
 
Nem emiatt a parti miatt kaptunk ki csúnyán a későbbi bajnokoktól.
 
A továbbiakban az első négy asztalon gépi osztást kaptak sporttársaink – mi ezektől az asztalszámoktól biztos távolságban játszottunk, így a pontos leosztásokat senki nem jegyezte fel. De a kislapoknak ezúttal nem is lesz jelentősége.
 
A kilencedik forduló első leosztásában első helyen az alábbi lapokat kaptam.
 
Némileg hunyorítva nézve a lapokat a konzervatív gyenge kettes indulásunkba beleférhet, ha a kedvező manshelyzetet és az első helyet is bekalkuláljuk, úgyhogy két kőrrel indultam. A licitet az észak-délen játszó angol-török pár villámgyorsan lezavarta.
Ezek voltak a lapok:
 
Mr. Dakin _Kelet_ bosszúsan tekintett partnerére, amikor a kőr hármas indulás után leterült az asztal, és néhány konkrét utalást tett a nagyszleminvitek természetéről. Két magas pikk lehívása után a redők eltűntek ábrázatáról, és helyette a mi arcunkra kerültek át – egyből az első partiban –17 IMP-vel kezdeni az álmoskönyvek szerint sem jó ómen.
 
A tíz parti végeztével egyeztetés Dömössel, aki utálja a guberálást, behajtva tartotta szkórlapját. –1430 – sóhajtottam, amire diadalmasan 2210-et jelentett. Hogy hogy történt?
 
Nem volt 2 kőr indulás, 2 treff majd 2 szan volt Nyugat licitje, és transzfer után végül Nyugat lett 7 pikkben a felvevő. Észak találomra káróval indult, és Csépán Gábor nemcsak az olimpiai beszámolókat, a lapokat is olvasta. Aki ilyen helyzetben nem aduval indul, annak baja van az aduval, a dámát nála kellene keresni _vagy a szinglit, a színhiányról már nem is beszélve... – a szerk._ .
 
„Na persze – jegyeztem meg –, az én 2 kőrös kizárásom után kevésbé kerested volna nálam a harmadik adut, inkább kőr mariázst képzelsz hozzám, és a felvétel elleni kőr indulás sem kelt gyanút.” Mire Gábor válasza: „Hát ez igaz, de akkor a bukott szlem Dömös lelkén száradna. Én ugyanis a kőr ászt is bejeleztem, és a 7 szanban szépen letesztelhettem volna a 2–2 minorodat a hatos kőr mellett.”
 
Az utolsó fordulókat csütörtökön és pénteken is éjfél után kezdtük. A tornavezetés inkább engedékeny, mintsem szigorú volt a játékóra kezelésében, és az eltérő bridzskultúrák miatt sok volt a félreértés is. Például a külföldi játékosok jelentős részének otthon az információs kontrára nem kell kopognia, licitkártyát mind a magyarok, mind a külföldiek többsége otthon felejtette, és ebből gyakran nehéz volt utólag megállapítani, mi a blöff és mi a megállapodás elfelejtése. Hajnal egy óra körül a tömött teremben az oxigén is elfogyott, az ablakokat nyitni a huzat miatt nem lehetett, így több nemzetközi versenyen nem megszokott félreértés is előfordult. A mi asztalainkon kétszer ellenfeleink vitatkoztak össze, hogy egyikük adott-e információs kontrát, vagy végig passzolt, illetve hogy 2 vagy 4 kőrt vállalt-e az ellenfél. A harmadik alkalommal én nem vettem észre, hogy 1 káró–passz–1 szan után következem, hanem 1 szan indulást észleltem, és a majorjaimmal két treff Multi Landyvel érkeztem be. Mivel a treff színt az egy szanos szívesen licitálta volna, de most már nem tudta, a játék végén hosszan állt a küzdelem a 2 szan kontra 800 okozta károk felderítésére.
 
A késői óra ellenére Varga Pipinek sikerült feladványt szereznem. Első helyen, bellben mans ellen ez a lapunk:
 
Ez ugyan csak hét ütés, de 3 treffel elindítjuk a lapot, szemből 3 kőrrel kényszerítenek, 4 kőrre emelünk, szemből pedig 5 treff jön. Először játszunk partnerünkkel, az óvatos megközelítésekben maradtunk – ez most exclusion vagy a kőr csak vicc volt? Pipi az utóbbira szavazott, és nyert.
 
Ezekkel a lapokkal sem passzolni, sem 4 treffel zárni nem volt kedvem. Az ellenfélnek könnyen lehet benne a 4 kőrje, nekünk az 5 treffünk, és egyszerre mindkettő is. A 3 kőr licit után 4-et csak nem fognak játszani – ha Pipinek van hármas kőr csatlakozása, két lopási értékem is van, játszunk gémet, ha nincs, leállunk 4 treffben.
 
A nagypároson még jobban megtelt a terem, az első nap 68, a másodikon 66 pár vette fel a küzdelmeket. Két külföldi pár is szokatlan módon feladta a versenyt – egyikük egy Kaliforniából az unokák látogatására érkezett házaspár volt, az idősebb úr élete első versenyén vett részt. Mindketten végig mosolyogtak, a feleség férje hibáin, a férj felesége nagyon finom zsörtölődésein. Például ötös kőrrel és 20 figuraponttal a kezünkben, a partner sztenderd egy káró indulása után ki tűrné mosolyogva, hogy 1 kőr felvételig sikerül csak eljutni?
 
A Bulgáriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból és Angliából érkezett párok viszont kifejezetten jó színvonalat képviseltek.
 
A 2. forduló 26. partijában a 4. helyre felérkezett Hristov–Ivanov bolgár pár vette fel ellenünk ezt a szlemet.
 
A szingli pikkemen felbátorodtam, és úgy éreztem, nem kell mentenem. Nyárádi Gábor treff indulásába jeleznem kellett, a kárót kértem, de a felvevőt a korai döntés is helyes útra terelte. Nem bízott a 3–3 pikkben, hanem megadta az impasszt, és teljesített.
 
És most – a gyanú árnyékában…
 
A 2. helyre a Yanochko–Himinets ukrán pár érkezett, többek között a 2. forduló 4. partijának a segítségével.
 
A káró nyolcassal indultam, ami egyből tisztázta a dáma fekvését. A felvevő kis kőrt hívott, ezt én ütöttem a királlyal, és újabb kőrt hívtam, az asztal lopott, és beesett a felvevő dámája. Pikk hívás következett, majd a felvevő treffet hívott a tízeshez és a királyhoz. Dél kárót hívott, ezt a felvevő ütötte. Már csak aduzni kellene. Ezek maradtak:
Kéz: KT9
Asztal: D6
 
A pikk tízes következett, hiába érkezett csuklóból egy kis lap, a tízes körbement és a treff híd befejezte az aduzást. Yanochko azt magyarázta, hogy a második káró körbemenetele segített neki. Zavarosnak tartottam a magyarázatot, és megnéztem utólag a szkórlapot. A 30 asztalból 28-an játszottak pikket, ebből heten ütöttek 11-et benne, ebből a hétből öten voltak környező országból származó külföldiek. Az összeesküvés-elmélethez szükséges volt lekérdeznem, mi történt a másik hat asztalon, nevek nélkül.
 
1. asztal
A másik kéz játszotta, és a szingli adu indult. Őt nem is kellett felhívnom.
 
2. asztal
Káró indulás, és a felvevő látta a négy káró ütést. Egyből treffet hívott, az ellenfelek nem nyúltak a kőrhöz. Most pikk ász király jött, és 4–4-es aduból tudta impasszolni a bubit, miközben a treff közlekedés is megmaradt mind a négy káró lehívásához – a kézi vesztő kőr eltűnt.
 
3. asztal
Kőr indulás után Észak kis adut hívott vissza.
 
4. asztal
Káró indulás után a felvevő kettőt aduzott, majd treffet hívott a tízeshez. Észak félt lehívni a kőr ászt, a káró lopásban bízott – ezért az asztalon dubló adu maradt.
 
5. asztal
Külföldi volt Észak–Dél, őket nem hívtam. De akár Dél be is jöhetett a hatos kőrjével, ahogy pár asztalon megtörtént.
 
6. asztal
Az első aduhívásra Észak színt vétett, de még időben tudta korrigálni, hogy mégis van egy. A szín további kezelése nem okozott gondot.
 
7. asztal
Ez voltunk mi. Nálunk az aduszín rövidítése segítette volna a felvevőt?
Ha körbement a második káró, és nem lopásra indultam, miért nem szorgalmaztuk a kőr lopáshoz használható asztali aduk elvételét? Talán mi segítettük legkevésbé a felvevőt, de ennyiből is megoldotta a partit – a gyanú füstbe ment…
 
És végül, külön szerkesztői engedéllyel a keddi Kupanapról is írhatok egy partiról.  A 21. leosztásban mondjuk nézzük Dél lapját, aki a harmadik helyen ül:  
 
Koltai Gábort is megihlette ez a parti. Barátunk sztenderd 1 káróval indít _minimum négy darab_, és két treffel állunk neki a megfelelő gém felderítésének. Szant már nem fogunk játszani, mert balról 4 káró ígéri szokatlan hosszúságban a nemeseket, partnerünk 5 treffet jelent és 5 pikkel érkezik hozzánk a licit. A Delek fele szlem felé kormányozta a hajót, a 6 treffre azonban a nyughatatlan Nyugat 6 pikkel is jelentkezik még. Észak kontrával jelzi, hogy tovább ő nem menne. Az eddig eljutott összes Dél megfogadta partnere javaslatát, de nem döntöttek jól, 7 treffet kellett volna játszaniuk.
 
7 treff ellen Nyugat a pikk ásszal indul, és szemből ez a lap terül:
 
A pikk királyunk beeste után Nyugat bánatosan lapjaiba temetkezik, majd kőrrel folytatja, üt a dámánk, és innen már nyitott könyv a játék az egy bukásért. Mivel Nyugat 7–6-tal született, a treff akár egyből fellopható. Ezek voltak a lapok:  
 
Érthető, ha egy Észak–Dél sem hitte el, hogy ilyen kiosztás pont ellenük fog előfordulni. Én sem, hogy velem, de nekem csak növelte a bánatom, hogy Kelet–Nyugaton hagytuk Észak–Dél ötös magasságú treff felvételét játszani…