Kezdőoldal

A döntő ötödik felvonásával véget ért az online világverseny, melyen nagy örömünkre kitűnően szerepelt végig a magyar-izraeli csapat, a HUNISR. Az Alon Birman, Dumbovich Miklós, Lakatos Péter, Szabó Csaba, Winkler Gábor összeállítású ötös végül a fantasztikus ezüstérmet szerezte meg számos sokkal nagyobb névvel rendelkező csapatot megelőzve, sőt, legyőzve. A döntőben a török Salvo sajnos túl nagy falatnak bizonyult, több szoros játékrész mellett egy nagyon erős napjuk eldöntötte a meccset. Az utolsó napon a szép lezárás volt a cél, és hogy picit szorosabbá tudjuk tenni a végeredményt.

Az első félidőben úgy tűnt, ez sikerülhet is. Bár az első két írás megint az övék lett (kétszer mi gémet mondtunk, ők nem – egyik sem volt benne, összesen 11 pontot kerestek), jöttek a mi perceink.

4. leosztás

A zárt teremben a szingli treff indulásra könnyen lehetett 12-t ütni, +680, nem túl izgalmas, igaz?

Nos, a nyílt teremben nem értettek egyet a 4 káró kontrájának jelentésével, Észak nyilván információsnak szánta, Dél pedig büntetőnek vette, így ezt lejátszottuk, sőt, egy szürrel meg is csináltuk, 17 pontot keresve a dolgon. Néha csodálkozik az ember, hogy aki ilyen megoldásokra képes, hogyan is került ide…

Egy újabb erőltetett gém után, ami szintén teljesíthetetlen volt, és 5 pontba került, megint kétszámjegyű IMP-t kerestünk.

6. leosztás
Az ellenfél simán bukta a 32 pontos 6 szant, és a 6 treffre is hasonló sors várt, amíg Észak meg nem találta a káró indulást a negyedik bubiból, felgöngyölítve az egész színt… 16 pontot kerestünk a partin.

10. leosztás

Sajnos itt 15 pontot visszaadtunk.

Némi zavar volt a pikk találkozással kapcsolatosan, Winkler kulcslicitnek szánta, Csaba elpasszolta (a címlapfotón ellenfélként, most egymás partnerei voltak), tény, hogy az 5 treff az 5–1 adu miatt kettőt bukott 200-ért.

A 4 pikk kontra (honnan vette a kontrát Birman?) viszont szürrel teljesült, –990. Így 10 partival a vége előtt 2 pontot tudtunk csak faragni, 33–31.

A második, egyben utolsó 10 parti csendesen zajlott, bár megint elhangzott egy „mondj valamit” kontra, egy szür (–5 IMP), a végén aztán megint ők írtak nagyokat.

18. leosztás

Három passz után licitálhattak a törökök, bemondták az elfogadható esélyű 4 pikket, és meg is csinálták, de hogy lehet ezen írni?

Nos, a vicces kedvű Aluf harmadik helyen mans-bellben egyenletes 7 pontjával bemondta jó négyes pikkjét, ezzel elvéve a pikk színt. Végül örülhettünk, hogy megcsináltuk az 1 szant, +90, de –11.

19. leosztás

Birman túl pesszimistán csak 2 pikkre emelt Észak lapjával – bár kétségtelenül nem lett volna annyira boldog, ha a félig kényszerítő 1 szant elpasszolja a partner –, így kimaradt a gém, míg a túloldalt az ellenfél küzdelem után gémet vállalt, amit persze (ezúttal talán reálisabban) megkontráztunk.

Az ász-királyainkban egy-egy szingli miatt ez is benne volt, –590, és újabb 9 pont a törökök javára, akik így aztán az utolsó napot is megnyerték 56–42-re, és összességében 239–126-ra győztek, gratulálunk nekik!

Véleményem szerint a nagyon erős mezőnyben elképesztően nagy siker ez a döntő, különösen a negyed- és elődöntő világklasszis csapatainak legyőzése után már szinte zsebben éreztük a győzelmet (magyar kommentár: a három meccs közül messze ez tűnik a legkönnyebbnek…), de nem véletlenül végzett a Salvo csapat már a svájci rendszer élén, kitűnően bridzseznek.

Gratulálunk, és reméljük, legközelebb még fényesebb lehet az érem!