Kezdőoldal

Az IBBF BAM-versenyén Nyugat helyén 2 káróban lettem felvevő. A licitből nyilván látható, hogy az összeszokottság nem tökéletes, ettől viszont még le kell játszani a partit.

Első ránézésre a szanfelvételről néhány pikk (4-5) azonnal leáll, a kőr ász, és ha a treff nem húz el kiadó nélkül, akkor akár bukhat is. Ha pedig treffet játszanak ellenfeleink, akkor azt nem valószínű, hogy hat aduval felül lehetne múlni. Ami azt jelenti, hogy elég lehet hetet is ütnöm.

Az indulás mindenesetre arra engedett következtetni, hogy a treff nem egyenletes. Persze az impassz nyilván jó esély, és előbb-utóbb valószínűleg mindenképp meg kell adni majd – felrémlett előttem egy treff dáma, treff lopás, pikk, treff lopás, pikk, treff szürku változat. Inkább ütöttem az ásszal.

Aztán ugyanezen megfontolásból hívtam 3 menet adut, Észak dámájával végezve, és itt a dolog egészen drámai fordulatot vett.

Észak levette pikkjeit, majd a kőr ászt hívta, amibe bedobtam a királyt. Újabb kőr, a bubit átütöttem kézben.

Ha Kelen Csárli mesélné a történetet, biztos Brigidának ajánlotta volna fel ezt az áldozatot a kőr színben. A következmények ismeretében viszont inkább valamely démon lehetett a kedvezményezett. Ugyanis treffet hívtam a bubihoz, amit Kelet kicsit meggondolatlanul elvett a magas aduval, és ebben az állásban hívta a – más színű lapja nem lévén – pikk dámát.

Megoldhatatlan feladat elé állítva partnerét. Teríthettem is volna, de úgy éreztem, az hencegés lenne. Csak összenevettünk a délen ülő Frantisek Kubattal „funny but he is squeezed” mondattal, és lejátszottam a 3 maradék ütést.

Persze Északnak nem kellett volna a kőr ászt lehívnia, Dél kihagyhatta volna a treff bubit, és persze a felvevő (én) is kezelhette volna jobban a treff színt, a licitről nem is beszélve. De ha mindez nem így történt volna, akkor ez a mese se született volna meg.