Kezdőoldal

Az ötlet a Bridge World 1975. júniusi számában jelent meg Deuces Wild címen, Jeff Rubens tollából, halvány emlékeim szerint a fordítása a Bridzséletben is megjelent valamikor a 80-as években. Pár ilyen partit játszottunk a 90-es évek elején versenyek előtt, nagy volt a vidámság minden alkalommal. Rubens ezzel a leosztással vezeti be az olvasót az új lehetőségekbe:

Hagyományos bridzsben töredékparti (konzervatív licitálóknál esetleg körpassz), a kettesbridzsben mind a négy színben nagyszlem teljesíthető! Nézzük mondjuk a 7 kőrt Délről: lopunk egy minort az adu kettessel a kézben, a kőr dámára asztalról eldobjuk a pikk kettest, így 7 kőr és 6 pikk ütéssel elvisszük mindet.

Most, hogy megvillantottuk a perspektívákat, foglaljuk össze röviden, milyen új lehetőségeket kínálnak a kettesek ebben a játékban:

• az adu kettessel bármikor lophatunk (mint Rubens leosztásában). Nagyszlemet mondani az adu kettes nélkül pont olyan óvatlanság, mint adu király nélkül: 50 százalék az esélye, hogy belépő lopás lesz. Nyilván érdemes a kulcslapkérdésben az adu kettest ugyanúgy közölni, mint a királyt.
• eldobhatjuk őket, ezáltal megszabadulva egy vesztőtől. Ha egy színben A2 – 43 van, akkor ütünk az ásszal, átmegyünk a másik kézbe, és eldobjuk a kettest egy másik szín magas lapjára, így megszabadultunk a színben lévő vesztőtől.
• egy színben lopás nélkül is üthetünk többet, mint a hosszabb oldali darabszám. Pl. ha egy szín AKxx – QBx, és AKxx mellett van két külső kettes, akkor először eldobhatjuk azokat a dámára és a bubira, majd további négyet ütünk a negyedik ász-királlyal, azaz összesen hatot.
• szolgálhatnak védőlapként: ha például szingli királyunk van (vagy maradt) egy színben, egy másikban kettesünk, és lehívják a szín ászát, tehetjük a másik szín kettesét.
• ez sok esetben erősen módosítja a szokásos színkezelési stratégiákat is. A rengeteg esetből csak két példa:
  – AKDB54 – 32. Ha nincs külső átmenet a hosszú színhez, és hiányzik két külső kettes, akkor az első menetet érdemes kiengedni, nem is az 5-0 miatt, hanem mert a 4-es szín mellett lehet egy kettes, vagy a 3-as szín mellett kettő.
  – ADT72 – K53, kint van egy külső kettes. Az ász és király lehívásába mindenki ad, a DTx felé hívunk. Ha most az ellenfél eldobja a külső kettest, akkor el kell találnunk, hogy a saját bubiját védte ezzel, vagy a partnerét. Persze, ha más idegen színt dob, még akkor sem teríthetünk, mert lehet, hogy a bubi mellett van a hiányzó kettes. 

Ennyi bevezető után lássunk pár partit a versenyről! Egyből az első asztalon kaptuk ezeket a lapokat:

Hagyományos bridzsben kiáll 2 treff és 1–1 a többi színben, azaz két bukás. A verseny speciális szabályaival nem okozott gondot a teljesítés: a pikk indulásra asztalról eldobtam a vesztő treff kettest, a második pikket elloptam az adu kettessel, így a szerencsés treff fekvésnek és a káró eltalálásának köszönhetően már csak egy adu, egy treff, és egy káró állt ki, csak a tempóra kellett vigyázni.

A második cserében jött ez:

Hagyományos bridzsben treff indulásra egész érdekes a parti: játszhatunk pikk harmadik menetében impasszra, vagy kipróbálhatjuk a 3-3 pikket, és ha nem az volt, még ott a káró impassz. Miután elment 2 menet pikk és a harmadikba Kelet a 7-est adja, csak két kiosztás lehetett eredetileg: T6 – J742 vagy JT6 – 742. Egyetlen elemi 4–2 kiosztás esélye 1,6%, egy 3–3-é 1,8%. Viszont utóbbiból kb. az esetek felében a bubit teszik, így ennek csak kb. a fele játszik, vagyis az impassz esélye most 1,6% / (1,6% + 0,9%) = 64,5%. Ha esésre játszunk, csak 35,5%-ban teljesítünk azonnal, de a maradék 64,5% kb. felében még ülhet a káró impassz, a kettő együtt 67,7%. Vagyis a teljesítésért hajszálnyival jobb esély kipróbálni a pikket, majd a kárót. Bonyolítja a helyzetet, hogy párosversenyt játszunk, így az impasszal gyakrabban lehet szürt ütni.

Ennyit a hagyományos bridzs szépségeiről, ebben a versenyformában ez mind nem számított, mert az asztali treff kettest el lehetett dobni egy magas adura, így a kézi vesztő teffet és a negyedik pikket el lehetett lopni az asztalon, a káró impasszra nem is volt szükség a teljesítéshez.

Közben azt tapasztaltuk, hogy nagy a vidámság a teremben, nyilván sokaknak megtetszettek az új lehetőségek. Amikor a Bozzai Péter–Szetei Zsolt párossal csaptunk össze, elmesélték, hogy kettesenként 2-2 pontot hozzáadnak a lap értékéhez. Tény, hogy a kettesekkel sok ütést közvetlenül nem lehet szerezni a játékban, de az általuk nyújtott rugalmasság (mint láttuk) sokat ér. Úgy tűnik, jól sikerült nekik az alkalmazkodás az új körülményekhez, mert meg is nyerték a versenyt. Jó helyre ment a kupa, ezúton gratulálok. Sikerükhöz némiképp magam is hozzájárultam, épp ellenük játszottam ezt a partit:

A treff négyes indulás után nem sok mindent találtam el a partiban. Nem látván az asztali átmenetet óvatlanul kézből kezdtem aduzni, persze a pikk ászba egyik ellenfél sem tett pikket, Szetyü a treff kettestől vált meg, Morgó a kőr kettestől, vagyis nem igazán lehetett tudni, mi van pikkben. Lehívtam a pikk királyt is, erre balról a pikk kettes érkezett, jobbról a káró kettes. Most még mindig lehetett Nyugaton a pikk bubi, így a dámát is lehívtam. De ekkor már Kelet hosszabb volt, így a J873-ból végül három adut ütött a védőlapok segítségével, vagyis hiába feküdt tökéletesen minden, az óvatlan játékkal kettőt buktam, ami 7 pontot ért a lehetséges 22-ből.