HUEN

Kezdőoldal

Nagyiván Gábor - 2020. április 22.

Magyar gyöngyszemek – Alt Invitational

A bridzsezőket a koronavírus-járvány sem rettentette el a játéktól, sőt! Csúcsidőben a BBO-n az ötvenezret is meghaladja a játékosok száma, és már odáig fajult a dolog, hogy a szerverek sem bírták az iramot. Versenyeket egy ideje csak csökkentett létszámmal lehet rendezni, így a rendezéssel és a regisztrációkkal kapcsolatban kisebbfajta harcok alakultak ki. Persze a menők is résen vannak, és magas színvonalú meghívásos versenyekkel akarják tartani a szintet. Ilyen az Alt névvel ellátott világklasszisokkal teletűzdelt verseny is, mely a bid72, a bridge24 és a netbridge.online által szervezett, Bermuda-kupa erősségű versenysorozat. Ezen a tornán hetenként váltogatva 8 meghívott csapat játszik körmérkőzést, majd a négy legjobb játssza az elődöntőt, annak győztesei pedig a döntőt. A sorozat második állomására a magyar válogatott is meghívást kapott, és játékosaink Dumbovich Miklós, Hegedűs Gál, Szabó Csaba, Szegedi Balázs, Winkler Gábor összeállításban ültek a virtuális asztalhoz. Bíztunk a jó szereplésben annak ellenére, hogy jó néhány világbajnok ellen is fel kellett venni a harcot. A csapat ugyan nem játszott rosszul, és néha a szerencse is elpártolt tőlük, de kiderült, hogy ezen a szinten már máshogyan kell játszani, mint a Böszörményi úton. Az ellenfelek világossá tették, a magyar csapat játékában van még sok javítani való, így a várva várt jó szereplés ezúttal elmaradt. De nézzük a jó oldalát!

Dumbovich Miklós klasszis felvevőjátékát több ezren figyelték, és drukkolni kellett, hogy ne a triviálisnak tűnő, de rosszabb sanszot játssza meg az alábbi 6 szan felvételben.

A parti egyszerűnek tűnik. Az átlagjátékos a kb. 36 százalékos esélyű 3–3 káróelosztásra játszana, és húzó szín esetén tizenhármat ütne. Nem így Dumbovich! Ő tudta, hogy ezzel a tervvel az a baj, hogyha a káró mégsem húz, akkor bukhat a felvétel, mert üthet a pikk ász és az úr káró. Ezért Dumbovich nem nyúlt a káróhoz, hanem lejátszotta treffjeit és kőrjeit, és éberen figyelte a dobásokat. Jól látta, hogy a káró szín alkalmas arra is, hogyha Délnél négy vagy több van belőle és Dél legalább egy pikk figurát is tart, akkor beszorítható. Ezért lejátszotta treffjeit és egy kárót, majd hívta kőrjeit és éberen figyelte a dobásokat. Főleg a pikk és a káró érdekelte. Általános elv, hogy egy ász mellől könnyebben dobnak, mint egy király vagy dáma mellől. De most ez nem számított. Kárót eddig nem dobott senki, amikor ezek a lapok maradtak:

A kőr dámára Dél bajba került. Kárót nem akart dobni, ezért eldobta a pikk tízest. Dumbovich ebből azt a következtetést vonta le, hogy Dél legalább négyes káróval született, így kézből eldobta a káró kilencest, pikket hívott, és a pikk király megszökött. E nagyszerű játék értékét az is növeli, hogy akkor is nyert volna, ha Délnél van a pikk dáma és Északnál az ász. 

Ritkán lát az ember szép megoldást egy bukott szlemben, az alábbi partiban mégis ezt történt. Dumbovich a licitben felértékelte lapját a valószínűleg jól ülő kőr király, és a partner színében hozott pikk király miatt, ezért vállalkozott 6 káróra.

Adott kiosztásban a felvétel teljesíthetetlen volt, miután ütött a kőr ász és a második ütésben kiderült, hogy Délnél van az összes káró. Dumbovich úgy gondolhatta, hogy egálra hozhatja a játszmát, ha esetleg eljátsszák az 5 kárót odaát. Az asztalon ütött a káró ásszal és azonnal treff ász, treffet játszott (a „rövid aduval lopunk” elv). Dél ütött és ismét adut hívott, melyet a felvevő kézben vitt, treffet lopott, kőrrel kézbe ment és hívta az adukat. Ez volt a 3 lapos végállás:

A káró hatos következett és Észak beszorult. Ha eldobja a treff dámát, akkor magas lesz a nyolcas. Ha pikket dob, a pikk királyt átüti az ász és a pikk bubi lesz a tizenegyedik ütés. Dumbovich kitűnő játéka tapsot érdemelt, azonban 5 IMP veszteséget hozott, mert a másik asztalon a mieink Észak–Délen 4 kőrt buktak kontrázva egyszer.

11 IMP-t sikerült szerezni az alábbi nagyszlemmel.

Amikor egy erőtől duzzadó kéz egy gyengével találkozik, akkor általában közlekedési problémák merülnek fel. Elég lenne a treff bubi is a kőr figurák helyett Keleten, így azonban speciális kiosztás kellett a teljesítéshez. Winkler Gábor nem töprengett sokat a feladaton, kőr kezdés után rájátszott arra, hogy essen a másodlagos treff bubi, ezért azonnal lehívott két magas treffet. És a bubi esett! Gábor a pikk dámával kézbe ment, a pikk királlyal ellopta a kőr dámát, majd lehívta a pikk ászt. Most már csak annyi kellett, hogy a treff nyolcassal kézbe tudjon menni úgy, hogy Észak ne lopjon. Ez is bejött, 7 pikk egyenlő.

Amikor aduból 8 lapunk van a vonalon, 100-ból átlagosan négyszer megesik, hogy 5–0 lesz az elosztás. Hegedűs Gál is kifogott egy ilyet, meg is kontrázták, ő azonban bravúros játékkal így is teljesített.

Nekem már az 5 káró licit is tetszett, az, hogy inkább a tömör hetes színében vállalta a játékot, mint a tudott 5–3-as kőrben. A pikk indulást lopta, káróval asztalra ment és megérkezett a rossz hír, mert Nyugat treffet dobott. A jó hír azonban az volt, hogy nyílt lapossá vált a kiosztás. A treff dámát Nyugat nem fedte, a kőr király ütött a kézben, majd a káró bubi kikergette a királyt. Kelet pikkel szállt ki, ezt Gál ismét ellopta. Most egyaránt 3–3 aduja maradt Északnak és Keletnek, de Kelet adu kilencesét nem lehetett elfogni. A felvevő azonban nem zavartatta magát, tudta, mit csinál. Lehívta a káró dámát és a tízest, majd az utolsó kárót Kelet vitte. Ezek a lapok maradtak:

Keletnek csak pikkje maradt, ütött a pikk ász. De mit dobjon Nyugat? Ha kőrt dob, magas lesz a kőr tízes. Ha a treff tízestől válik meg, úr lesz Észak kilencese. Szegény Nyugat az ütéskiadásos egyoldali kétszínű beszorítás áldozata lett. Ez a technikai játékelem nem fordul elő túl gyakran a gyakorlati bridzsben, így András Imre biztosan berakta volna a Beszorítások titkai című könyvének első kötetébe ezt a partit, ha korábban keletkezik.   

Igen, ilyen csodálatos dolgokat is tudnak ezek a fiúk. De mi lehet akkor a baj, hogy világversenyeken mégsem jön ki ez a tudás? Így akár én is feltehetném az egyik képzetlen riporterkisasszony örökbecsű kérdését: Akkor ezt most hogy?