Kezdőoldal

Még csak ez hiányzott.

Végképp megváltozik a mi kis sportunk – mert sport, hiába, hogy a brit adóhivatal kérésére az unióban kimondták: adózási szempontból nem kötelező sportnak tekinteni! –, ha a kártya is eltűnik a színről.

Jó, megszoktuk, hogy a neten kattintgatni kell az egérrel, de azért a kártyaasztalnál eddig a jó öreg Piatnik lapocskáit nézegettük és mutogattuk egymásnak.

Különben nézegetni ezután is lehet, hiszen a Visoft kísérletén is kártyaszerű ábrák közül kellett kiválasztani, amit középre húztunk a tablet képernyőén. Mert ezen a próbaversenyen mindenki egy tablet mögé ült, és azon manipulálva próbálta a pontokat begyűjteni.

Egyszer már volt ilyenben részem. A kilencvenes évek legelején Jakab Sanyi próbálkozott hasonló megoldással: az ő megbízásából Kardos „Kacsa”János Numerika nevű cége készítette el a szoftvert, amely lehetővé tette, hogy négy sorosan kötött számítógép bridzsezhessék egymással, ha ügyes játékosok püfölik őket. Gyönyörűséges kártyákat is rajzoltak hozzá magyar címerrel a közepükön, és nagyon is jól működött az egész. Legföljebb az volt zavaró, hogy hallottam, mikor üti le a megfelelő billentyűt a következő játékos, vagy hogy a szinglit túl gyorsan adta a készséges gép – és közben néma maradt a billentyűzet, mert nem kellett hozzá megnyomni semmit –, de ezeket a gyermekbetegségeket könnyű lett volna kiküszöbölni.

Emlékszem, akkor is José Damiani volt a kiszemelt partner, ahogy most is. Akkor mint az Európai Bridzs Liga elnöke, most mint a Bridzs Világszövetség tiszteletbeli elnöke. Akkor is meg volt elégedve azzal, amit látott, most is elégedetten távozott néhány napi vendégeskedés után.
Akkor mégsem lett világsiker: még korai volt a próbálkozás. Meglátjuk, ezúttal sikerül-e Budapestről meghódítani a világot. Jó ajánlásokra talán kipróbálják egy-két amerikai klubban a több ezer közül, és ha ráharapnak…

A próba féltávnál hirtelen befejeződött, mégis sikerültnek mondható. Addig, amíg egy játszma közepén föl nem adta rendszer, nagyon is jól működött, gyorsan átláthatónak, könnyen kezelhetőnek bizonyult. S az utánaszámolás szerint nem is nyújtotta meg a játékidőt azzal, hogy a gép minden kijátszás után három másodpercet ad a korrigálásra, ami miatt úgy éreztem, kevés 15 perc két leosztásra.

Ha a kártyákat egy kicsit nagyobbra lehet venni, akkor már csak azt kell kideríteni, mitől halt meg az egész egy adott pillanatban. Olyan érzésem volt, mintha kihúzták volna a dugót a konnektorból.

A leosztások nincsenek fenn a honlapon (de itt igen, legalábbis az első tíz  – a szerk.), úgyhogy csak egyre emlékszem, de az megéri, hogy gondolkodjunk rajta.

Sokszor jöttek már hozzám egy lapot mutatva, és kérdezték: – Mit kell licitálni?
Erre sosem tudok választ adni. Honnan tudnám, mit kell?! De szívesen elmondom, hogy aznap azzal a partnerral, az ellen az ellenfél ellen, abban az állásban mit licitálnék. Vagy hogyan rontottam el én, ha a versenyen történetesen nálam voltak az adott kártyák.

2. leosztássorozat

A menők tanácsa: passz. A lap nem eléggé erős, a szín nem eléggé jó, és nincs jó licit a partner esetleges felüllicitjére.

Na, jó, de ha mégis 2 treffet mond valaki, Nyugat passzol, a partner 4 kőrt vet be, amire Kelet 4 pikket licitál, akkor?

Bevallom, én 2 treffet mondtam, és később nem bírtam ki, hogy adu ász-királyommal ne segítsem meg a szemben ülőt. Szerencsém volt, mert ezek voltak a lapok:

Volt, ahol Keletnek volt hozzá fegyvere, hogy ne aprózza el. András Imre 4 káróval (úgynevezett Namyats, fordítva olvasva a Staymant) kezdte a licitet: erős 4 pikk indítás, legföljebb egy színből áll ki két ütés. Már az is szerencse, hogy Észak–Dél ezt meg bírta kontrázni…

A nagy pároson rosszul játszottunk, de itt is volt egy parti, amit titkolni kellene a gyerekek előtt.

Mansban bell ellen passzos partnerrel Dél 1 kőr indulása után valamiért 1 pikket licitáltam Nyugaton. Pfúj!

A következő ellenfél 4 kőrjére a partner 4 pikket mondott, amire a sor végén Észak megpróbálta az 5-ös magasságon megnyerni a csatát. Csendesen bukott egyet, de mindegy volt, mert a 4–4-es pikkünkkel jó mentést találtunk, minthogy így voltak kiosztva a kártyák:

Tizenegy asztalon játszottak 4 kőrt, egy pár szlemet mondott, az ő ellenfele volt az egyetlen, aki még nálunk is jobban járt.

Ellenfelünk átkozta a sorsot, ami összehozta velünk éppen ebben a partiban. Nagyon igazságtalannak érezte a dolgot. De ki mondta, hogy a bridzs igazságos játék?

Az eredmények a szokásos helyen találhatók itt a bridzs.hu-n, nagy gratula a győzteseknek!