A 2014-es ifivilágbajnokság csak a rájátszásban kezdődött. Az alábbiakban, több okból, a juniorok küzdelmének kieséses szakaszára koncentrálunk. Az okok szerteágazóak: nem zavarnak személyes szimpátiák, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy itt vívták a legszínvonalasabb csatákat. _Meglátásom szerint a legjobb juniorcsapatok a legjobb szeniorokkal vívhatnának szoros meccseket, míg a legjobb serdülők a legjobb női csapatokkal. A legjobb lánycsapatok? Inkább hagyjuk._
_A világbajnok norvégok – a fotó a verseny hivatalos bulletinjéből való_
A junioroknál a selejtező nagyjából melegítésnek volt jó, a 8 továbbjutó kiléte nagyon hamar eldőlt – a 9. helyezett a verseny felétől már több mint 1 teljes meccs hátrányban volt.
Valójában a negyeddöntők is elég simák voltak, még a Kína–Norvégia összecsapás volt _–29_ a legszorosabb. Innen két leosztást emelünk ki.
A párok jelentős része Nyugat indulása dacára nem mondott szlemet, azonban a házigazda törökök a lengyelek ellen és a hollandok az amerikaiak ellen megtették. Kérdés, hogy treff bubi indulásra hogyan kell játszani?
A tíz fejütés mellé a kőr jobb esélyt kínál a hiányzó ütésekre _„csak” annyi kell, hogy a kilences és legalább az egyik magasfigura legyen jó helyen – természetesen a 3–3-as elosztás mellett_, tehát kézbe megyünk, és kis kőrt játszunk a nyolcashoz. Amennyiben ezt a kilencessel ütik, nem marad más esély, mint rájátszani a szerencsés káróra.
A negyeddöntő talán legkülönlegesebb leosztása ez volt:
Már az is érdekes kérdés, hogy melyik nemes színnel indítsuk Nyugat lapját. Magyarországon inkább az 1 pikk szokásos, de ebben a mezőnyben most az 1 kőr volt gyakoribb. Utána is voltak fura megoldások: volt, aki Észak lapjával 2 treffel szólt közbe, majd jött utána minden: felüllicit, kimenet a 3 szanból, de végül 5 káróban maradtak partnerével. Az is furcsa, hogy Nyugat 1 kőr–2 treff–2 kőr–passz után passzolt. Az egyetlen szoros elődöntőben ez a leosztás volt az utolsó szög a kínaiak koporsójában: a zárt teremben 800-at buktak az 5 pikk kontrában, míg a nyíltban el kellett bukniuk a majd 90 százalékos 6 kárót.
Az elődöntőben persze már sokkal nagyobb harc volt az előzetesen is favoritnak tartott négy európai válogatott között Lengyelország–Norvégia, Hollandia–Franciaország párosításban. Ahogy várható volt, mindkét összecsapás végig szoros volt. Az utolsó 14 leosztás előtt a lengyelek fél_!_, míg a hollandok 8 ponttal vezettek.
„Pénzfeldobós” szlemmel kezdődött az utolsó forduló:
A franciák és a lengyelek _Splinter után_ bemondták ezt a hajszállal 50 százaléknál jobb szlemet, és le is adtak rajta 11 pontot.
Két leosztással később végleg eldőlt a norvég–lengyel, míg a franciák kaptak egy utolsó esélyt.
Négy asztal közül háromban Dél 1 káró indulása után Nyugat játszott 4 pikket _a hollandok hagyták a francia Dél 4 káróját, ami végül egyet bukott_. Mindenütt összeemelte Észak–Dél a kárót és az indulás is káró volt. A felvevők kettőt aduztak, majd treffet hívtak. A norvég Észak kivételével a többiek elmentek az ásszal és kőrre fordultak: 10 ütés. A norvég azonban bölcsen átlátta, hogy valószínűtlen Nyugat két külső rövid színe és kicsit tett. Így partnere ellophatta a szín második menetét, és már nem lehetett teljesíteni: – 10 IMP.
Így _kisebb meglepetésre_ összejött a Norvégia–Hollandia döntő. Végig rendkívül szoros volt az állás, az utolsó, 6. 14-es szettre maradt a döntés. Nézzünk bele!
A nyílt teremben a norvég Dél nem indult el, és a hollandok csak 3 pikkig jutottak: passz–1 treff–1 kőr–kontra–2 káró–3 pikk, körpassz.
A káró király indulást a felvevő kihagyta, amivel újabb esélyt adott a buktatásra, de Észak folytatta a színt, így elmaradt a kőr lopás – Hollandia, 140.
A zárt teremben a holland Dél elindult 3 káróval–kontra–passz–3 pikk–passz–4 pikk.
Indulás a kőr négyes. Észak _hibásan_ inkább a harmadik dámára számított partnerénél mintsem szinglire, és a bubit tette: –620, 10 norvég IMP.
Itt sem maradtak el a nagy elosztások:
Egy darabig hasonló mederben haladt a licit: 1 treff–1 pikk–kontra–4 pikk–4 szan. Dél lapjával valószínűleg az 5 kőr a legjobb mondás, ami megkönnyíti a partner dolgát Nyugat esetleges 6 minorja után. A holland játékos azonban kontrázott, míg partnere az 5 káróra szintén. Ez elvileg 500-at bukik, azonban nem meglepő módon pikk indulásra elmaradt a treff lopás, 200 pont a hollandoknak.
Ez azért volt igazán drága, mert a holland Nyugat a másik teremben kontrázta az 5 pikket _vajon miért?_, és 11 ütés elvehetetlen volt – újabb 10 norvég IMP.
A hollandok kivégzése folytatódott. Az utolsó leosztás volt a kegyelemdöfés:
A holland Nyugat a nyílt teremben fiatalos _magyaros?_ gyenge 2-essel kezdte a licitet, passz–passz–kontra, körpassz. Az ellenjáték hibátlan volt, a norvégok elvitték az első nyolc ütést, és a treff szürku még két aduütést eredményezett –1100. Ezen még írni is lehetett volna, ha a hollandok Nyugat passza után bemondják a kiváló 6 kárót, de ők – lehet, hogy már sejtve a végeredményt – csak 3 szanig jutottak, újabb 10 pont.
Az utolsó szettet 63–10-re, a 84 leosztásos mérkőzést 203–159,5-re nyerték a norvégok, és _szerintem_ megérdemelten lettek világbajnokok.
