Kezdőoldal

Szombaton véget ért az Európai Bajnokok Kupája. Némi meglepetésre nem jutott a négy közé sem a monacói, sem az olasz bajnok (utóbbiaknál a sokunk által jól ismert Pauncz Péterrel), ők végül a kisdöntőben, azaz az ötödik helyért küzdöttek, és Monaco szerezte meg a győzelmet. A döntőben a holland és a norvég bajnok csapott össze, és igen alacsony pontforgalom mellett az előbbi nyert.

Csütörtökön megkezdődött a 16. Európai Bajnokok Kupája Rigában, az esemény szombatig tart. Ez a verseny más sportágak Bajnokok Ligájának felel meg, azonban a részvétel korlátozott: azon 10 ország bajnokait hívják meg, akik a legutóbbi Európa-bajnokságon az első tízben végeztek – talán emlékezetes peches végjátékkal a magyar csapat legutóbb az amúgy nagyon szép 11. helyet szerezte meg Budapesten az Eb-n, így erről is lemaradtunk. További résztvevő csapat a címvédő, valamint a házigazda is indíthatja bajnokát, így 12 tagú a mezőny. (Bár kicsit nehezen érthető, hogy a válogatottak eredményessége miként értékmérője egy bajnokcsapatnak, amelyben akár külföldiek is játszhatnak, de ez a szabály, el kell fogadni.)

Pulában rendszerint kellemes a hangulat, de versenynek azért általában van némi laza balkáni jellege.

A tavaly Budapesten Eb-t nyerő franciáknak nem sikerült otthon tartaniuk a vb-aranyat, mindössze két ponttal nyert az USA2. A világbajnok névsora: Martin Fleisher, Joe Grue, Chip Martel, Brad Moss, Jacek Pszczola, Michael Rosenberg; Jan Martel nem játszó kapitány. A Transnationalt a lengyel csapat nyerte.

Két döntő már véget ért, kettőt még holnap is nézhetünk; ötödik helyen végzett a svájci-magyar csapat a BAM-versenyen.

A nyílt versenyen három szegmens után döntetlenre állnak a felek, a másik két döntőben már van különbség a csapatok között. A BAM-vigaszversenyen második a Hegedűs–Szegedi pár, a Transnationalben feles IMP-átlag fölött zár a két tisztán magyar pár.

Az elődöntőkben elmaradtak a meglepetések, és szinte egyik általam döntőbe remélt csapat sem hozta várt eredményt.

Hétfő este még ünnepeltek, kedden már folytatnia kellett a játékot a világbajnokságon a negyeddöntő győzteseinek.

Nem is emlékszem olyan világbajnokságra, hogy szinte minden negyeddöntő izgalmakat és többé-kevésbé szoros csatákat hozott, olyannyira, hogy egy csapat sem adta fel idő előtt behozhatatlan hátrányban.

A Bermuda-kupa párosítását eltaláltam, azt azonban nem értettem, miért menekül az összes női élcsapat az épp bejutó lengyelektől, az első három mást választott, így Indonézia próbálhatja legyőzni őket. A szenioroknál sem volt meglepetés a párosításban.