Kezdőoldal

Ottlik Géza játékelemzéseit leesett állal hallgatta, olvasta a bridzsvilág, a világ legjobb játékosai közül sokan ma is az Adventures in Card Playt említik, ha megkérdezik, melyik bridzskönyv volt rá a legnagyobb hatással. Íróként is az egyik hangsúlyos témája a kommunikáció (tökéletlensége); bridzselméleti alaptézisei közé tartozik, hogy először is nevet kell adni a dolgoknak. Az új fogásokat elnevezte (angolul), ha már ismert motívumot használt, variált, azt is rendszerezte. Századik születésnapja alkalmából a Bridzsélet bemutatja az ottliki technikákat a – magyarra Homonnay Géza és Kelen Károly által fordított – könyvéből vett egy-egy jellemző példával. (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)  

Száz éve, 1912. május 9-én született Ottlik Géza. Hogy mit jelentett ő a magyar és a világ bridzssportjának, -társadalmának, egy ilyen rövid bevezetőben megfogalmazhatatlan. De nincs is szükség ilyen tömörségre: a Bridzsélet a centenárium alkalmából több Ottlikról szóló cikket publikál a mai napon, így teszünk kísérletet életművének bemutatására, feltáratlan szegleteinek megvilágítására, a pályája megrajzolására. Most következzék a bridzses életútja.

A csapatok már megalakultak. Május 12-én, szombaton lesz a Kovács Zoltán-emlékverseny, amelyen a legjobb felnőtt- és ifjúsági versenyzők mérkőznek meg egy erre az alkalomra szerkesztett „non-stop csapatverseny” keretében. Időközben újabb beszélő fénykép került elő…  

Reakció érkezett Romániából a Bridzséletben korábban megjelent A Securitate közbelép – A Bukarest–Budapest meccs krónikája című, az 1970-es Románia–Magyarország válogatott bridzsmérkőzésről szóló Osskó András-cikkre. „Ő a romániai Zánkay” – mondta a válaszírás szerzőjéről egy Erdélyből áttelepült sporttársunk. Cori Neamtu cikkét Nagy István fordította.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mind belföldön, mind külföldön óriási az érdeklődés a júniusi, budapesti bridzs-világbajnokság iránt. A szövetségben lázas tevékenység folyik. A napokban állapodtak meg a MÁV-val, hogy vonalain félárú menetkedvezmény áll majd a verseny részvevői és látogatói rendelkezésére úgy az oda-, mint a visszautazásnál. E kedvezmények igénybevételéhez a MBSZ igazoló jegyére lesz szükség. A külföldiek ezen felül vízummentesen léphetik át a határt.

Május 12-én egykori barátai, egyben sporttársai, valamint fiatal tehetségeink verseny keretében emlékeznek meg Kovács Zoltánról. Vegyes összeállításban játszanak a csapatok, az örökifjú öregek a fiatalokkal társulnak.

Az ifjúsági játékosok felkészülését elősegítendő rendezzük meg május 12-én a Kovács Zoltán emlékversenyt. Most hiteles tanúk segítségével idézzük fel alakját és a kort, amikor még közöttünk volt. Beszélő fényképek.
 
 
 

Bizonyára nem kerülte el a kedves olvasó figyelmét legutóbbi cikkünkben a többes szám használata a juniusi, nemzetközi bridzsrendezvénnyel kapcsolatban. Hiszen most végre alkalom fog nyílni, hogy a magyar női válogatott is induljon világbajnokságon. Eddig sajnos a magyar vezérek nem tudták, hogy a hölgyek versenyei is fontosak, és az ő révükön is lehet nagyszerű nemzetközi sikereket elérni.

1937 júniusában Budapest rendezte az első bridzsvilágbajnokságot. A Bridzsélet a nagy jelentőségű esemény 75 éves évfordulója alkalmából korabeli újságcikkek alapján feleleveníti a Vigadóban megrendezett versenyt és annak előkészületeit: izguljuk végig együtt a világbajnokságot! Mostantól folyamatosan helyzetjelentést adunk, aztán a vb-ről „kiküldött tudósítónk” számol majd be illő részletességgel. Kezdésként lássuk, hogy álltunk 1937 februárjában!

A tizenkilencedik század hetvenes éveiben épült a neoreneszánsz stílusú Erzsébet téri kioszk, Hauszmann Alajos tervezte. Kezdetben kávéház és tejcsarnok élte békés polgári életét a gyönyörű épületben. A huszadik század elején a „főbérlő” a Nemzeti Szalon lett. Festők, szobrászok eladandó tárgyainak kiállításait rendezték az épületben. Ekkor jelentős építészeti átalakítások is történtek. A főbejárat eddig a térre nyílt, ezután a Bécsi utcára nézett. Építészetileg ritka megoldás született: az új utcai rész a kor szellemének megfelelően a szecesszió jegyeit viselte. A Janus-arcú épületben a harmincas években a bridzs művészei is otthonra leltek.