Kezdőoldal

Vannak felvételek, amelyeket első látásra lehetetlen teljesíteni. Ez a felvétel is hasonló, nyugodt fejet és sok szerencsét igényelt, pedig teljesen normális volt.

Az eliminációk nem olyan ritkák, szinte minden hónapban jön egy, ha gyakran játszik az ember. De hogy kettő jöjjön egy fordulóban? Nézzük, miként történtek az események.

Nem kell a csalós ügyekkel foglalkozni, ezzel csak lejáratjuk a bridzset – sokszor elhangzik ez az érvelés. Szerintünk pedig kell. Fel kell tárni, be kell mutatni teljes egészében ezeket az eseteket, csak ezzel tisztulhat meg a sportág. De ezzel milyen képet alakítunk ki a közvéleményben szeretett sportágunkban? – jön a következő szempont. Csalók, doppingolók minden sportágban vannak, a jó, hatékonyan működő közösségek alaposan föltárják ezeket az eseteket, igazságot tesznek, és kivetik maguk közül a csalókat. Az elmúlt hetekben erre láthatunk ígéretes kísérletet a bridgewinners.com-on a Lotan Fisher–Ron Schwartz ügy kapcsán. Talyigás Péter összefoglalja az eddig történteket.

A bridzsvilág pezseg, újabb csalásgyanús esetre derült fény, és a legújabb hírek szerint az Európa-bajnok izraeli csapat nem vesz részt a szeptember 26-án kezdődő világbajnokságon (Bermuda Kupa) Indiában.* Nálunk is indul a szezon, és bár ilyen szenzációval szerencsére nem szolgálhatunk, néhány kérdést megbeszéltem Homonnay Gézával, a Magyar Bridzs Szövetség elnökével.

Döntött az Európai Bridzsliga (EBL): Magyarország lesz a rendezője a jövő évi, 53. bridzs csapat Európa-bajnokságnak. 2016. június 16–26. között várhatóan a budapesti Groupama Arénában mérkőznek meg Európa legjobb csapatai. Az EBL végrehajtó bizottsága tromsői ülésén hozta meg a döntést. Több mint egy éve folytak a tárgyalások a Magyar Bridzs Szövetség és az EBL között, Yves Aubrey EBL-elnök többször járt Budapesten ez ügyben. Az európai szövetség vezetője többször nyilatkozott úgy, hogy szeretnék, ha Magyarország rendezhetné meg a legnagyobb presztízsű európai válogatott versenyt, most Norvégiában erről hozott határozatot az EBL.

Ez a megoldást eredendően a junk Stayman konvencióra épül fel, ebben a válaszolónak lehet háromszínű gyenge lapja treff nélkül, ekkor arra készül, hogy elpasszolja az induló bármely válaszát, vagy 2 színű gyenge lapja majorokkal, ekkor a válaszoló elpasszolja a major válaszokat és 2 kőrt mond a 2 káró majorokat tagadó válaszára, ami passzt vagy 2 pikket kér, ha az indulónak 3 pikkje és 2 kőre van. De a rendszer használható az original invit plusz Stayman esetében, és a 2 szan–3treff Stayman vagy Puppet esetében is.

Az előző leckében azt kérdeztük, hogy az alábbi 5 treffet Nyugat hogyan tudná buktatni?

Szalay György vitába száll Vikor Dániel legutóbbi cikkével, a 4. szín géminvit+ használata helyett amellett érvel, hogy legyen ez a mesterséges licit legalább gémforsz.

A 4. szín konvenció csak akkor létezik, amikor az ellenfelek nem szólnak közbe. Ha igen, a felüllicit veszi át a helyét általában. A 4. szín konvenciót sokan gémforsznak játsszák, én ezt azonban még a legmagasabb szinten sem tanácsolom, mert egyrészt sokszor van szükség rá, hogy ezen keresztül licitáljunk géminvit helyzetben, például, ha 5-ös nemesünket a partner egyből nem emelte, vagy ha nincs elég fogásunk a 4. színben, de ennél még fontosabb, hogy amikor a gémforsz 4. szín amúgy jobb lehetne, mert szlem felé megyünk, akkor az induló nem tud azonnali választ adni a legfontosabb kérdésre: fogadná-e a gém, illetve szleminvitet?

Főszerkesztő úr megkért, hogy írjak a kupaküzdelmekről. Íme. A legjobb 16 közé jutásért folytatott küzdelmek közepette került Nyugat kezébe a következő tizenhárom kártya.